Barangolj bármerre a Bükk vidékén, szinte garantáltan kipipálhatsz egy bükki barlangot a bakancslistádról, ugyanis a hazánkban nyilvántartott 4146 barlangnak a negyede a hegység vadregényes erdőiben rejlik.
Istállós-kői-barlang
Igazi családbarát úti cél lehet a Szalakja-völgy, ahol Szilvásvárad legszebb kincsei között kalandozhatnak a gyerekek és a felnőttek egyaránt. Bár az Istállós-kői-barlanghoz egy kissé kaptatós emelkedő vezet fel, a rövid túrába a legkisebbekkel is bátran belevághatunk. A meredek megpróbáltatásokat végig kárpótolja a fák lombjai közül előtűnő káprázatos panoráma, mígnem felérünk az ősi természeti csodához. A 609 méter magasságban nyíló, 45 méter mély barlangot a Gloriett-tisztásról indulva, egy szerpentinszerűen kanyargó gyalogösvényt végigjárva pillanthatjuk meg.
Körös-barlang
Hazánk legmagasabban nyíló barlangjában a jégkorszakban barlangi medvék és oroszlánok jártak-keltek, sőt az 1941-es ásatások során előkerült újkőkorszaki cserépedény-töredékek arról árulkodnak, hogy nem csupán az állatok találtak otthonra itt. Kuriózuma a történeti értékén túl a korában is megmutatkozik, hiszen valószínűleg a Bükk-hegység legidősebb barlangjával állunk szemben, amely mára egy inaktív forrásbarlanggá vált.
Ha pedig a Körös-bérc oldalát megmászva felfedeznénk, akkor még napjainkban is elképesztő látvány fogad minket. Hiszen a tengerszint felett 932 méterre található barlangba belépve, egy tágas, az ég felé nyíló mennyezeti ablakon keresztül csodálhatjuk meg a kőrengeteg közül felénk magasodó fák zöld színekben játszó lombjait.
Szeleta-barlang
Európa egyik legjelentősebb és egyben a hegység leggazdagabb ősrégészeti lelőhelye a Szeleta-barlang, ahol 1906-ban Kadic Ottokár fedezte fel a 130 ezer évtől 20 ezer évig itt élt emberek leleteit, ezzel először bizonyítva az ősember jelenlétét Magyarországon. De nemcsak babérlevél alakú lándzsahegyekre lelt itt, hanem a barlangi oroszlánok, gyapjas orrszarvúak csontjai, illetve a bábonyi-szeletai kultúra jelenlétét bizonyító leletegyüttesek is a felszínre kerültek. A barlang monumentális csarnokát akár egy lámpa segítségével is felfedezhetjük, majd onnan kiérve, a nyílás feletti sziklaperemről káprázatos kilátás tárul elénk Lillafüred irányába.
Balla-barlang
Ősrégészeti leleteknek köszönhetően kapott szárnyra a Balla-barlang híre, amely a Balla-bérc lejtőjén, 566 méter magasságban nyílik. A triászi mészkőben kialakult barlangban hajdanán barlangi medve és hiéna, ősbölény is megfordult, illetve az itt talált jellegzetes kőeszközök arra utalnak, hogy a korai szeleta kultúra is jelen volt itt. Minden lelet közül talán a legérdekesebb az 1909-ben, Heltai Jenő által feltárt jégkorszak végi, kb. másfél éves gyermek koponyája, de az első, őskőkorinak nevezett embermaradványt is itt találták meg. A nem mindennapi régészeti kincsekben gazdag barlangot a Répáshutáról induló Kőbalta tanösvényen fedezhetjük fel.
Udvar-kő-barlang
Hazánk egyetlen szakadékdolinájának csodájára járhatunk Lillafüredtől nem messze, a Bükk vadregényes erdejében. A Dante poklának is nevezett Udvar-kő-barlang egy beszakadt tetejű víznyelő, amelynek barlangtermét szerteszéjjel kalcitválások és borsókövek borítják, és a csarnokra emlékeztető terméből üregek futnak a falban. Az egyszerre felszíni és felszín alatti jelenség 18-20 méter mélyen rejlő aljába látványos sziklaboltíveken át juthatunk le, majd onnan feltekintve lélegzetelállító látványban lehet részünk.
Esztáz-kői-barlang
Ha a hegység gyomrában rejlő kincsek nyomába erednénk, akkor a mélybe is merülhetünk a Felsőtárkánytól 3,5 km-re található Esztáz-kői-barlangban. A mélybe leereszkedve egy fosszilis víznyelőbarlang csodáit fedezhetjük fel, a triászi mészkőben megjelenő tűzkövesedés, valamint a cseppkövek sokaságával együtt. A barlangtúrát pedig az teszi igazán kalandossá, hogy villanyvilágítás nélkül, kiépítetlen utakon járhatjuk be a varázslatos üregeket. Ennélfogva csak szakvezetéssel látogatható, amelyet a Bükki Nemzeti Park szervez minimum 5, maximum 9 fős csoportok számára.