A Dunántúli-középhegység legkeletibb pontjának hegyvonulatai rejtik a Visegrádi-hegység egyik legizgalmasabb szurdokvilágát, ahol a Holdvilág-árok apránként fedi fel előttünk egy hajdani tűzhányó rétegeit. A környéken, a vadregényes szurdokvölgy mellett még számtalan kalandra lelhetünk, melyeket egy hosszabb, kisebb-nagyobb megpróbáltatásokkal tarkított körtúrán fedezhetünk fel.
Budapesttől csupán egy karnyújtásnyira – autóval maximum 1 órányi utazást követően -, merülhetünk el a Holdvilág-árok meseszerű szurdokvölgyének varázslatos világában, miközben a helyet körbelengő legendák kísérnek végig utunkon.
Egyes mende-mondák szerint ugyanis itt temették el Árpád fejedelmet, míg más szóbeszédek úgy szólnak, hogy itt állt egykoron Attila városa. E misztikus, csodaszép völgyet és környékének kincseit a Kiskovácsitól induló 13 km hosszú, kalandos, olykor küzdelmes, ám egyben izgalmas körtúrának útvonalát bejárva fedezhetjük fel.
A parkolótól a piros + turistajelet, illetve a Domini-patak völgyét követve közelíthetjük meg a Holdvilág-árok bejáratát. A vadregényes erdei út látványát 1,5–2 kilométernyi barangolás után váltja fel a sziklás szurdok festői képe, ahol egy magas sziklafal állja majd utunkat.
Ez ne tántorítson el senkit, hiszen a 10 méter magas Meteor-létrán felkapaszkodhatunk a szurdokbeli bércre. Még mielőtt belevágnánk e kalandunkba, érdemes jobban szemügyre venni a létra környékét. Annak tövétől nem messze találhatunk rá a Weiszlich betyár-haramia által az 1800-as években kialakított egyik sziklaüregre, az Y-ágú-barlangra.
Csapadékosabb időben a sziklafalról lezúduló vízesés a létrát is verheti, így ilyenkor jobb lehet megfontolni, hogy a felső elkerülő utat (P+ ösvény) válasszuk helyette.
Utunkat továbbfolytatva a Holdvilág-árokban, szűk sziklafolyosóban haladhatunk, ahol a nagyobb esőzések idején szintén meggyűlhet a bajunk a lezúduló vízzel.
A Karolina-árokhoz érve, a sűrű lombok takarása ritkásabbá válik, majd kitérve a közeli madárleshez festői panoráma tárul elénk. Innen egy kis kerülővel még pompásabb hegyvidéki kilátásban lehet részünk az 588 méter Bölcső-hegy tetején álló messzelátóból, amelyet a Ybl-díjas Koller József tervezett.
Az emlékezetes panorámák után a Lom-hegy alatti jelöletlen út kalauzol el minket az egykori légvédelmi bázis történelmi relikviái közé. Hajdanán, vagyis 1981 és 1996 között itt volt a Budapestet védő Tűzgyűrű egyik objektuma; s a titkos, elzárt katonai területen rakétakilövő állások, valamint lokátorok kaptak helyet.
A kilencvenes években bezárt, azóta pusztuló hely bunkerbeállóit, valamint a főépület termeit felderíthetjük, ám a balesetveszélyre figyelmeztető táblák is arra hívják fel a figyelmünket, hogy körültekintőek legyünk itt.
A romos épületek között töltekezhetünk egy keveset energiával, hisz a Lom-hegytől jön csak az igazán kemény menet, a Salabasina-árok. A bázisról startolva, a Lom-hegy oldalában található piros + jelű turistaútra kell visszatérnünk, ahonnan egy kis idő múlva a jelzés a sima piros túraútba simul bele. Innen 400–500 méter hosszan még jelzett, lejtős utakon járhatunk, utána azonban véget érnek a turistajelek.
A Salabasina-árok a szűk sziklafolyosóival, lábunk elé dőlt faakadályokkal, olykor 2–3 méter magas emelkedőkkel teszteli kitartásunkat. De ha sikerült átverekednünk a magunkat a Salabasina megpróbáltatásain, akkor már csak szimpla erdei utak kísérnek vissza minket Kiskovácsiig.
Bár a túrát a térkép – amelyet érdemes előre letölteni térerő hiányában – 4,5 órának írja, azért jóval több idővel számoljunk, hiszen a Salabasina-árok ténylegesen nehezen járható. A túrabakancsot semmiképp se felejtsük otthon, s a barlangok, bunkerek miatt akár egy fejlámpát is eltehetünk a hátizsákunkban.