A főváros egyik legismertebb kerülete a Duna bal partján fekvő Újpest, melynek őse az 1830-as években, a Károlyi grófok káposztásmegyeri pusztájának területén alakult ki. 1907-től 1950-ig önálló városként működött, ezután vált Budapest IV. kerületévé.
Újpestet megelőzi a híre: lila-fehér színekben játszó, országos hírű focicsapata van, és a temetőre épült, Pozsonyi utcai szellemlakótelepről előszeretettel írnak a magazinok. Látogatókat vonzanak sgraffitóval díszített, Szent László utcai háztömbjei, a Berzeviczy utcai zsinagóga és a városrész jelképének számító víztorony is. Mindezek helyett ezúttal a sokszínű Újpest kevésbé ismert oldaláról rántjuk le a leplet, megtudhatjátok például, milyen meglepő funkciót töltött be a városháza alagsora.
Az újpesti szódás
Bár 1960-ban egymás után húzták fel a városképet ma is meghatározó lakótelepeket, Újpest többé-kevésbé megőrizte kisvárosias jellegét. Az István út környékén szűk utcácskák keresztezik egymást, melyeket zömében egyszintes házikók népesítenek be. Megéri nyitott szemmel járni a Templom utcában, ahol múltidéző cégérrel a homlokzatán hirdeti szolgáltatását egy apáról fiúra szálló családi vállalkozás, a tradicionális szikvizet palackozó újpesti szódás. Üzemükben a betérők nem csak vásárolni tudnak, a szaturáló gép működését is lehetőségük adódik megnézni, hiszen a palackokat a szemük előtt töltik meg.
Metrodom Panoráma Lakópark
A vidékies bájnak búcsút intenek a Templom utcától alig 10 perc sétatávolságra található modern, 17 emeletes lakótornyok, homlokzatukon körülbelül 200 élő fával és nagyjából 4 kilométer növényládával. A Metrodom Panoráma Lakópark koncepciójának alapja a Milánóból eredő Bosco Verticale, aminek mintájára automatikus öntözőrendszerrel megoldott vízellátás táplálja a növényzetet. A tér járófelületét is igyekeztek különlegessé tenni, az ott megjelenő szövegek a múlt híres történelmi épületeinek állítanak emléket.
Diamant-ház
Az M3-as metró végállomásánál, az Újpest Áruházzal átellenben található Diamant-ház tervrajzai elvesztek, amikor a háború alatt megsemmisült Újpest levéltára. Annyi tudható, hogy a jellegzetes épület valószínűleg 1905 és 1915 között épült, és a lépcsőház, illetve az udvar részletei a szecesszió formajegyeit hordozzák. Az egykori építtető Diamant Ignác helyi bútorkereskedő volt, aki a földszinten működtette üzletét. Nem véletlen, hogy a homlokzat különleges domborművei többek között a kereskedelmet szimbolizálják.
Újpesti Városháza
A városháza Újpest egyik legszebb épülete, a figyelmesebbek már a metróaluljáróból felsétálva kiszúrhatják. Hegedűs Ármin és Böhm Henrik tervei alapján 1900 nyarára épült fel, és 1993 óta helyi védelem alatt áll. Annak idején az eklektikus-szecessziós stílus jegyeit magán viselő, impozáns épületbe költöztették a járásbíróságot, sőt, a börtönt is, ami az alagsorba került. A földszinti helyiségek egyikében kávéház üzemelt, amelyet Babits Mihály megemlít Kártyavár című, Újpesten játszódó regényében. Az épület 1999-ben teljes felújításon esett át, ám történt egy kis malőr, ugyanis a rendszerváltás előtt Budapest címerébe került vörös csillagot elfelejtették eltüntetni.
Apolló-ház
Az Árpád út első háromemeletes lakóháza szecessziós stílusban épült, és a háború alatt az újpesti Nyilaskeresztes Párt tekintette székházának. 1912-től otthont adott az Apolló mozinak, illetve a Vigadó kávéház is itt kapott helyet. Bár a mozi neve az évek során többször megváltozott (Fény, majd Lux néven is működött), az eredeti elnevezés összeforrt az épülettel. A filmszínház végül nyolc évtizeden át üzemelt, ám hiába a többszöri megújulás, a gombamód szaporodó multiplex mozikkal nem tudta felvenni a versenyt. Még egy érdekesség: az 1920-as években a ház harmadik emeletén működött az Újpesti Napló szerkesztősége.
Újpesti vasúti híd
Budapest zöldre festett Duna-hídja az Óbudai-szigettől északkeletre, 50 hektáron elterülő Népsziget felett ível át, ahová a természetközelségre vágyó kerékpárosok és gyalogosok szívesen indulnak kirándulni. A nyugalom félszigetén jó időben hangulatos teraszokon hagyhatjátok magatok mögött a város zaját a felétek magasodó híd árnyékában, melynek eseménydús története 1894-ben kezdődött.
A második világháborúban többször megsérült, míg végül 1944 karácsonyán a visszavonuló német haderő felrobbantotta. 1955-ben épült csak újjá, azóta nyújt remek kilátást például a maga módján festői újpesti öbölre, a huszadik századi hazai hajógyártás központi helyszínére. Ott üzemelt az 1863-ban alapított Ganz Hajógyár, ami évtizedekig jelentős szerepet töltött be többek között az európai úszódaruk gyártásában.
Újpesti gasztronómia
Ahogyan a fenti látnivalók miatt, úgy a kulináris élvezetekért sem kell nagyon eltávolodni Újpest központjától. A Rózsa utcában autentikus – és nem mellesleg mennyei – olasz pizzákat készít a La Piccola Napoli pizzéria, és kóstolásra csábítanak a közeli Bali Cukrászda desszertjei. A hamburgerre vágyóknak a Kiss Ernő utcai Charlie Loftot ajánljuk, ahová egy finom koktélra is megéri betérni. Egy több fogásos menü mellett a Központ Bisztróban foglalhattok asztalt.