Égbe nyújtózkodó, sziklafalak ölelte, csillogó víztükrű tavak nyomába eredünk, melyek mindegyike más-más módon varázsolja el a kalandokra éhes kirándulókat.
Apci tengerszem
A Széleskő-bányató néven is ismert mátrai gyöngyszem, az apci tengerszem a Nagy-Hársas és a Somlyó hegyek ölelésében bújik meg. Az egykori andezitbánya medrében keletkezett csillogó, kristálytiszta vizű tó és az őt körbeölelő erdő 1995 óta helyi jelentőségű természetvédelmi területként élvez védelmet. A bánya területén közel 90 éven át tartott az andezitfejtés, a 10-15 méter mély mederben esővíz és talajvíz hozta létre a mára kedvelt kirándulóhelynek számító tavat. A 15-20 méter magas sziklafalakról bámulatos látvány lepillantani a csillogó víztükörre, a tó körüli tűzrakóhelyek pedig adnak némi lehetőséget egy kis pihenésre.
Rudabányai tengerszem
Az apci tengerszemhez hasonló történettel rendelkezik Borsod türkizkéken csillogó tengerszeme, melyet hazánk legmélyebb tavaként is ismerhetünk. A területen működő bánya 1986-ban zárt be, az itt maradt medret pedig ez esetben is csapadékvíz töltötte fel. A türkizkék víztükör látványa egészen mesebeli, melyet a tavat körbeölelő szürke és vörös sziklák színe még inkább fokoz. A tó 80 méter szélességben, 300 méter hosszan nyújtózik el, mélysége pedig a 60 méterhez jár közel. A bányató környékén tanösvény kalauzol bennünket végig és hívja fel a figyelmet a lábunk előtt elterülő páratlan környezet szépségeire.
Jósvafői tengerszem
A Plitvicei-tavak látványát idéző kincsre bukkanhatnak mindazok, akik az Aggteleki Nemzeti Park vadregényes erdejének mélyéig barangolnak, hogy ráleljenek a smaragdzölden csillogó jósvafői tengerszemre. A mindössze párszáz lelket számláló Jósvafő határában mesterségesen, áramtermelés céljából hozták létre a tavat, méghozzá hazánk legnagyobb vízhozamú, hideg vizű Jósva-forrásának felduzzasztásával. Egy biztos, a buja növényzet, a kristálytiszta és háborítatlan vízfelület és a felette átívelő fahidak nem mindennapi látványa egy életre befészkeli magát az erre járók emlékezetébe.
Megyer-hegyi tengerszem
Az ország egyik legszebb természeti csodájaként emlegetett Megyer-hegyi tengerszemet nem máshol, mint Sárospatak felett találjuk. A mára kedvelt kirándulóhelyként számontartott, káprázatosan kéken csillogó tavat az egykori malomkőbánya fejtési gödrében felgyűlt esővíz hívta életre. A 324 méter magasan álló Megyer-hegy és a 4000 köbméter össztömegű, 6,5 méter mély tó és annak környezete országos jelentőségű természetvédelmi terület, 1997 óta pedig az Aggteleki Nemzeti Park része. A 70 méter magas sziklafalak által megtört, háborítatlan víztükröt érdemes több túraútvonalon keresztül is felfedezni, tapasztalt mászóknak pedig a via ferrata úton meghódítani.
Sipovics-tengerszem
Az önmagában is felejthetetlen szilvásváradi Szalajka-völgyből képtelenség úgy távozni, hogy ne legeltettük volna tekintetünket elegendő ideig a Felső-tó, vagy másik nevén a Sipovics-tengerszem kristálytiszta vizén. A minden várakozást és képzeletet felülmúló csillogó tó keletkezése a Szalajka-patak több helyen való felduzzasztásának köszönhető. A Bükki Nemzeti Park bejárataként is számontartott völgyet és a benne található kristálytiszta vizű tengerszemet, valamint az azt körbeölelő természeti kincseket érdemes minél több túraútvonalon keresztül felfedezni.