Vérfagyasztó titkokat rejt a föld – Fiona Barton: A gyermek – KÖNYVAJÁNLÓ

Az emberek többsége a krimiket emeli le leggyakrabban a könyvesboltok polcairól. Elvégre egy jó bűnügyi sztorit akár a metrón utazva is élvezhetünk, könnyed, olvasmányos stílusuk miatt. Bár a műfajon belül a legnépszerűbb olvasmányok minden valószínűséggel a skandináv krimik, az angolok legalább annyira (ha nem jobban) értenek a nyomozós sztorikhoz.

Jó példa erre Fiona Barton: A gyermek című könyve. Az írónő neve a magyar olvasóközönség számára Az özvegy című, nálunk is megjelent kriminek köszönhetően lehet már ismerős.

21. Század Kiadó

Az írónőről elég annyit tudnunk, hogy több angol napilapnál volt már szerkesztő (például a Daily Mailnél vagy Daily Telegraphnál), az itt szerzett többéves tapasztalatai pedig megmutatkoznak a jelen könyvénél is. Stílusa könnyen emészthető,  szerkezete sokban hasonlít A lány a vonaton felépítésére: a különböző (rövid) fejezeteket mindig más szereplő szemszögéből olvashatjuk, ezért is válik a történet  feszessé és izgalmassá, amit olvasva kizárjuk a körülöttünk lévő világot.

A gyermek című történetben London egyik átalakításra megérett lakónegyedében lebontják a régi házakat. A munkálatok során előbukkan a föld alól egy csecsemő holtteste, melyet az orvosi vélemények szerint már több évtizede nyugodhat a föld alatt.

blank

A borzalmas felfedezést a hírek csak pár sor erejéig említik csak meg, mígnem az egyik tapasztalt újságíró, Kate rá nem veti magát a sztorira és fejébe nem veszi, hogy kideríti a meghalt csecsemő  történetét és címlapsztorit kerekít belőle. (Fiona Barton újságírói múltja itt érezhető a legjobban, mivel fantasztikus hűséggel írja le a szerkesztőségi élet színét és fonákját.)

Kate alaposan beleártja magát az ügybe és meg is találja az elhunyt kisgyermek édesanyját, ám hamarosan az is kiderül, hogy a helyzet mégsem ennyire egyszerű. Az igazság kiderítéséig széthullott családok titkaira derül fény, miközben az elfojtott érzelmek is a felszínre törnek.

A fordulatokban nem szűkölködő olvasmány az utolsó oldalakig izgalomban tartja az olvasót, aki nem fogja megbánni, hogy leemelte a könyvet a polcról.