Büfék tengere, messziről érkező turisták tömege, vízen ringatózó vízibiciklik, illetve a magyar strandkonyha legautentikusabb képviselője, a hekk nélkül ma már nem igen tudjuk elképzelni a Balatont. Idáig azonban igen hosszú út vezetett. Utazzatok vissza velünk a magyar tenger századfordulós évtizedeibe, amikor szépen lassan beindult a turizmus, illetve gombamód szaporodtak a villák a Balatonnál.
A balatoni fürdőélet felvirágzása
A magyar tengerben sokáig nem volt divat fürödni, így hajdanán inkább láthattunk volna itt a sekély vízben a jószágaikkal ácsingózó gazdákat, mint strandoló családokat. A balatoni turizmus a XIX. század végén kezdett el felvirágozni, azonban az igazi fejlődést a két világháború közötti időszak hozta el a magyar tenger számára.
Visszaugorva a kezdetekhez: 1880-ban még csupán kettő fürdőhely akadt a Balaton partján, az ideérkezők pedig leginkább terápiás célokkal látogattak el a korabeli strandokhoz, a fürdőházakhoz. Vagyis először a gyógyforrások vonzották ide az embereket, ám a turizmus beindulásához hozzájárult a vasúthálózatba való bekapcsolódás, illetve a filoxérajárvány is.
A tönkrement szőlőbirtokosok birtokai gazdag városiak kezébe kerültek, akik a présházakat nyaralónak alkalmas villákká alakították át, így a XIX. század végétől kezdve egészen 1940-ig villák százait húzták fel a magyar tenger különböző településein.
Az új villák olykor külön városrészeket is alkottak, mint például a fonyódi Bélatelep, ahová jómódú orvosok, tisztviselők, jogászok építkeztek. Sőt, számos híresség is megfordult itt, Bethlen Istvántól kezdve, Szinyei Merse Pálon át egészen a Habsburg család egyes tagjaiig.
Ezzel egy időben Füreden is elkezdtek szaporodni a villák, sőt nem volt ez másképp Siófokon sem, ahol szintén a XIX. század végén villák sora épült fel a Batthyány utcában. A siófoki első építtetők közül sokan festőművészek voltak, így az olykor műteremként is szolgáló villák egykori tulajdonosai között volt Feledi Flesch Tivadar, Than Mór és Tölgyessy Artúr is.
Márffy-villa, Fonyód-Bélatelep
Bélatelep egyik leggazdagabb tulajdonosa, Márffy Emil villája 1898-ra készült el a Bartók Béla út 48. szám alatt. Az épületért pedig még a korabeli sajtó is odáig volt: „a villák egymásután épülnek széltében-hosszában minden felé! […] Márffy Emil-é dominál mind nagyság, mind külcsín és belső berendezésével! Ez már nem villa többé, hanem egy kis fejedelmi palota!”.
Az impozáns villa fényét kívül eklektikus díszítések és Fachwerk-elemek emelték, míg a belső terek nagyúri pompájához a falakon lógó metszetek, mitológiai képek is hozzájárultak. Tehát Márffy nem csupán egy nyaralót látott a villában, reprezentációként, társadalmi események otthonaként is építtette. Az itt eltöltött ideje alatt pedig hidroplánjával, motoros jachtjával és autójával tűnt ki a többi nagyúr közül, miközben Szaplonczayhoz hasonlóan előszeretettel látogatta a fonyódi Hullám kurtakocsmát.
A jószívű és bőkezű villatulajdonos épülete az államosítás után a Közalkalmazottak Szakszervezetének üdülőjeként funkcionált, jelenleg pedig magánkézben van. Napjainkban sajnos nem láthatjuk teljesen eredeti mivoltában, hisz az évtizedek során több átépítésen is átesett.
Tündöklő villasorok mellett bájos házikókat is rejtenek a balatoni falvak:
FunzineJókai-villa, Balatonfüred
„Sok szép tájékát bejártam hazámnak; voltam az Alföld rónáin, álltam a székely havasok csúcsain: de mindenkinél jobban megragadt a Balaton-vidék. […] s bár nevessenek ki érte, én azt mondom, hogy az egész táj mosolyog!” – olvashatjuk Jókai Mórtól, akit már az első látogatáskor olyannyira magával ragadott a magyar tenger hangulata, hogy azt követően minden nyarát itt töltötte. 1870-től saját balatoni otthonában élvezte a nyarakat a feleségével együtt.
Az eklektikus stílusú „[…] villa maga nagy ielegánciával készült […] Masszív, fenséges, mintha ércből volna öntve; s ha a szellős, magas termeit majd a mennyezetet érintő ablakokat és üvegajtókat nézed, azt hiszed, templomban vagy” – mesél Jókaiék nyári lakjáról az 1911-es Délmagyarországban Roboz István, akit egy-egy sakkpartira, beszélgetésre látott vendégül a nagy regényíró.
