2020-ban publikálta a Jeruzsálemi Héber Egyetem a kutatását, mely 2018-2019-es állás szerint listázta hazánk zsinagógáit. A jelentésből kiderült, hogy 162 darab épületet sorolhatunk a ma is fennmaradtak közé Magyarországon. Mindez nagyjából negyede a II. világháború előtti számoknak. Ha arányuk sajnos csökkent is, sokak szépsége még mindig ugyanúgy tündököl, mint egykoron: ismerjetek meg közülük néhányat!
Új zsinagóga, Szeged
A korabeli magyar zsinagógaépítészet leghíresebb alakjának, Baumhorn Lipótnak az elképzeléseit dicséri az 1903-ban felavatott szegedi Új zsinagóga. Bár a monumentális, 48,5 méter magasságú épületen nem csupán ő gondolkodott. Az akkori főrabbi, dr. Löw Immánuel kreativitása bújik meg a káprázatos díszítésű belső tér vallási jelképeiben. Sőt, neki köszönhetjük azt is, hogy az országban először itt olvashattak a hívek magyar feliratot.
A szecesszió, a bizánci és a mór építészet stílusjegyeit is magán viselő templom telkét a zsidótörvények után gettóvá alakították, ám szerencsére az épületet az 1919-es szegedi árvíz, valamint a II. világháború pusztításaitól is sikerült megóvni. Napjainkban a turisták előtt is nyitva áll a zsinagóga, ahol megannyi programmal várják a látogatókat.
6722 Szeged, Jósika utca 10. | Weboldal | Facebook
Még több szecessziós csoda Szegeden:
FunzineSzombathelyi zsinagóga (Bartók Hall)
Hazánk első tornyos zsinagógájának egyike Ludwig Schöne bécsi építész tervei alapján készült el 1880-ra, hogy otthonául szolgáljon a növekvő zsidó hitközösségnek. A II. világháború alatt zajló deportálások miatt azonban a hitközösségnek csupán 97 tagja maradt a városban. Ennélfogva az épület fenntartását és felújítását nem tudták finanszírozni, így 1968-ban a pártbizottság áron alul megvásárolta a zsinagógát. A vételt átalakítások sora követte, és 1975 óta hangversenyteremként funkcionál az épület.
9700 Szombathely, Rákóczi Ferenc utca 3. | Weboldal
Győri zsinagóga
Akárcsak Szombathelyen, a folyók városában sem tölti már be eredeti funkcióját a zsinagóga, amelyet 1868 és 1870 között a neológ izraelita egyházközösség építtetett. Az eklektikus stílusú épület hosszú időn keresztül mintaként szolgált más települések számára, mint városi környezetbe jól illeszkedő, nagy tömegeket befogadni képes zsinagógák előképe.
A XX. századi állagromlást követően 2003-ban kezdődött meg a rekonstrukciója, ma pedig a Széchenyi István Egyetem és a Városi Művészeti Múzeum működteti. E változásoknak, valamint a kiváló akusztikájának köszönhetően gyakran szerveznek itt koncerteket, illetve kiállításokat is. Az időszakos tárlatok mellett az állandó kiállításon 400 Nobel-díjas, illetve a saját szakterületén kiemelkedő művész, kutató, sportoló életét és munkásságát tárják a látogatók elé.
9025 Győr, Kossuth Lajos utca 5. | Weboldal
Mádi zsinagóga
Tokajtól nem messze lelhetünk rá Mád apró községére, ahol 1795 óta áll a mádi zsinagóga, aminek építését két gazdag borkereskedő család, a Brener és a Teitelbaum testvérek finanszírozták. Létrejöttének időpontját hirdeti a bejárat kapujára faragott évszám is, amelyen túl igencsak keveset tudhatunk további sorsáról. De egy biztos, a barokk és a copf építészeti stílus jegyeit magán viselő zsinagógát e két irányzat harmonikus elegye tette hazánk egyik legszebbikévé. A helyi zsidó közösséget 150 évig szolgáló épületet pedig az 1978-as állagmegóvási munkálatoknak és a 2000-es évek elején elvégzett restaurálásnak köszönhetően láthatjuk régi fényében. Mára elvesztette eredeti funkcióját, így napjainkban zarándokhelyként és múzeumként funkcionál.
3909 Mád, Táncsics utca 38. | Weboldal | Facebook
Ó-Zsinagóga, Sopron
Aligha ismerjük a zsidók soproni letelepedésének időpontját, de egy biztos, a mai Új utcában a XIII. század végén már 10-16 család élt. Majd 1300 környékén gazdagodott közösségük egy zsinagógával, amelyet ma is Európa jelentős építményei között tartunk számon. A Közép-Európában szinte egyedülálló gótikus és késő román stílusú épületnél ugyanis változatlan formában maradt fenn a zsinagógák hagyományos tagolása.
Ám visszaugorva az időbe, tudhatjuk, hogy több száz évvel ezelőtt nem csupán templomként, hanem gyűlésteremként és iskolaként is szolgált az épület. Különlegességét pedig tovább fokozza, hogy a nők számára épített külön bejáratú imaház az egyik legkorábbinak számít Európában. Napjainkban a telek hátsó részén elhelyezkedő rituális fürdőt még mindig szemügyre vehetjük. De a soproni gótika legkorábbi darabjait, a tóraterem csúcsíves főbejáratát és a két oldalsó kávát szintén eredeti állapotában láthatjuk.
Bár az évszázadok viharai nem kímélték, a XX. században elvégzett munkálatoknak köszönhetően régi fényében láthatjuk. Betérve az épületbe pedig a Soproni Múzeum kiállításának köszönhetően még többet megtudhatunk a soproni zsidóság történetéről.
9400 Sopron, Új utca 22. | Weboldal | Facebook
