A Szilágyi Erzsébet fasor az elmúlt több mint 100 évben a Retek utca, az Olasz fasor és a Malinovszkij fasor neveket is viselte, az itt található épületek pedig rengeteg emléket őriznek. Mi most a Széll Kálmán tér és a Szent János Kórház között található házak történetéről rántjuk le a leplet, amiket akár egy hangulatos Városmajor parki sétával összekötve ti is felfedezhettek.
Szilágyi Erzsébet fasor 5.
Az 1935-ben épült, a korabeli sajtóban modern bérházként nevezett épület változatos és játékos homlokzatát a korszak népszerű bérházakat megálmodó párosának, Fenyves Istvánnak és Fried Miksának köszönhetjük, akik a magyar art deco építészet képviselői voltak.
Megépülésekor a földszintjén az ikonikus Stühmer egyik első üzlete működött egészen az 1940-es évek végéig, ami különleges csokoládéival és cukorkáival, amiket kimérve és díszdobozokban is meg lehetett vásárolni, osztatlan sikert aratott a környéken lakó gyerekek és szüleik körében egyaránt.
1943-ban azonban egy kevésbé vidám eset miatt került az újságok hasábjaira az épület, ugyanis az egyik lakóra holtan találtak lakásán, a gyanús körülmények miatt pedig nyomozást rendeltek el. A 30 éves Erdélyi János táncpartnerével, Sonja Sontens dán hölggyel egy budapesti kávézóban töltötte az estét, miután megkérte őt, hogy kísérje haza a fasori házi lakásába. A rosszullétre panaszkodó Jánost a nő hazakísérte, majd magára hagyta, ám reggel holtan találtak a férfira, lakásán pedig dulakodás jelei látszódtak. A hosszas nyomozás után a rendőrök arra a következtetésre jutottak, hogy a férfi hirtelen halálát nem gyilkosság okozta, a rendetlenség pedig csak utolsó perceinek haláltusájából fakadt.
Szilágyi Erzsébet fasor 17-21.
A Szilágyi Erzsébet fasor és a Nyúl utca sarkán álló ház már 1912-es elkészültekor heves indulatokat váltott ki az emberekből, a Budai Napló egyik számában “irdatlan nagy modern házként” hivatkoztak a Bauer Emil és Guttmann Gyula által tervezett épületre. Helyén a 19. század végéig a Trombitás Vendéglő állt, aminek emlékét máig az épület sarkán látható festett alak jelzi.
A hatszintes lakóház homlokzatát középen megtöri egy erkélysor, sarkán pedig a tízes években népszerű üvegablaksor díszeleg. Külön érdemes megtekinteni az épület bejáratát: a pávás kaput a Győri és Gerő műlakatoscég készítette, az ajtó két oldalán lévő címercégérek pedig a mezőgazdaság és a kereskedelem ismertetőjegyeit ábrázolják.
Szilágyi Erzsébet fasor 37-39.
A bejárati ajtónál a Pantheon körvonalait megidéző mintával ékesített, a többi emeleten teraszokkal tarkított épület nem mindennapi sorsot tudhat magáénak, hiszen a ma már üres földszinti kirakatok miatt el sem tudjuk képzelni, milyen nyüzsgés volt itt még 15 éve is.
Az 1958-ban, Fodor László tervei alapján elkészült épület földszintjén nyílt meg a legendás Florida Cukrászda, ami nevét, a mai Körszálló helyén egykor álló, a II. világháborúban egy bombatalálat miatt megsemmisült Florida Kiosk után kapta. A neonfeliratáról már messziről megismerhető vendéglátóegység hatalmas népszerűségnek örvendett a környéken, a közeli Móricz Zsigmond Gimnázium (ma: Baár–Madas Református Gimnázium) diákjai például előszeretettel ugrottak le egy szelet süteményért vagy egy gombóc 50 filléres fagyiért iskola után. A vizes és az újdonságnak számító tejszínes fagylaltok mellett hűsítők, torták és finom kávé is várta a vendégeket, a kedves kiszolgálás pedig rengeteg törzsvendéget szerzett.
