A főváros és a Dunakanyar közelsége, valamint számos természeti értéke miatt a túrázók körében az egyik legvonzóbb úti cél az Északi-Középhegység nyugati részén magasodó, bámulatos Börzsöny. Válogatásunkban 11 kihagyhatatlan látnivalót találtok, melyek bemutatják a hegyvonulat sokszínű vidékét.
Csarna-völgy
A Csarna-völgy mélyén járva úgy érezhetjük, mintha egykori mesekönyvünk lapjainak világába csöppentünk volna. A börzsönyi völgyben – hivatalos nevén Fekete-völgyben – körtúránk a Feketevölgy Panziótól indul, majd az egykori kemencei kisvasút mentén, a patak által kimosott sínek között halad egészen a Hollókő szirtjeiig, valamint a terület legmagasabb pontjára, a Magosfára (916 m). A túraútvonalunk egy kis idő múlva egyre meredekebb lesz, míg a táj egyre vadabbá válik, ám miután megküzdöttünk az emelkedőkkel, már Magosfán is találhatjuk magunkat. A körtúra hossza 13-14 km, de ha kevesebb idő áll rendelkezésünkre, akkor a Hamuháznál vagy a Halyagosi kulcsosháznál visszafordulva lerövidíthetjük.
Szent István-templom, Nagybörzsöny
A Börzsöny nyugati szélén fekvő egykori bányásztelepülés két Árpád-kori templommal is büszkélkedhet: a német közösség által építtetett Bányásztemplommal és a Szent István királyunk nevét viselő, román stílusú imaházzal. Utóbbit gyakran illetik a Dunakanyar gyöngyszeme titulussal, köszönhetően tökéletes arányainak, karcsú tornyának és a szentély külső oldalán, a főpárkány alatt végigfutó faragott kőfejeknek, melyek a templom építésével éppen egybeeső tatárjárás során legyőzött pogányokat jelképezik. A dombtetőt koronázó, keletnyugati fekvésű Szent István-templom hajója és szentélye a 13. század elején, ikerablakos tornya a század második felében épült fel. Magas kőkerítése az 1600-as évekből származik, belseje egyszerű, berendezése szerény – pont, ahogy egy középkori falusi templomtól elvárjuk.
Kopasz-hegy, Márianosztra
Következő úti célunkat az elbűvölő Márianosztrán kell keresni, de nem is kell sokáig vizslatni a tájat, hiszen a falu fölé, 538 méterig magasodó Kopasz-hegy azonnal magára vonzza a tekintetünket. Nagyirtáspusztáról indulva, a zöld háromszög jelzést követve, ha van bennünk elég kraft, akár három csodás kilátópontot is érinthetünk, hiszen útközben a Sas-hegy, a Nagy-Sas-hegy és a Só-hegy is kínál kihívást és szemet gyönyörködtető látványt. A Kopasz-hegy nem adja ám könnyen magát, a végső pár száz méteren kaptatós szakasz vár ránk, de megéri leküzdeni! A csúcsra felérve megpillanthatjuk az emblematikus keresztet és az elénk táruló káprázatos panorámát a Márianosztrai-medencével, a Börzsöny magaslataival és a távolban kanyargó Dunával.
Julianus-kilátó, Nagymaros
Az Országos Kéktúra részét képezi a Nagymarostól és Zebegénytől egyformán bő négy kilométerre található Hegyes-tető (482 m) és kilátópontja, az eredetileg 1939-ben felhúzott, nemrégiben azonban felújított Julianus-kilátó. A körülbelül egy óra gyaloglással, néhol rövid, közepesen meredek kaptatókkal megközelíthető toronyból semmihez sem fogható panoráma tárul a kirándulók elé a Dunakanyarra, a Visegrádi-hegységre, valamint a Börzsönyre. A kilátó középső szintjén egy fedett, kerek asztallal ellátott helyiség csábít pihenésre, míg a közvetlen közelben néhány padot és asztalt helyeztek el, ahonnan a kilátásban gyönyörködve szusszanhatunk és falatozhatunk.
Remete-barlang, Nagymaros
Bátran állíthatjuk, hogy a Szent Mihály-hegyen található Remete-barlanghoz vezető gyalogtúra büszkélkedhet a Dunakanyar egyik legpazarabb panorámájával. A Duna-parti Zebegény központjából induló útvonalat az edzettebb túrázóknak ajánljuk, ugyanis picit húzósabb, viszonylag rövid, 11,9 km hosszúságú, de a kaptatós és morzsalékos ösvény nehezített terepnek számít a gyakorlottabbak körében is. A Remete-barlangtól folytathatjátok utatokat a környék talán leggyönyörűbb kilátást nyújtó kilátójához, a Hegyes-tetőn álló Julianus-toronyhoz.
