Nem kell ahhoz gyakorló hívőnek lenni, hogy értékelni tudjuk egy templom szépségét, vagy éppen feltegyük magunknak a kérdést, vajon mi mindent láthattak Isten házának századok óta álló falai? Az ünnepekhez közeledvén összeszedtük nektek Budapest öt legrégebbi, ma is működő templomait, hadd válaszolják meg a kérdést ők maguk!
Belvárosi plébániatemplom
Első pillantásra az Erzsébet híd szomszédságában terpeszkedő Belvárosi plébániatemplom nem tűnik többnek egy méretes barokk építménynél, aminek kisebb hasonmásaival bármelyik, egykoron a Habsburg birodalomhoz tartozó településen összefuthatunk. Az igazság ezzel szemben sokkal izgalmasabb!
A templom alatt ugyanis Pest városának őse, a Contra Aquincum erődjének falai terülnek el: ennek egyik bástyájára épült rá még István király idejében az első keresztény templom, amelynek alapfalait az altemplomba lelépcsőzve ma is bárki megtekintheti.
A tatárok által letarolt katedrális a 14. században épült újjá: először egy sor gótikus részlettel, később pedig reneszánsz elemekkel bővült az épület, aminek hatalmas szentélyét a törökök dzsámiként használták (ennek emlékét egy kelet felé néző imafülke őrzi). A templom ma látható, kéttornyú, barokk homlokzatú képét a 18. század során kezdte elnyerni, de egészen a 20. századig történtek rajta apróbb változtatások, úgymint a toronysisak copfstílusú átépítése vagy az oldalfalakhoz tapadó boltok elbontása.
Mátyás-templom
Habár a Schulek Frigyes zsenialitását dicsérő budavári épület mai külsejét az 1896-os átépítés során nyerte el, a templom mérete és tömege 13. századi alapítása óta nemigen változott. Míg a Várhegy északi végében felhúzott Mária Magdolna-templom a magyar hívek számára épült apró kápolnaként, addig a háromhajós Nagyboldogasszony-templomot a németajkú közösség használta évszázadokon keresztül.
A tornya révén 78 méter magas, 150 ezer darab Zsolnay-csempével díszített tetőzetű épület eredetileg gótikus stílusban született meg a tatárjárás utáni évtizedekben, a török uralom alatt dzsámiként működött tovább, aztán a jezsuiták barokkosították és két oldalról hozzáépítettek egy kollégiumot és egy szemináriumot.
A Halászbástyát is jegyző Schulek 1874 és 1896 között minden barokk elemétől megszabadította a templomot, hogy megalkossa a középkori és a neogótikus építészet tökéletes szintézisét. A francia hatásokat tükröző épület a századok során több koronázásnak (I. Károly, Ferenc József, IV. Károly) is szemtanúja volt, de itt nyugszik hazánk egyik legsikeresebb uralkodója, III. Béla és első felesége, Châtillon Anna is.
Margitszigeti Premontrei Kolostor Szent Mihály-kápolnája
Ha visszautazhatnánk a 13. századba és felkeresnénk az akkori Nyulak szigetét, több várat, virágzó egyházi életet és három kolostort találnánk rajta. A premontreiek valamivel a domonkos rendi apácák és a ferences minoriták előtt telepedtek meg a szigeten, kolostoraik azonban nagyjából egyszerre, az 1200-as évek második felében épültek meg – a premontreiek birtokához tartozó Szent Mihály-kápolnát leszámítva, amelynek első említése 1227-ből való.
Hogy a kápolnát ma felkeresve nem egy, a sziget többi középkori emlékéhez hasonló romot, hanem egy gyönyörűen rekonstruált, román stílusú szentélyt látunk, az Lux Kálmán érdeme, aki 1932-ben állíttatta helyre az épületet, benne Budapest legrégebbi működő harangjával, a kapu felett pedig a kassai Szent Mihály-kápolna domborművének másolatával.
Cinkotai evangélikus templom
Cinkotát 1950-ben csatolták hozzá Budapesthez, de már jóval előtte fontos településnek számított: ennek legékesebb bizonyítéka az evangélikus templom épülete.
A barokk toronysisakos imaház legkorábbi részei a 11. század végéről származnak, a tatárdúlás után két ütemben gótikus stílusban bővítették az épületet (ekkoriban emelték például két, csúcsíves bejárattal is ellátott tornyát), ami aztán az 1700-as évek elején a faluba betelepített szlovák evangélikusokhoz került, ezzel pedig a műemlék Budapest leghosszabb idő óta működő evangélikus temploma is egyben, majdnem egy évszázadot verve a Deák tér timpanonos szentegyházára. Ők a század végén barokk ízlés szerint építették át a templomot, ami egy későbbi helyreállítás során kapta meg hagyományos hagymasisakját.
Alsóvízivárosi Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom
A maga 466 évével a köznyelvben kapucinus templomként is emlegetett épület válogatásunk legfiatalabb tagja: eredetileg nem is keresztények látogatták, hanem Buda muszlim polgárai. A templom Tojgun pasa dzsámijaként kezdte meg pályafutását 1555 körül: egykoron boltok, fürdő, medresze és minaret is tartozott az épülethez, ami a város felszabadítása után először a jezsuitákhoz, majd 1693-ben a kapucinusokhoz került.
Később több jelentős átalakításon is átesett az 1716-ban Szent Erzsébet tiszteletére felszentelt templom: először Nepauer Mátyás nyújtotta meg és adott neki barokk homlokzatot, majd Reitter Ferenc tervezett neki új, romantikus külsőt az 1848-49-es szabadságharc alatt elszenvedett sérülések kijavítására, az 1960-as években pedig több török kori részletét is láthatóvá tették.
Vizy Márton