Létezhet-e ember hiba nélkül, s létezhet-e olyan gonoszsággal élő ember, akiben nincs egy cseppnyi fény sem?Meghatározza-e egyetlen rossz döntés az egész életünket? Csak rajtunk áll, hogy melyik arcunkat látja a világ?
Vörös Rébék című musical ballada, mely bár zenés színházhoz méltóan közérthetően fogalmaz, csodálatos dallamokon át, de színészi mélységeivel megteremti azt a valódi színházi élményt, mely ezekre a kérdésekre keresi a választ.
Arany János születésének 200-évfordulójára született Pesty Nagy Kati szívéből és tollából Derzsi György lelkéből ez a musical-ballada.
„A kultúra megőrzése akkor a legvalódibb, ha életben is tudjuk tartani. Életben pedig akkor tudjuk tartani, ha a múlt szavait ötvözni tudjuk a mai lelkületünkkel, gondolatainkkal. Ezért van nagy jelentősége annak, hogy Arany János balladáját mi, a magunk életével és szellemiségével igazi színpadi művé formálhatjuk”
– nyilatkozta a darab megálmodója az ősbemutató után.
A Vörös Rébék, Arany János késői balladái közül a legeredetibb. A musical ballada, szerkezetében is Arany nagyszerű versét veszi alapul, s bár nem akarja a titokzatosságát, töredezettségét megtagadni, mégis szolgál egyfajta történeti magyarázattal, s olyan kérdéseket vet fel, amelyekre minden nap keressük a választ, az élet, az erkölcs, a felelősség és a változás eredendő kétségeit feszegetve.
Ezekre a kérdésekre reagál a színpadi változat, egyszerű szituációkban, emberivé varázsolva akár egy boszorkánynak hihető lény történetét, vagy varázsossá álmodva egy hétköznapi asszony meséjét.
Hogy miért ez a műfaj? Arany nagy zenekedvelő volt sőt, ő maga is írt dalokat. A zene pedig, mint egy híd képez utat a közönség és a kultúra között. Olyan populáris műfaj ez, mely kortalan, örökzöld: mindig jó helyen és jó időben van, ugyanúgy, mint a kérdéseinkre keresett válaszok.
