Egy bámulatos barokk épület története: A Gödöllői Királyi Kastély múltja és jelene

Magyarország legnagyobb és legfényűzőbb barokk kastélya meghatározó jelképe Gödöllőnek: a történelmi és műemléki szempontból is érdekes épület és hatalmas parkja tökéletes úti cél egy tavaszi sétához.

Fotó: Jenes András és a Holló

A kastély megépítése

A kastély terveit Mayerhoffer András dolgozta ki, amit később, az 1730-as években építtetett meg Grassalkovich Antal gróf, az akkori tulajdonos. Az első építési szakasz 1745-ig tartott, ekkorra készült el a belső udvart közrefogó U-alak, a díszteremmel és a főúri lakosztályokkal.

blank
A kép forrása: Gödöllői Királyi Kastély

A következő években két új szárnnyal bővült az épület mindkét oldalon: míg a déli szárnyban egy istálló és egy szénapadlás kapott helyet, az északiban ekkor készült el a mai is működő római katolikus templom. Ebben az állapotában fordult meg itt Mária Terézia, amikor 1751-ben meglátogatta Grassalkovich grófot.

Legközelebb egy barokk kőszínházzal bővült az épület, amit már a gróf fia, Grassalkovich II. Antal álmodott meg. Az épület Grassalkovich III. Antalnak köszönheti teljes pompáját, ugyanis a 19. század elejére készült el az új narancsház, és a franciakertet is ekkor alakították át tájképi kertté.

A második fénykor

Az épület akkor tett szert nagy népszerűségre és hírnévre ismét, amikor Ferenc József és Erzsébet királyné (Sisi) 1867-ben koronázási ajándékként megkapta a kastélyt és a hozzá tartozó kertet. Új pihenőrezidenciájuk hamar hozzánőtt a szívükhöz, így az őszi és tavaszi hónapok nagy részét itt töltötték.

blank
Az épület 1896-ban / Fotó: Fortepan/Vincent Till Baumgartner

Erzsébet királyné 1898-as halála után az uralkodó már ritkábban látogatott Gödöllőre, az őt trónon követő IV. Károly első hosszabb gödöllői tartózkodásának pedig a monarchia összeomlása vetett véget 1918. október 26-án.

A 20. század viszontagságai

A két világháború között, 1920-tól a kastély Horthy Miklós kormányzó nyári rezidenciájaként szolgált, illetve 1944-ben itt építették meg a Horthy család bombabiztos bunkerét is. Ugyan a második világháborúban nem szenvedett nagy károkat, az 1944-ben bevonuló német, majd orosz csapatok a berendezés nagy részét elszállították.

blank
Fotó: Fortepan/Építésügyi Dokumentációs és Információs Központ

1950-től a gazdasági épületekből szovjet laktanya lett, a műemlékké nyilvánított főépület pedig egy szociális otthonnak adott helyet. Az új funkciók az egész épületegyüttes leromlásához vezettek, az állagmegóvási munkálatokra csak 1985-ben került sor, majd néhány évvel később kiürítették az épületet.

blank
A kastély 1980-ban / Fotó: Fortepan/Építésügyi Dokumentációs és Információs Központ

A Gödöllői Királyi Kastély napjainkban

A kastély felújítására az 1990-es évek során került sor, az épületet és annak történetét elmesélő kiállítás 1996 óta látogatható. 2001. augusztus 10-én, Mária Terézia gödöllői látogatásának 250. évfordulóján a Grassalkovichokat és a kastély barokk időszakát megidéző termekkel egészült ki az állandó kiállítás, emellett pedig a Királydombi pavilon 2004 óta nyitva áll a látogatók előtt.

2010-ben megújult a kastély Rudolf- és Gizella-szárnya, lovardája, barokk istállója, és elkészült Horthy Miklós kormányzó bunkerének rekonstrukciója.

blank
Fotó: Geza Kurka Touristic Photographer

Ugyan maga a kastély tagadhatatlanul az egyik legkiemelkedőbb látványosság, nem szabad megfeledkezni az épületet övező területről sem. A déli szárny ad otthont az 1986-ban feltárt kastélyszínháznak, mai nevén a Gödöllői Barokk Színháznak, ami Magyarország egyetlen kulisszás rendszerű színháza, és egész Európában különlegesnek számít.

Az épületek megtekintése mellett az ingyenesen látogatható kastélypark is elképesztően gyönyörű látványt nyújt, az angolkertet a versailles-i kastélypark mintájára tervezték, így minden évszakban tökéletes úti cél.

Programok a kastélyban 2024 tavaszán:



Még több látnivaló és kirándulóhely Gödöllőn és környékén: