Vegánban az erő – Interjú Váli Tamás személyi edzővel és táplálkozási tanácsadóval

Váli Tamás rácáfol arra a sztereotípiára, hogy a testépítés alapja a csirkehús és a töménytelen mennyiségű fehérje. Tamás 10 éve edz, 3 éve vegán életmódot folytat és tökéletes formában van. A személyi edzéssel és táplálkozási tanácsadással is foglalkozó sportember elárulja, hogyan lehet vegánként izmot építeni.

Hogyan és miért lettél vegán?

A YouTube feldobott egy videót, amiben egy orvos arról tartott előadást, hogy az állati eredetű termékek és növényi olajok fogyasztása mennyire káros az egészségünkre. Ez teljesen ledöbbentett, és az akkoriban nagynak hitt tudásommal nem tudtam megcáfolni, amit mondott. Ez késztetett arra, hogy elmerüljek a témában és rájöjjek, igaza volt.

Egyik napról a másikra jött a váltás az életedben?

Először áttértem a növényi étkezésre, valóban egyik napról a másikra, ezután lettem vegán. Az emberek sokszor keverik, miről is szól ez az egész. A vegánság valójában egy állatjogi mozgalom. Azért küzdünk, hogy az állatokat ne lehessen kihasználni, tárgyként kezelni, részesüljenek az őket megillető jogokban, és a saját céljaiknak megfelelően élhessék az életüket.

Befolyásolta az edzésed, az izomfejlődésed, hogy áttértél a növényi alapú táplálkozásra?

Mindig is a természetesség híve voltam, soha nem használtam illegális szereket, még fehérjeport sem.  Miután vegán lettem, sokkal könnyebbé vált minden. Jobban mentek az edzések, mint előtte bármikor, nagyban javult a regenerációs készségem, még az egyetemen is javult a teljesítményem.

Mindezt kizárólag annak tudtad be, hogy nem eszel húst?

Azt kell látnod, hogy az étel vagy segíti a szervezetünket, vagy nem. Ha korábban olyan ételeket fogyasztottál, amelyek izomépítés és egészségmegőrzés szempontjából nem voltak hasznosak (állati termékek és növényi olajok), majd ezeket lecseréled vagy elhagyod, óriási lesz a különbség. Ezáltal több energiát adsz a testednek.

Miért ártalmas szerinted a hús?

Az állati fehérje, az állati zsír, a koleszterin, a hormonok és a rosthiány mind problémát jelentenek, ráadásul sok esetben további hormonokat adnak az állatoknak, melyek így a mi szervezetünkbe kerülnek a fogyasztásuk által, ahogy gyakorlatilag minden biológiailag felhalmozó méreganyag is, amit az állat élete során megevett.

De mégis, mi a gond az állati fehérjével, ha a legtöbben erre esküsznek?

Az állati fehérjével az az egyik legnagyobb baj, hogy nagyon hasonlít a mi fehérjéinkre: ugyanazok az aminosavak alkotják, mint a mi fehérjéinket, csak valamelyest eltérnek a kapcsolódás sorrendjében. Amikor emésztjük, azaz lebontjuk ezeket, sok esetben képes a még teljesen le nem bomlott fehérje átszökni a bélfalon és így a véráramba jutni. A test ezt betolakodónak regisztrálja, akárcsak egy vírust, és antitesteket kezd el gyártani. Ezek az antitestek azonban a testünkben található egyéb ilyen fehérjéket is képesek megtámadni. Főleg a tejfehérjénél figyelhető ez meg, a kazeinnál, ami nagyon hasonlít a hasnyálmirigyben található béta-sejteket alkotó fehérjékre. Ezek állítják elő az inzulint, és sérülésük esetén egyes típusú cukorbetegség alakulhat ki (a sérülés mértékétől függően).

Ezek után felmerülhet bennünk a kérdés, egyáltalán mennyire van szüksége a szervezetünknek fehérjére?

Egyáltalán nem kell sok fehérjét fogyasztani, sőt. Ennek bebizonyítására a legszemléletesebb példa az anyatej. Csecsemőkorban kizárólag anyatejet fogyasztunk, amiben 100 milliliterenként 1,1 g fehérje található. Ez kalóriaszázalékban 6,4%-nak felel meg. Ennyire van szükségünk akkor, amikor a leggyorsabban, legnagyobb ütemben fejlődünk. Gyakorlatilag teljesen mindegy, mit eszünk felnőttként, ha bevisszük a szükséges mennyiségű kalóriát, akkor bőven 6,4 kcal% fölött leszünk (10-20 kcal% körül).

Ahogy említetted, az emberek fejében sok téves információ él a vegánságról, a növényi étrendről. Mi a legfontosabb üzenet, amit át szeretnél adni nekik?

Azt szeretném elérni, hogy a tények eljussanak az emberekhez, akik ezután tudatosan hozhassák meg a döntéseiket a jövőben. Fontos, hogy tisztában legyünk azzal, milyen következményekkel járnak az étkezési szokásaink, nem csak az egészségünkre, hanem a bolygónk állapotára és az állatok életére nézve is.