Mínuszokban is érdemes rövidebb kirándulásokra indulni országszerte, hiszen igazán különleges arcát mutatja ilyenkor a táj. A következő várak például kiváló téli úti célnak ígérkeznek, vegyétek fel őket a bakancslistátokra!
Boldogkő vára
Egy apró község, Boldogkőváralja felett, a Hernád völgyéből emelkedik ki drámaian a hatalmas sziklaszirtre épített boldogkői vár. A Bodókő-hegyének vulkanikus eredetű sziklaszirtjén magasló vár története szövevényes, építésének pontos ideje nem igazán ismert, de valószínűsíthetően a tatárjárás utáni évekre tehető. Újjáépített palotaszárnyának és gyönyörű panorámájának köszönhetően közkedvelt kirándulóhellyé vált a Miskolctól nagyjából egyórás autóútra található lovagvár.
Cseszneki vár
A Valahol Európában forgatási helyszíneként is ismert, sziklaszirten magasodó cseszneki vár a Bakony egyik páratlan történelmi értéke. A tatárjárás után gótikus stílusban épült, hosszú és dicső életű vár eredetileg az Alföldről Győrbe vezető sóutat volt hivatott védelmezni, a török harcok idején végvárként teljesített szolgálatot, a 18. században pedig barokk ízlés szerint átépített várkastélyként az Esterházy hercegek egyik szálláshelyeként működött, mígnem egy földrengés és az azt követő tűzvész végleg megpecsételte sorsát. A Nemzeti Várprogram keretében részlegesen helyreállított, kutyabarát várból remek kilátás nyílik a hófödte Bakonyra, a 82-es főút melletti parkolóból pedig magára a várra.
Rákóczi-vár, Sárospatak
A késő reneszánsz építészet kevés hazai képviselője közé tartozik a sárospataki Rákóczi-vár, melynek kiépítését Perényi Péter kezdte meg az 1530-as években a késő gótikus jegyeket a reneszánsszal keverő, ötszintes Vörös-toronnyal. Ehhez kapcsolódóan került kialakításra a várkastély Perényi-szárnya, melynek három árkádos ívből álló, portrékkal díszített ablaka a vár egyik értékes reneszánsz faragványa a sok közül. A vár később I. Rákóczi Györgyhöz került, miután feleségül vette az uradalmat öröklő Lorántffy Zsuzsannát. A vár ma is jó állapotnak örvend, a közeli gótikus vártemplommal és a neoreneszánsz Comenius Campusszal egybekötve egész napos elfoglaltságot ígér.
Csővári vár
A Pest megye határán található apró község, Csővár középkori eredetű várromokat rejt, elődjének építését feltételezhetően IV. Béla király rendelte el valamikor a 13. század folyamán. A falu központjából körülbelül egy óra séta alatt lehet megközelíteni a 333 méter magas Vár-hegy tetején található romokat, ahonnan szép kilátás nyílik a Cserhát lankáira, valamint Csővár békés településére. A várnál kiépített pihenőhelyet nem fogtok találni, környéke kissé elhagyatott, ezért érdemes óvatosan közlekedni az omlások, gödrök és szakadékok közelében – egyedi báját talán éppen ez a különös vadregényesség adja.
Salgó vára
A Medves-hegység 625 méter magas csúcsán álló Salgó várát még a XIII. században kezdték el építeni. Egy ideig a Szécsényiek birtokolták, később a csehek kezébe került, a török pusztítást sem úszta meg, míg végül az osztrák császári csapat parancsára felrobbantották. 1938-ban kilátószerűen rekonstruálták, illetve később több helyreállítást is végeztek rajta. A vártól egy geológiai tanösvényen juthatunk el a közeli Boszorkány-kő sziklához, ahol 360 fokos, mindent elsöprő panorámában gyönyörködhetünk.
Füzéri vár
A Zempléni-hegység hazánk középkori erődítményekben egyik leggazdagabb tája, melynek meredek bércei három, messze földön híres várrommal is büszkélkedhetnek. Legismertebb közülük a néhány évvel ezelőtt gyönyörűen felújított füzéri vár, melynek fehérre meszelt falai 552 méterrel magasodnak a páratlanul szép táj fölé. Noha első írásos emléke 1264-ből származik, feltételezések szerint már a tatárjárás előtt is állt. A 16. század során reneszánsz stílusban bővített vár nem játszott fontos szerepet a török harcokban, pusztulását a császáriak okozták, akik 1676-ban bosszúból felégették, amiért a várat birtokló Nádasdy Ferenc I. Lipót ellen fordult.