Jókaiék 20 éves balatoni tartózkodása alatt ugyanúgy megfordult a villában Vörösmarty, Eötvös Károly, Endrődi Sándor és számos más híresség, színházi szakember és szerkesztő is. Vagyis élénk társasági életet élt a család, bár az is megesett, hogy a szokásos 10 órai fürdésén kívül napokig nem látták Jókait a városban.
Az arany ember, Fekete gyémántok, Szegénység útja, Damokosok és a Három márványfej című regényei mind a villában eltöltött nyarakhoz kötődnek, amelyek Laborfalvi Róza halála után értek véget. Ugyanis ekkor, 1889-ben az író eladta a villát egy veszprémi gabonakereskedőnek, majd a Jókai család 1908-ban visszavásárolta a házat. 1954-ben megnyílt az épületben a Jókai Mór Emlékház, amely a mai napig tárva nyitva áll a látogatók előtt.
Rózsilak, Balatonfüred
A mai napig az építtető család leszármazottjainak kezében álló, óolasz stílusú villát még 1898-ban húzta fel Németh Károly földbirtokos, majd 1906-ban Minder György moszkvai nagykövetnek és feleségének, Schönfeld Rózának adták el. Így hát innen ered a Rózsilak neve, bár a villa nem maradt sokáig a cári nagykövet kezében.
Tornai József budapesti orvosprofesszort szakmai érdekek vitték Balatonfüredre, ám Tornai a füredi gyógyvíz mellett a város egyik legszebb villája iránt is elkezdett érdeklődni. Ennélfogva 1918-tól Tornaiék kétlaki életet éltek. A család tavasztól őszig a Rózsilakban múlatta az időt, olykor Blaha Lujzával együtt. Tornai itt végezte kutatásait, melyeknek köszönhetően feltalálta a Revorscint, a spanyolnátha ellen Európa-szerte használt gyógyszert.
Tornai halála után a család elszegényedett, így a boldogulás érdekében leköltöztek Füredre, és szobakiadásból éltek. A II. világháború során menekülteknek is otthont adott a villa, illetve egy időben az oroszok tiszti szállásként használták. Jelenleg Tornai József dédunokája él a felújított villában, amelyben akár mi is megszállhatunk.
Thanhoffer-villa, Siófok
Siófok legismertebb üdülőövezetében, a Petőfi sétányon lelhetünk rá a Thanhoffer-villára, amely 1897 óta áll a sétány 4. száma alatt. Építtetője nem más volt, mind Thanhoffer Lajos orvos, anatómus, hisztológus, aki csupán pár évig élvezhette villája kényelmét, ugyanis 1909-ben elhunyt. Így emlékeztek meg róla a Pesti Hírlapban: „Benne egy minden izében igazi tudóst és nemes férfiút vesztett a magyar tudományos világ. […] Maga volt a megtestült szerénység, aki minden örömet az orvostudomány fejlesztésében s boldog családi életében találta.”
Thanhoffer halálát követően, 1919-ben, pár hónap erejéig Horthy Miklós rendezte be főhadiszállását a villában, ahol ebben az időszakban számtalan rémtörténet íródott. Ordítozásoktól zengett akkoriban a villa, hisz a fehérterror idején az épület pincéjét kínzófogdának használták. Ezzel szemben fent tiszti kaszinó kapott helyett, s zenegép muzsikált.
Igen kevés adat szól arról, hogy Horthyék rémségei után merre szőtték tovább az épület történetét, egy biztos, hogy 1953-ban államosították, és SZOT-üdülő lett. A kétezres évek elején felújították, egy ideig a Kodolányi János Főiskola Siófoki Intézetének Könyvtára lett, majd egy luxusszállodának adott helyet. Jelenleg üresen áll.
A tovatűnt Zichy-kúria, Siófok
Feledi Flesch Tivadar festőművész és felesége, Zichy Zsófia szintén a XIX. század végén építtetett villát Siófokon, a Batthyány utca 22. szám alatt, ahol a nyár egy részét töltötték. Ez idő alatt gyakran összejártak a szomszédokkal, sokan megfordultak náluk is, illetve rendszeresen tartottak a villában zenei esteket a kor híres művészeivel. Az épületet napjainkban azonban csupán képekről ismerhetjük, hisz az évtizedek alatt tovatűnt, akárcsak az itt élő Zichy Zsófia kevésbé ismert élettörténete.
A híres festőművész, Zichy Mihály leánya nem mindennapi karriert futott be a XX. század derekán. Eleinte zongoraművésznek tanult Liszt Ferenctől, ám apja tanácsára letett a művészi pályáról.
Férje 1896-os halálát követően a virágoknak, kertészetnek szentelte életét. Hazánk első virágkötőművésze Párizsban és Londonban tanulta ki a mesterséget. Ezenfelül több nyelvet beszélt, így kertészeti szakcikkeket fordított, illetve a Kertészeti Lapok rovatvezetője volt, és a Zoológiai Lapoknak is dolgozott. 57 éves korában, Siófokon hunyt el.
További meseszép látnivalók a Balatonnál:
Funzine