Várhegy-kilátó, Királyrét
Idén már három éve annak, hogy átadták a Börzsöny rengetegében megbúvó Várhegy-kilátót, amelynek legtetejéről pazar kilátás nyílik a környező vidékre. Az építmény a fővárostól nem messze, a kirándulók körében népszerű Királyréttől pedig mindössze fél órányi sétára található, így könnyű megközelíthetősége már önmagában is nyomós érv, hogy ellátogassunk a térségbe. A Várhegy-kilátó teraszára 80 lépcső megmászását követően juthatunk fel, megéri azonban a fáradtságot, hiszen látni lehet innen a Sas-hegyet, a Só-hegyet, a Kő-hegyet, a Kopasz-hegyet, a Nagy-Hideg-hegyet, a Csóványost, a Cserhát dombos vonulatait, tiszta időben pedig akár a Galyatető és a Kékestető csúcsait is, amiben panorámatablók lesznek segítségünkre.
Kisvasutak a Börzsönyben
A Börzsöny szimbólumainak számító kisvasutak három szakaszon közlekednek: a Királyréti Erdei Vasút, a Szob-Nagybörzsöny Kisvasút és a Kemencei Erdei Múzeumvasút szerelvényei annak idején fát és munkásokat szállítottak, ma pedig friss levegőre és természetes feltöltődésre vágyó kirándulókkal robognak a végállomások között. Az ország harmadik legforgalmasabb kisvasútjának számító Királyréti Erdei Vasút és a Kemencei Erdei Vasút kéz a kézben újultak meg 2021 nyarán, míg a szobi vonal Magyarország egyik leglátványosabb hegyi pályáján, szűk patakmedrek partján, sűrű erdőkben kanyarog, kuriózumnak számító irányfordítóval és hármas hurokkal győzedelmeskedve a meredélyek felett.
Csóványos
A Börzsöny legmagasabb, 938 méteres pontja a Csóványos, melynek legtetejére építették a Csóványosi-kilátót. A 22 méteres kilátótorony 133 fokos csigalépcsőjét megmászva még magasabbra juthatunk, így igazán páratlan látvány tárul elénk. A különleges kilátás egyes pontjain felfedezhetjük a Dunakanyart és hegyeit, a Börzsöny völgyeit, tompa formájú csúcsait, hullámzó hegyhátait. Észak felé a Börzsöny vulkanikus testvérei a Selmeci-hegységben lévő Szitnya és Madaras hosszú vonulatai, valamint – ha igazán nagy szerencsénk van – a Magas-Tátra jelenik meg előttünk.
Nógrádi vár
A Nógrádi vár a Börzsöny legjobb állapotban fennmaradt középkori erődítménye, de az ország legrégibb, szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos kővára is. Elődjét valószínűleg a szlávok építették, innen a Nógráddá rövidült Novigrad, avagy Újvár elnevezés. A hosszú századokon át királyi kézben lévő, hatalmas fennsíkot koronázó várat erősen leromlott állapotban adományozta IV. László a váci egyházmegyének. A jelenkor látogatóit fogadó romok, mint például az olaszbástya, a rondella, vagy a háromemeletes reneszánsz lakótorony maradványai a 15. századból valók, és egy itáliai származású építész, Tragurinus Jakab tehetségét, valamint Mátyás király jóbarátja, Báthory Miklós váci püspök jóízlését dicsérik. A 17. század végén magára hagyott vár szerencsére romjaiban is csodás látványt nyújt, ráadásul egész évben szabadon látogatható!
Jenői-tó, Diósjenő
A történészek feljegyzései szerint a Jenői-tó mellett vívott 173-ban győztes csatát a kvádok és a markomannok ellen Marcus Aurelius, a rómaiak filozófus császára: a történelmi eseményről egy emlékmű is tanúskodik a 27 hektáros tó partján. Habár az ősidők óta létezik, mai formáját 1917-ben, a gát megerősítésével nyerte el, azóta pedig valóságos Mekkája lett a törpeharcsára, keszegre, pontyra, csukára, süllőre, szürkeharcsára és balinra utazó horgászoknak. Strandolásra a Jenői-tó is alkalmatlan, a vízbe nyúló, hangulatos horgászállások, az idilli börzsönyi panoráma és az úton-útfélen elhelyezett szalonnasütőhelyek azonban bőven elegendő indokot szolgáltatnak egy baráti összejövetelre a tó partján.
Drégely vára, Drégelypalánk
A Börzsöny északi részén, egy 444 méter magas sziklacsúcson emelkedik Drégely vára, amelynek első okleveles említése 1285-ből származik. Drégelyt sem kerülték el az oszmán csapatok pusztításai, sőt az 1552-es, háromnapos ostrom kapcsán azóta is legendák zengenek Szondi és a várvédők hősies haláláról. Ezt követően a törökök ki-be járkáltak a vár életében, s csupán 1663-ban hagyták el véglegesen. Sokáig elhagyatottan álltak a vár romjai, majd 1991-ben a Drégelyvár Alapítvány segítségével megkezdték annak feltárását, a falmaradványok állagmegóvó helyreállítását. 2012-ben nyilvánították történelmi emlékhellyé, ahol minden évben Szondi-várjátékokkal emlékeznek a végvári vitézekre. Érdemes Drégelypalánk felől megközelíteni az elképesztő panorámával rendelkező várat, hiszen akkor a Szondi Kiállítótermet is útba ejthetjük.