Az idei Budapesti Tavaszi Fesztiválon is rengeteg külföldi és hazai művész virágoztatja fel Budapest kulturális életét március 30-tól április 22-ig. A nagyváradi születésű, német, amerikai és francia színpadokat is megjárt Kele Brigitta Liszt Ferenc: Szent Erzsébet legendája című oratóriumban énekli a címszereplő Szent Erzsébet szerepét március 30-án a Müpában. A hihetetlenül gyönyörű hangú szopránnal beszélgettem.
Kicsit nehéz volt időpontot találni a beszélgetéshez, nagyon zsúfolt a napirended. Most éppen honnan jöttél?
Isaszegen voltam, énektanárnál. Most voltam nála először, ugyanis akihez általában járok, éppen Velencében van.
Hogyan képzelhetünk el egy énekórádat?
Hangképző gyakorlatokkal indul, egy magánhangzóval, például „e”-vel, „a”-val vagy „í”-vel valamilyen skálát éneklünk. Közben a tanár elmondja az elképzeléseit, hogyan szólaltathatnám meg csillogóbban, szebben a hangom, úgy, hogy közben a hangszalagomat is kíméljem. Ez körülbelül egy félórás művelet, ezután vesszük elő az aktuális darabot, jelen esetben a Szent Erzsébetet. Olyan ez, mint a szobrász munkája: az énektanár a szobrász én pedig az agyag, amin sok kis apró formálgatást végeznek.
20 éve vagy a szakmában. Hogyan gondolsz az éneklésre két évtized énekesi múlt után? Hobbiként vagy munkaként?
Ezen a szinten hobbiként már nem lehet. Nagyon fegyelmezett életmódot igényel. Bár valaki nem veszi ilyen komolyan, sok énekes cigizik is, amin mindig csodálkozom. Az élsportolók életéhez tudnám leginkább hasonlítani, kivéve, hogy az énekesek nem szoktak korán kelni, mivel a mi napi időbeosztásunk kicsit rendhagyó. Az előadások általában este kezdődnek és 10-11 óráig is eltartanak, ezért a mi napjaink „később kezdődnek.”
Mi ennek a fegyelmezett életmódnak a legfontosabb eleme?
Nem szoktuk szétbulizni magunkat éneklés előtt. Próba után ajánlatos szilenciumot tartani, mert a beszéd is fárasztja a hangot. Kerülni kell a füstös, hangos környezetet. Fontos a jó minőségű étkezés és alvás is. Ha nem alszunk eleget, megjelenik egy kellemetlen feszültség a torokban és a test, az izmok sem úgy reagálnak, ahogy kell. Énekléskor ugyanis nem csak az történik, hogy csak kinyitjuk a szánkat és tódul kifelé a hang, itt komoly fizikai munkáról van szó. Ezért fontos a fizikai állóképesség fejlesztése, a jó erőnlét támogatása és a pszichés faktor is közrejátszik. Fáradtan is tudni kell koncentrálni, bízni a sikerben, a tudásban és a befektetett munka eredményében.
Mit teszel a hangod védelméért?
Általában gyógynövény alapú szereket használtok, A-vitamint szedek. Fontosak a vitaminok és ásványi anyagok szedése, sokat használ a sós, tengeri levegő. Amikor fáradt a hangom, hangszalag gyakorlatokat is szoktam végezni.
Mit a legnehezebb betartanod ebben a fegyelmezett életmódban?
Az étkezést. Évekig refluxtól szenvedtem, ezért este 6-7 után már nem eszem, pedig sokszor, amikor majdnem éjfélre érek haza egy előadás után, a fél hűtőt ki tudnám üríteni. Ha nincs fellépésem, akkor jobban elengedem magam és nem figyelek annyira arra, hogy mit és mikor eszem.
Mennyire kell ügyelned a fizikumodra?
A hangot rekeszizomból segítjük, annak érdekében, hogy ne gégetámaszból szülessen meg a hang. Ezt szoktuk úgy mondani, hogy ne torokból énekeljünk. Mindenki különbözőképpen próbál meg erre figyelni, nekem is van erre egy sorozatgyakorlatom, amivel erősítem a rekeszizmaim. Az egyik énektanárom például megkért, hogy feküdjek le a földre, majd egy 20 kilós súlyt tett a hasamra. Először azt hittem, hogy ez csak valami vicc. Egy másik tanárom pedig könyveket rakott a hasamra és így kellett lélegeznem.
A világ számos országában felléptél már. Melyikre emlékszel vissza a legszívesebben?
A párizsi és a New-York-i fellépéseimre. Ezeken a helyeken a közönség nagyon nyitott, befogadó, rajongó. A mi pályánkon fontos a visszajelzés, fontos a taps. Ez azt jelenti hogy, jól énekeltem, jól játszottam, valami olyasmit közvetítettem, ami megérintette a közönséget. Egy tapsból sok minden le lehet szűrni, a színpadon is érezhető, mennyire érzi jól magát a közönség.
Ezek szerint az amerikai és a francia közönség a leghálásabb?
As amerikaiakban van egy túlzott „happység”. Sokszor felszínesek is, de az jó, hogy könnyedebben veszik a dolgokat és lelkesek. Ezzel szemben például Németországban sokszor az volt az érzésem, hogy kifejezetten a hibákra figyelnek, ők sokkal kritikusabbak.
Egy héttel vagyunk A Szent Erzsébet bemutatója előtt. Hogy álltok a darab próbálásával?
Két nap múlva kezdődnek a próbák. Pszichésen is jól kell hozzáállni, bátorítani kell magunkat, néha meditálok is. Ha pozitívan gondolkodunk, általában minden jól is alakul. Ahogy láttam, a szélrózsa minden irányából érkeztek művészek. Zsófia őrgrófnét a temesvári Kutasi Judit énekli, aki jelenleg a berlini opera szólistája. Azért is izgalmas az előadás számomra, mert Judittal ugyanannál az énektanárnőnél kezdtük a pályánkat Nagyváradon, és sok év után találkozunk ismét egymással, itt, Budapesten. Két híres német vendégművész is énekel valamint egy szép hangú bariton , Haja Zsolt kedves kollégám, akivel 2015-ben együtt énekeltük a Szent Erzsébet legendáját a Pesti Vigadóban.
Mik a terveid a 30-i fellépés után?
Húsvétra haza megyek Erdélybe. A párom ott él ezért gyakran járok haza, sokat ingázom. Április 22-én jövök vissza Budapestre, amikor Selmeczi György zeneszerző műveiből adunk koncertet. Gyurival jó barátságban vagyunk, gyakran jár Kolozsvárra rendezni, vezényelni. Számos művét, operáját bemutattuk ott. Sokat köszönhetek neki.
Liszt Ferenc: Szent Erzsébet legendája című oratóriumát március 30-án, a Müpában láthatod. További információért és a jegyvásárlásért kattints ide.
