Az idő vasfogának mindent elemésztő ereje még az olyan élettelen dolgokat sem kíméli, mint az őseink által az “örökkévalóságnak” emelt épületek. Legújabb városi kalandozásunk során elhagyatott szanatóriumok és elmegyógyintézetek sorakoznak fel előttünk, melyek egykoron a gyógyulás és a nyugalom színterei voltak, ma pedig pusztulófélben, tetszhalott állapotban várják a feltámadást.
Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet
Az OPNI, ismertebb nevén Lipótmező, hazánk második legnagyobb épülete az Országház után. Az 1868-ban megnyitott, késő romantikus stílusban fogant tébolyda terveit Zettl Lajos készítette, aki a négyszintes, román, gótikus és mór hatásokat mutató épületben 500 beteg számára teremtett ideális körülményeket a vágyott felépüléshez, amihez a vallásuknak megfelelő imaszobák is hozzájárultak, akár katolikus, görögkeleti, zsidó, református vagy evangélikus páciensről volt szó. Mintegy 40 hektáros parkját korának egyik legfelkapottabb kertésze, a Múzeumkertért is felelős Pecz Ármin tervezte, de a kastélyszerű épületegyüttes igazi dísze az 1913-as felújítás során Róth Miksa-üvegablakokkal és Nagy Sándor falfestményeivel felékesített kápolnája. A télikerttel, uszodával és egy kisebb színházzal is büszkélkedő intézményt 139 évnyi szolgálat után, 2007-ben zárták be, és ugyan 2020-ban a komplexum elitgimnáziumként történő hasznosításáról röppentek fel hírek, a másfél évszázados falak között azóta is síri csönd honol.
1021 Budapest, Hűvösvölgyi út 116.
Észak-Pesti Kórház
Pestújhely szívében terül el a javarészt elhagyatott tömbökből álló Észak-Pesti Kórház a szecessziót, a Bauhaust és a későmodern építészetet átkaroló hatalmas együttese. Az épületen olyan mesterek dolgoztak, mint a Lechner Ödön követői közé tartozó Herczegh Zsigmond és Baumgarten Sándor (ők tervezték az eredetileg elmegyógyintézetnek szánt kórház első 8 épületét), a magyar modernizmus kiemelkedő alakjainak számító Molnár Farkas és Fischer József (kétemeletes, lapostetős nővérszállójukra még napozóterasz is jutott), valamint az Ybl-díjas Tomay Tamás és Varga Levente (ők az 1985-ben átadott, a kor technológiai csúcsát képviselő sebészeti pavilonnal tették le névjegyüket). A II. világháború után a nálunk állomásozó szovjet hadsereg központi kórházaként működő intézmény életében a törést az orosz csapatok 1991-es kivonulása hozta el: ekkor ürítették ki a telken lévő több, mint 30 ingatlan nagy részét, melyek (egy-két kivételtől eltekintve, mint például a rendelőként hasznosított szecessziós főépület) azóta is egy szebb holnapot várnak.
1158 Budapest, Neptun utca 1.
Preisich Szanatórium
Zugliget egy háborítatlan hangulatú utcájában, a Tündér-hegy oldalában bújik meg az egykori Preisich Gyermekszanatórium épülete. Az 1906-1908 között felhúzott villában 1929-ben kezdte meg működését a tüdőbeteg gyerekek gyógyítására szakosodott intézet, melynek ötletgazdája, névadója és igazgatója az asszimilálódott zsidó családba született Preisich Kornél volt. A gyermekkori csigolyagyulladása miatt erőteljes kifózistól (púposságtól) szenvedő orvos a II. világháborút és a deportálást a pesti gettóban bujkálva vészelte át, és bár előbb kitüntették, majd 1952-ben az orvostudományok doktora címmel is megajándékozták, az időközben államosított és az ÁVH kezelésébe került szanatóriumba nem térhetett többé vissza. Az egykori szanatórium 1958-tól ismét egészségügyi funkciót töltött be, TBC-seket, depresszióval és szorongásos betegségekkel küzdőket is gyógyítottak itt, egészen 2009-ig, a Szent István Kórház kihelyezett osztályának bezárásáig.
1121 Budapest, Szanatórium utca 19.
Svábhegyi Szanatórium
A Horthy Miklós kezdeményezésére 1927-ben Sós Aladár és Jakab Dezső tervei szerint felépült Svábhegyi Szanatórium a korabeli Magyarország legexkluzívabb gyógyszállójának számított, ahol olyan hírességek adták egymásnak a kilincset, mint Karinthy Frigyes, Honthy Hanna, vagy az 1929-ben Miss Europává választott Simon Böske. A nagy gazdasági világválság után az új tulajdonosként fellépő Angol-Magyar Bank népszerű magaslati üdülőhellyé varázsolta át a lélegzetelállító budapesti panorámával rendelkező épületegyüttest, ami Hajós Alfréd tervezésében egy kültéri fürdővel is gazdagodott. A nyugat-európai grand hotelek világát idéző szállóban később hadikórházat rendeztek be, majd újra szanatóriumként működött tovább, legvégül pedig a Semmelweis Egyetem III. számú Belgyógyászati Klinikájának adott otthont. Az 1998-ban magára hagyott épület évtizedek óta tartó pusztulásának egy 2020-ban bejelentett lakóparképítési beruházás vetett volna véget, ám azt a Fővárosi Törvényszék döntése értelmében az építkezéssel kapcsolatban felmerült jogi ellenérvek elbírálásáig felfüggesztették.
1121 Budapest, Eötvös út 10.