Lenyűgöző századfordulós épületek sorakoznak Budapest első számú sugárútja, az UNESCO világörökség részét képező Andrássy út mentén. Történetük bepillantást enged a monarchia legszebb éveibe, melyek során egymást érték az építkezések, és kialakult a mai Pest városképe.
A mai Andrássy út elődjét, melyet átadását követően Sugárútnak hívtak néhány évig, azért alakították ki, hogy összekösse a belvárost a Városligettel és a külső kerületekkel. Az új út építésének tervét id. Andrássy Gyula miniszterelnök vetette fel, hogy ezáltal orvosolja a Király utca túltelítettségét, ami már nem volt képes a 19. század végére megnövekedett forgalom kiszolgálására.
Maga az út gyorsan elkészült, a kor neves építészei által megálmodott házak azonban jóval lassabban épültek fel. A Sugárutat 1876. augusztus 20-án adták át, majd 20 évvel később, az 1896-os millenniumi ünnepségekre készülődve földalatti vasutat építettek ki az akkor már Andrássy nevét viselő út alatt. A gyönyörű villák, bérházak és paloták, melyek ma is szegélyezik az Andrássy utat, egységes eklektikus-neoreneszánsz stílusban épültek. Ismerjétek meg kalandos történetüket!
Krausz-palota (Andrássy út 12.)
A Deák tértől egy karnyújtásnyira, az Andrássy út elején bukkanhatunk az 1885-re elkészült csodaszép Krausz-palotára, melyet Quittner Zsigmond, a Gresham-palota alkotója tervezett 27 éves korában. Az itt álló kétemeletes házat a Sugárút kiépítése miatt bontották le, a megmaradó parcellát pedig a gazdag gyártulajdonos, Krausz Lajos vásárolta meg. Az ő megbízására álmodta meg Quittner a pazar bérpalotát, melynek díszítésein a kor neves művészei – többek között Lotz Károly és Donáth Gyula – dolgoztak. Az eklektikus épület földszintjén üzlethelyiségeket alakítottak ki, az első emeleten a Krausz család lakott, míg a második és harmadik emeleten bérlakások épültek. A XX. század elején itt működött a Nyugat íróinak törzshelye, a legendás Magyar Korona Kávéház, napjainkban pedig irodaházat alakítottak ki a falai között.
Magyar Állami Operaház (Andrássy út 22.)
Andrássy úti sétánk nem lehet teljes a főváros egyik legismertebb épülete, a 2017-2022 között felújított Magyar Állami Operaház nélkül. A monarchia időszakában számos ma meghatározó épületet húztak fel Pesten, az Andrássy út mellett az 1800-as évek második felében fogalmazódott meg az önálló operaház létesítésének ötlete is. Az új dalszínház helyéül a Sugárút menti teret jelölték ki, ahol egykor egy kétes hírű csárda működött.
A tervezési pályázatot Ybl Miklós nyerte meg, aki Podmaniczky Frigyes iránymutatásával egy patinás, neoreneszánsz stílusú épületet álmodott meg. A 9 éven át folyó építkezés eredményeképp 1884. szeptember 27-én adták át az Operaházat, Ferenc József jelenlétében, aki a nyitóelőadáson a Bánk bán első felvonását, a Hunyadi László nyitányát és a Lohengrin első felvonását tekinthette meg, méghozzá Erkel Ferenc vezényletével.
Drechsler-palota (Andrássy út 25.)
Az Operaházzal szemközt szintén impozáns palota magasodik: a korai francia reneszánsz stílusban tündöklő épületet Lechner Ödön és Pártos Gyula építészirodája tervezte, a MÁV nyugdíjintézetének megbízásából. Lechner így írt az épület tervezéséről: „Becsvágyam sarkallt, de vigyáznom kellett, hogy az én épületem ne viselkedjék tolakodóan Ybl remekével szemben, mert az udvarhölgy lehet szebb, mint a királyné, de úgy kell, hogy a királyné királyné maradjon.”
Az építkezés 1883-ban kezdődött meg, és 1886-ban már át is adták a Lechner-Pártos remekművet. Míg a felső emeleteken a MÁV nyugdíjintézete működött, a ház földszintjén megnyitott a legendás Drechsler Kávéház, melynek tulajdonosára, Drechsler Bélára utal a palota ma is használatos neve. Később itt nyitott meg az Állami Balettintézet (1983-tól Magyar Táncművészeti Főiskola), ami több mint 50 évig működött az épület falai között. Több évtizedes pusztulás után 2023-ban felújították a házat, és megnyitott a W Budapest luxusszálloda.
Magyar Képzőművészeti Egyetem (Andrássy út 69-71.)
A Vörösmarty utcai metrómegálló közelében találjuk a Magyar Képzőművészeti Egyetem (akkoriban Magyar Királyi Országos Mintarajztanoda és Rajztanárképezde) épületét, melyet az intézet tanára, Rauscher Alajos grafikus, festő, építész tervezett az 1870-es években. A homlokzati díszek megálmodásában az itáliai reneszánsz inspirálta, mellyel olasz tanulmányútjain ismerkedett meg. 1876-ban kezdődött meg az oktatás az épületben, amely hamarosan új szárnnyal bővült.
1877-ben a mintarajztanodával szomszédos telken, közadakozásból megépült a Műcsarnok épülete, ahol az iskola tanárai állították ki műveiket. Mikor a millenniumi ünnepségek idején elkészült az új Műcsarnok épülete a Városligetben, az Andrássy úti házat Régi Műcsarnokra keresztelték, és egybe nyitották a rajztanodával. A Régi Műcsarnok azóta is a mai Képzőművészeti Egyetem része.
Korond Palace (Andrássy út 83-85.)
Nem mehetünk el szó nélkül a város egyik legszebb palotája mellett, melynek megnyerő külsejét beárnyékolja kalandos története. Az Andrássy út 83-85. szám alatt található neoreneszánsz bérpalota ugyanis 1883-as átadása óta kétszer is leégett, 1929-ben és 2014-ben. A világörökség részét képező látványos házat a Lőrinc pap tér Jézus Szíve Jezsuita Templomát is jegyző Kauser József tervezte, akinek nevéhez kötődik a Szent István Bazilika befejezése is. A francia kastélyokat idéző, ötudvaros épület – a Drechsler-palotához hasonlóan – a MÁV nyugdíjintézetének megbízásából készült. A 2014-es tűzeset után 2023-ban születhetett újjá ez a patinás ház, mely luxusingatlanként, az Andrássy út ékeként élheti tovább mindennapjait.