A földszinti helyiség új, jelentősen más profilú korszaka az 1980-as évek végén kezdődött, amikor szórakozóhellyé, azon belül is sztriptízbárrá alakították át, ami hamarosan városszerte nagy hírnévre tett szert. Az 1990-es években itt megnyitott Caligula Night Club hamar az éjszakai élet budai központjává vált, ahol táncoslányok és exkluzív italok mellett modern környezet és egy privát, táncra elkülönített helyiség várta a bulizni vágyókat.
A sokszor túl hangos és elvaduló bulik végére 2007 nyara tette a pontot, amikor is a bárban két különböző este elképesztő összegű számlákat állítottak ki külföldi turistáknak, és nem engedték őket el, amíg nem fizettek. A jogi értelemben emberrablásnak számító bűncselekmény miatt a felelősök börtönbe kerültek, 2010-ben a klub pedig végleg bezárta kapuit.
Szilágyi Erzsébet fasor 47.
Az egyedülálló formája miatt Körszállóként is ismert robusztus épületet joggal nevezhetnénk a budai hegyek felhőkarcolójának, hiszen nemcsak a fasor épületei közül tűnik ki, hanem a szemfülesek még a város felett elhaladó repülőgépekből is kiszúrhatják.
A II. világháború során egy bombatalálat következtében megsemmisült Florida Kiosk helyén az 1960-as években Szrogh György Ybl Miklós-díjas építész tervei alapján felhúzott, henger alakú Körszálló egykor Budapest legelegánsabb szállodája és szórakozóhelye volt. Az 1967. december 30-án átadott, a korban csúcstechnológiát képviselő épület 19 szinten 280 szobával, lélegzetelállító körpanorámát nyújtó tetőterasszal várta a vendégeket, étlapján pedig olyan fogások szerepeltek, mint a csirágkrémleves vagy a vajas-citromos izlandi kaviár.
A különleges kinézetű építményben többek között megszállt Roger Moore, Tony Curtis és Willy Brandt német kancellár is. A legemlékezetesebb vendég azonban Moammer Kadhafi líbiai elnök volt, akinek 1981-es látogatása majdnem gyilkosságba torkollott: az elnök egyik testőre az ablakot pucoló alpinistát terroristának nézte és majdnem lelőtte.
Az ikonikus épület az évek során sok átalakításon átesett, ám sokáig szállóként üzemelt, bezárására 2025. január elején került sor, a hírek szerint pedig nyáron kezdődik meg az átépítése.
Szilágyi Erzsébet fasor 61.
A Bauhaus stílusjegyeit viselő szimmetrikus épület már a Szent János Kórháznál található busz- és villamosmegállóból rögtön megragadja a szemet: a társasvillaként bejegyzett ház 1936-ban épült meg az akkor Olasz fasornak nevezett út mellé. Az épületet a Svájcban már nagy karriert befutott Wanner János tervezte, a kivitelező és egyben tulajdonos pedig testvére, Wanner Henrik volt.
A ház megálmodásában a modern építészet elvei domináltak, így nagy szerepet kaptak a geometrikus formák, illetve a vasbetonszerkezet és -erkélyek, a lapostetőn pedig tetőkertet hoztak létre. A villa kialakításakor a legkorszerűbb építészeti megoldásokat alkalmazták, így kerültek tolóablakok az akkor hatlakásos épület falaira.
A Dr. Ferkai András Ybl-díjas épülettörténész által „a modern építészet egyik első és legkitűnőbb” bérvillájának nevezett épületet a korabeli legelismertebb építészeti folyóirat, a Tér és Forma hasábjain is kiemelték páratlan megjelenése miatt. A lifttel felszerelt épületben eredetileg egy szinten egy lakás állt, előcsarnokát pedig máig jellegzetes zöld üveglapok fedik, amik a nagy ablakoknak köszönhetően mindig magukra vonzzák a tekintetet.
Míg a neves testvérpár több, hasonló stílusjegyeket viselő bérpalotát tervezett Európa-szerte, a Szilágyi Erzsébet fasoron álló épület mindig is közel állt a szívükhöz, hiszen az évek során rendszeresen visszatértek Wanner Henrik otthonába.
Funzine
