Az elismert költőt nem feltétlenül csak a pihenés és kikapcsolódás vonzotta a magyar tengerhez, hanem legtermékenyebb írói időszakai is az itt töltött időnek köszönhetőek, emellett pedig élete egyik legmeghatározóbb kapcsolatának is a mesés táj szolgált helyszínéül.
Balatoni emlékek
Annak ellenére, hogy Szabó Lőrinc nem tudott úszni és nem kedvelte sem a strandolást, sem a vízben töltött időt, a tavat körülölelő festői táj és az itt szerzett élményei határozottan életének egyik legfontosabb helyszínévé tették a Balatont.
Fiatalkorának legszebb évei Balatonföldvárhoz kötődnek, ahol jó barátjának, Graf Ferencnek nyaralóvillájában szállt meg, napközben a Szívkórház gyógyfürdőjét élvezte, esténként pedig a környék hangulatos csárdáit fedezte fel baráti társaságával.
Szabó Lőrinc: A földvári mólón (részlet)
Nyíló recék kereszthálózata
borzong egymáson át ide-oda,
s lent, a napsütött fenékhomokon,
hol halak húznak, lehelletfinom
árnyuk együtt fut s együtt tűnik el
a fénytörés színörvényeivel,
A II. világháború nehéz évei után legközelebb a déli partot vette először célba, ahol Siófokon, Fonyódon és Balatonbogláron is megfordult, leggyakrabban felesége, Mikes Klára társaságában.
Ezen nyaralások egyikén melegedett össze Szabó Lőrincz először felesége legjobb barátnőjével, Korzáti Erzsébettel, ám ekkor még nem is sejtette, milyen hatással lesz rá a hölgy később.
Egy mindent elsöprő szerelem
Erzsébettel, akit ő csak Böskének szólított, még 1921-ban találkozott felesége révén. Míg kezdetben nem alakult ki kettejük között semmi, a gyakori baráti találkozók során jobban megismerték egymást, és elkezdődött heves se veled, se nélküled kapcsolatuk.
Szabó Lőrincet ez a titkos szerelem is a Balatonhoz láncolta, ugyanis Erzsébet keszthelyi születésű lány volt, az író korábbi rendszeres szakmai balatoni kiruccanásai pedig tökéletes alibiként szolgáltak a találkozókhoz felesége előtt.
Szabó Lőrinc: Balaton (részlet)
itt megcsúszik egy piros,
ott elfolyik egy kék,
két part közé feszítve
készül egy Egry-kép,
ide kis okkersárga
oda csöpp lila festék,
egy árnyalatért
bevárja még az estét
Az összesen 25 évig tartó viszonyuk nagy része így nem meglepő módon a magyar tenger partján zajlott, ahol leggyakrabban Keszthelyen és Füreden találkoztak, de rendszeresen jártak Hévízre is, ahol a Keresztes Nővérek panziójában szálltak meg és töltötték legtöbb idejüket. Másik emlékezetes szálláshelyük a József Attila nővéréhez kötődő szárszói panzió volt, ahova az 1940-es években vonultak el rövidebb és hosszabb időkre.
Kapcsolatuknak Erzsébet öngyilkossága vetett véget, ezzel pedig a keserédes emlékeket őrző balatoni látogatások is elmaradtak.
Az író halála előtti utolsó nyáron még Tihanyba látogatott, ekkor készült el a huszonhatodik év című kötet szonettjeinek nagy része és a Tücsökzene befejező darabja is.