A környezetmérnöknek és közgazdásznak tanult Német Dániel, a Night Mayor Budapest alapítója érdekes szakterületet választott magának: városi fenntarthatósággal foglalkozik. Az óbudai születésű Dani, aki már Ausztráliától Dél-Amerikáig bejárta a világot, munkája során arra keresi a választ, hogyan lehet Budapesten olyan társadalmi és környezeti viszonyokat kialakítani, ahol mindenki jól érzi magát éjszaka és nappal is.
Mi a legfontosabb ahhoz, hogy egy környezettudatos, fenntartható városban éljünk?
Az, hogy a fiatalok szeressenek itt élni. A munkaképes, kreatív, tenni vágyó emberek ne el-, hanem ide kívánkozzanak. A másik fontos tényező, hogy olyan közösségi terek, parkok legyenek, ahol az a sok különböző ember, aki a városban él, egy közösséget alkotva is jól tudja magát érezni.
A Kazinczy utcában lévő Szimpla Háztájiban ülünk, alig néhány saroknyira a Blaha Lujza tértől, amit jövőre újítanak fel. Te hogyan alakítanád át a teret?
Budapesten kevés a jól hasznosított köztér, a közösségi élet sokszor a romkocsmákban, kávézókban zajlik. Arra lenne szükség, hogy az ilyen felújításoknál a helyi felhasználókat bevonva tervezze meg a városvezetés, hogy mit szeretnének látni 20 év múlva például a Blahán. Az én jövőképemben a Blaha Lujza téren aszfaltnak és parkolóknak például nincs helye. Simán lehetne itt játszótér, egy mini amfiteátrum fákkal, és sok sok zöld terület, melyekből ma egyre kevesebb van a városban.
Mi a legnagyobb potenciálunk, amit nem használ ki a város?
Budapest tele van kreatív lakosokkal, és elsősorban nem a startupperekre gondolok, hanem a művészeti ágak, a kortárs zene és a divat képviselőire. Nem támogatjuk eléggé azokat a sokunkat inspiráló alkotókat, akik valami újat mutatnak nekünk, gazdagabbá téve a városi kultúrát. A XI. kerületben, a Bartók Béla út környékén az önkormányzat a Bartók Negyed non-profit alapítványon keresztül adja ki fiatal művészeknek a használaton kívüli, önkormányzati tulajdonban lévő szuteréneket, hogy itt alkossanak. Valami hasonlónak kéne történnie a VII. kerületben is. Az is probléma, hogy a Dunával sincs szerves kapcsolatban a város, sokkal jobban ki lehetne használni a folyópartot, például úgy, ahogy a Valyó Egyesület teszi különböző projektjeivel.
Azt mondtad, akkor működik jól egy város, ha sok ember kívánkozik oda. Ebből a szempontból elég, ha a határon belüli lakosságról beszélünk, vagy jobb, ha minél több külföldi is velünk él?
A határon belüli idevándorlás már most is erősen jelen van, ami szerintem nem feltétlenül jó, hiszen így Budapest felszívja vidékről az okos fiatalokat. Egy ökoszisztéma, vagy jelen esetben egy város annál stabilabb, minél diverzebb, minél különbözőbb emberek lakják. Így válunk empatikusabbá, ami kulcsfontosságú, ha boldogan szeretnénk egymás mellett élni. Egy város ettől lehet igazán élhető, nem attól, ha otthon bezárkózunk és nem törődünk egymással.
Pedig néhány hónapja még azért írtak ki népszavazást a VII. kerületben, hogy a leginkább turisták körében népszerű bulinegyed szórakozóhelyei ne lehessenek nyitva késő estig. Ezek szerint ez a rossz irány?
Egy átlagos hétvégén a bulinegyedben 100-200 ezer látogató fordul meg, akik alkoholt fogyasztanak, és valóban, zavarhatják az embereket. A tiltások azonban sosem jelentenek megoldást, ahogy itt sem. Sok horizontális kapcsolódás van a város éjszakai és gazdasági élete körül, még a makói hagymakereskedő sorsára is hatással van a kocsmák nyitva tartása. Ha ugyanis éjfél után nincs kocsma, kevesebb lesz az airbnb-ző, kevesebben fognak a belvárosi reggelizőkben enni, kevesebb nyersanyagra lesz szüksége a városi vendéglátó szerveknek, így hagymából is kevesebbre lesz szükség.
Ha nem a korlátozás a megoldás, akkor mi?
Egyszer olvastam, hogy ha a Madách téren leejtenének egy bombát, másnapra megszűnne a kreatív élet Budapesten, mivel ennek a szcénának ez az egyik közösségi origója. Proaktív, fővárosi szintű tervezéssel vagy kerületek közötti együttműködéssel lehetne jól megtervezni a városi éjszakát, hogy ne legyen ennyire koncentrált. A kulturált éjszakát simán lehetne terjeszteni a körútra, vagy kulturális fókusszal a Liget irányába. A külföldiek nagyrészt azért választják Budapestet, mert izgalmas a város és pezseg az éjszakai élete. Ha ezt elvesszük tőlük, nem fognak idejönni és a fiataloknak sem lesz vonzó.
Szerinted mi az éjszakai élettel a legnagyobb probléma?
Például az, hogy bizonytalan a jogi környezet. Nem biztos, hogy egy vállalkozó 10 évre megkapja az engedélyt, így nem is tud hosszú távon kalkulálni, hogy térül meg befektetése. A szabályok sincsenek betartatva, a NAV-os ellenőrzéseken kívül nem jeleskedik a többi hatóság. A vállalkozások egy része épp ezért a pillanatnyi haszonra fókuszál, és a kevésbé tájékozott emberek általánosításának köszönhetően rossz színben tüntetik fel az egész éjszakát. A Night Mayor Budapestben olyan emberekkel és vállalkozásokkal dolgozunk együtt, akik példát mutatnak társadalmi felelősségvállalás és kulturális értékteremtés terén. Remélem, egyre inkább ragadnak majd ezek a jó példák az emberekre.
A munkád során elég sok helyen megfordultál már. Melyik európai városra hasonlít legjobban Budapest?
Prága hasonló szituációban van, mint mi. Az ottani városvezetés inkább az angolszász pubkultúra irányába fejlesztette a várost, nyilván a cseh sörre alapozva, az éjszakai élet viszont nem annyira koncentrált mint itthon és emiatt jobbak a turisztikai számaik is. Berlin is hasonlít Budapestre, leginkább hangulatában, méreteiben viszont sokkal nagyobb. Ott sok olyan elhagyatott ipari épület van amit az elmúlt harminc évben sikerült kreatív tartalommal megtölteni, a rozsdaövezeti gyártól a vasúti pályaudvarig. Budapest Amszterdamra is emlékeztet, hasonló szerkezetűek és méretűek a belvárosaink. Azért ezek a városok sokkal kiforrottabbak mint mi, míg náluk azt kapod, amire számítottál a várostól, Budapest mindig meg tud lepni.
És ez baj?
Nemrég berlini városszakértőkkel beszélgettem, akik azt mondták, ezek a nyugati városok már nem jók, mert már beértek. Itt van a kávéshopos Amszterdam, a csöndes Stockholm, a hipszter Koppenhága – nem nyújtanak semmi pluszt, csak azt a sztereotip képet, ami az emberek fejében már kialakult róluk. Az utazóközönségek kedvenc úti céljai Budapest és a tőlünk keletebbre lévő városok, melyek még most formálódnak, és nem lehet tudni, hogyan változnak meg néhány év múlva.
