Az igazi pestiek ismerik a város minden zegzugát, de vajon hogyan érzi magát a fővárosban egy Kanadából Budapestre költözött egyetemi hallgató? Ismerjétek meg Shahin történetét, aki pár évvel ezelőtt a fővárosban végezte el a fogorvosi egyetemet, azóta pedig már Írországban praktizál.
Az iráni felmenőkkel bíró Shahin Naji a budapesti Semmelweis Egyetemen tanult, tudását pedig Írországban kamatoztatja, fogorvosként. Magyarországon szerzett tapasztalatairól és élményeiről kérdeztük a kalandos pályát megjáró Shahint.
Mi hozott Magyarországra?
2008-ban kezdtem Semmelweis Egyetem fogorvosi szakán. Előtte Európa több országában is megfordultam már, de Magyarország tetszett a legjobban, az emberek sokkal barátságosabbak és segítőkészebbek, mint máshol. Szerencsésen alakult a helyzet, mivel a budapesti egyetemen el tudtam fogadtatni a Kanadában szerzett érettségimet
Mennyire ismerted ideérkezésedkor az országot?
Nem tudtam róla sok mindent. 2008-2009 táján, amikor idejöttem, még nem volt annyira népszerű utazási célpont, mint most.
Mi volt az első élményed?
Meglepődtem, hogy amikor angolul segítséget kértem az emberektől, nagyon kevesen tudtak válaszolni. Egyszer a Nyugati pályaudvarnál kérdeztem meg, hogy hol van a Tűzoltó utca, mivel oda kellett mennem tanórára. A hölgy nem tudott válaszolni angolul, de segíteni akart, ezért elkísért az iskoláig.
Miért pont fogorvos szerettél volna lenni?
Már kiskorom óta szerettem ezt a szakmát. Kanadában önkéntesként dolgoztam egy fogászaton, ahol testközelből láttam, hogyan is néz ki ez a munka, mit csinál egy fogorvos egy átlagos napon.
Hogyan vetetted magad bele a budapesti egyetemi életbe?
Két diákszövetségnek is a tagja voltam, ahol különböző programokat csináltunk. Nagyon szerencsésnek éreztem magam, mivel rengeteg különböző nációjú, értékes emberrel találkoztam, akikben mind volt valami közös: az orvostudomány iránti lelkesedésük.
Sok barátságot kötöttél Magyarországon?
Igen, ráadásul jó néhány Budapesten megismert barátommal máig napi szinten tartjuk a kapcsolatot. A barátnőmet is itt ismertem meg, ő is orvostanhallgató volt, és egyszerre végeztünk. Most ő is Írországban dolgozik.
Mit gondolsz a magyar oktatási rendszerről?
Tulajdonképpen minden rajtad múlik, és nem az oktatási rendszeren. Ha szorgalmasan és keményen dolgozol, el fogod érni a céljaid. Kijelenthetem, hogy a Semmelweis Egyetem az egyik legjobb orvostudományi felsőoktatási intézmény Európában, a tanárok nagyon kedvesek és segítőkészek voltak.
Megbántál valamit a magyarországi tartózkodásod alatt?
Azt, hogy nem tanultam meg a magyar nyelvet, így sok nehézségbe ütköztem. Nagyon szép, de nagyon nehéz is a magyar nyelt.
Melyik a kedvenc magyar szavad?
Fájdalomcsillapító.
Hogy ízlettek a magyar ételek?
Nagyon finomak voltak! Míg Budapesten éltem, szinte mindennap ettem gulyáslevest.
És mi a helyzet az italokkal?
Sok időbe telt, míg megszerettem a pálinkát, de a sárgabarackosat végül megkedveltem. Borok közül a tokajiak voltak a kedvenceim, de lényegében az összes magyar bor finom.
Mi hiányzik legjobban Budapestről?
Az éttermek. Akárhányszor voltam, mindig kedvesek voltak a pincérek, nemcsak a drága, de az olcsó helyeken is. A Paprika vendéglő volt az egyik kedvencem, de a Pampas Steakhouse-t is nagyon szerettem. Emellett persze imádtam a Duna-partot, a Váci utcát, és sokszor üldögéltem a Parlament előtt kávét iszogatva.
Milyen tanácsot adnál azoknak a diákoknak, akik most érkeznek Magyarországra?
Amennyiben hosszú ideig szándékoznak maradni, tanulják meg a nyelvet, hogy megkönnyítsék a saját helyzetüket. Csináljanak maguknak programokat, a hétvégére utazzanak le vidékre. Rengeteg gyönyörű vidéki város van, Miskolctapolca, Esztergom, Győr, Sopron… Balatonfüred volt az egyik kedvenc helyem, itt kétszer is voltam, télen és nyáron is.
Az egyetem elvégzése óta Írországban praktizálsz. Mik a jövőbeli terveid?
Azt hiszem, erre minden fiatal fogorvos ugyanazt válaszolná. Megfelelő körülmények között szeretnénk dolgozni és tovább képezni magam, hogy a társadalom értékes tagjaivá válhassak.
