A legkedveltebb Habsburg királyné, Erzsébet, közismertebb nevén Sisi nemcsak saját kora, de az őt követő időszak emblematikus figurája volt, és marad a mai napig is. A híresen szép királyné tragikus véget ér – egy olasz anarchista végzett vele. Nem várt halála megpecsételte a sorsát, mely szerint az osztrák előkelőséget sosem fogja elfelejteni az utókor.
A történelem híres alakjai ellen elkövetett merényleteket bemutató sorozatunk negyedik részét olvashatjátok.
Mellékszereplőből főszereplő
Bár aligha akad ember, aki ne ismerné Sisit, nem sokon múlott, hogy semmi köze nem lett a császári dinasztiához. Férje, Ferenc József császárnak ugyanis eredetileg a királyné nővérét szemelte ki a császári udvar, amikor azonban Ferenc József elment a családhoz, hogy megkérje a lány kezét, egyből beleszeretett a 3. leánygyermekbe, Erzsébetbe. Innentől kezdve a császár nem volt hajlandó lemondani róla, és még a szigorú anyja, Zsófia is meghajlott fia akarata előtt: a császár és Sisi 1854-ben keltek egybe.
Minden, csak nem császárné
Erzsébetet csak a véletlen szánta a bécsi udvarba – a szülei egész biztosan nem. Neveltetése hagyott némi kivetnivalót maga után, legalábbis a császári körökbe elég nehezen tudott beilleszkedni a fiatal feleség. Arról nem is beszélve, hogy anyósa, Ferenc József anyja („a bécsi udvar egyetlen férfija”, ahogy a köznyelv hívta a nőt) erős ellenszenvvel viseltetett iránta, és mindenben megpróbálta visszaszorítani, korlátozni Erzsébet királynét, a gyerekneveléstől kezdve a politikai szerepvállalásig. Nem csoda, hogy Sisi, amikor csak tudta, kerülte a bécsi udvart: a Földközi-tengeren tett körutakat, Angliában lovagolt, vagy Magyarországon, Gödöllőn tartózkodott, és törődött kedvenc népével, a magyarokkal.
Körültáncolta a halál
Erzsébet életében bővelkedtek a tragikus események. Egyik magyarországi körútja alkalmával magával vitte lányát, Zsófiát, aki út közben megbetegedett, majd nem sokkal később tífuszban meghalt. Fia, a trónörökös Rudolf, akinek nevelését teljes mértékben az nagyanyja, Zsófia sajátította ki magának (ő pedig lepasszolta egy drákói szigort alkalmazó vezérőrnagynak) gyenge idegrendszerrel és mentális problémákkal küszködött, melynek következményeként öngyilkos lett.
A végzetes genfi kirándulás
Sisit 1898. szeptember 10-én gyilkolta meg egy Luigi Luccheni nevű olasz anarchista. Erzsébet inkognitóban, Hohenembs górfként vett ki egy szobát a Beau Rivage nevű szállodában, hogy pihenjen és kúrálja magát, ám az egyik újság rájött, hogy az álnév a császárnét fedi, és másnap már az újságok címlapján állt, hogy Erzsébet a városban tartózkodik.
A merénylő, Luccheni eredetileg az orleansi herceget akarta meggyilkolni, ám a férfi végül mégsem látogatott a városba. A gyilkos nem sokat tétovázott, megváltoztatta áldozata személyét, és Sisit vette célba. Akkor támadta meg a Habsburg uralkodó feleségét, amikor Sisi felszállni készült a hajójára. A férfi olyan közel tudott férkőzni Erzsébethez, hogy egy reszelővel szíven szúrta a királynét. Sisi összeesett, majd mintha mi sem történt volna folytatja az útját a hajóra. Csak a fedélzeten, a fűzője megoldásakor jöttek rá, hogy nagyobb a baj, mint sejtették. A vérveszteség miatt Sisit azonnal megpróbálták visszaszállítani a genfi szállójába, ahol kis idő után meghalt.
Az elkövetőt a járókelők fogták el, és juttatták a rendőrség színe elé, Luccheni pedig büszkén vállalta tettét. A királyné halála az egész Osztrák-Magyar Monarchiáz megrázta, különösképp Magyarországot, ahol a halott Erzsébet emlékére emlékezvén rengeteg helyet (például a János-hegyi kilátót vagy az Pesterzsébetet) neveztek el a királynőről.
A sorozat többi részéért kattints ide.
Ha pedig még jobban beleásnád magad Erzsébet királynő életébe, ajánlunk Brigitte Hamann: Erzsébet királyné című könyvét.
Európa Könyvkiadó
