Városi Kalandor 10. rész: Budapest legrégibb templomai

Nem kell ahhoz gyakorló hívőnek lenni, hogy értékelni tudjuk egy templom szépségét, vagy éppen feltegyük magunknak a kérdést, vajon mi mindent láthattak Isten házának századok óta álló falai? Az ünnepekhez közeledvén összeszedtük nektek Budapest öt legrégebbi, ma is működő templomait, hadd válaszolják meg a kérdést ők maguk!

Belvárosi plébániatemplom

Első pillantásra az Erzsébet híd szomszédságában terpeszkedő Belvárosi plébániatemplom nem tűnik többnek egy méretes barokk építménynél, aminek kisebb hasonmásaival bármelyik, egykoron a Habsburg birodalomhoz tartozó településen összefuthatunk. Az igazság ezzel szemben sokkal izgalmasabb!

A templom alatt ugyanis Pest városának őse, a Contra Aquincum erődjének falai terülnek el: ennek egyik bástyájára épült rá még István király idejében az első keresztény templom, amelynek alapfalait az altemplomba lelépcsőzve ma is bárki megtekintheti.

A tatárok által letarolt katedrális a 14. században épült újjá: először egy sor gótikus részlettel, később pedig reneszánsz elemekkel bővült az épület, aminek hatalmas szentélyét a törökök dzsámiként használták (ennek emlékét egy kelet felé néző imafülke őrzi). A templom ma látható, kéttornyú, barokk homlokzatú képét a 18. század során kezdte elnyerni, de egészen a 20. századig történtek rajta apróbb változtatások, úgymint a toronysisak copfstílusú átépítése vagy az oldalfalakhoz tapadó boltok elbontása.

Fotó: Belvárosi plébániatemplom

Mátyás-templom

Habár a Schulek Frigyes zsenialitását dicsérő budavári épület mai külsejét az 1896-os átépítés során nyerte el, a templom mérete és tömege 13. századi alapítása óta nemigen változott. Míg a Várhegy északi végében felhúzott Mária Magdolna-templom a magyar hívek számára épült apró kápolnaként, addig a háromhajós Nagyboldogasszony-templomot a németajkú közösség használta évszázadokon keresztül.

A tornya révén 78 méter magas, 150 ezer darab Zsolnay-csempével díszített tetőzetű épület eredetileg gótikus stílusban született meg a tatárjárás utáni évtizedekben, a török uralom alatt dzsámiként működött tovább, aztán a jezsuiták barokkosították és két oldalról hozzáépítettek egy kollégiumot és egy szemináriumot.

A Halászbástyát is jegyző Schulek 1874 és 1896 között minden barokk elemétől megszabadította a templomot, hogy megalkossa a középkori és a neogótikus építészet tökéletes szintézisét. A francia hatásokat tükröző épület a századok során több koronázásnak (I. Károly, Ferenc József, IV. Károly) is szemtanúja volt, de itt nyugszik hazánk egyik legsikeresebb uralkodója, III. Béla és első felesége, Châtillon Anna is.

Fotó: Mátyás-templom

Margitszigeti Premontrei Kolostor Szent Mihály-kápolnája

Ha visszautazhatnánk a 13. századba és felkeresnénk az akkori Nyulak szigetét, több várat, virágzó egyházi életet és három kolostort találnánk rajta. A premontreiek valamivel a domonkos rendi apácák és a ferences minoriták előtt telepedtek meg a szigeten, kolostoraik azonban nagyjából egyszerre, az 1200-as évek második felében épültek meg – a premontreiek birtokához tartozó Szent Mihály-kápolnát leszámítva, amelynek első említése 1227-ből való.

Hogy a kápolnát ma felkeresve nem egy, a sziget többi középkori emlékéhez hasonló romot, hanem egy gyönyörűen rekonstruált, román stílusú szentélyt látunk, az Lux Kálmán érdeme, aki 1932-ben állíttatta helyre az épületet, benne Budapest legrégebbi működő harangjával, a kapu felett pedig a kassai Szent Mihály-kápolna domborművének másolatával.

blank
Fotó: Esztergomi Érsekség

Cinkotai evangélikus templom

Cinkotát 1950-ben csatolták hozzá Budapesthez, de már jóval előtte fontos településnek számított: ennek legékesebb bizonyítéka az evangélikus templom épülete.

A barokk toronysisakos imaház legkorábbi részei a 11. század végéről származnak, a tatárdúlás után két ütemben gótikus stílusban bővítették az épületet (ekkoriban emelték például két, csúcsíves bejárattal is ellátott tornyát), ami aztán az 1700-as évek elején a faluba betelepített szlovák evangélikusokhoz került, ezzel pedig a műemlék Budapest leghosszabb idő óta működő evangélikus temploma is egyben, majdnem egy évszázadot verve a Deák tér timpanonos szentegyházára. Ők a század végén barokk ízlés szerint építették át a templomot, ami egy későbbi helyreállítás során kapta meg hagyományos hagymasisakját.

blank
Fotó: Cinkotai Evangélikus Egyházközség

Alsóvízivárosi Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom

A maga 466 évével a köznyelvben kapucinus templomként is emlegetett épület válogatásunk legfiatalabb tagja: eredetileg nem is keresztények látogatták, hanem Buda muszlim polgárai. A templom Tojgun pasa dzsámijaként kezdte meg pályafutását 1555 körül: egykoron boltok, fürdő, medresze és minaret is tartozott az épülethez, ami a város felszabadítása után először a jezsuitákhoz, majd 1693-ben a kapucinusokhoz került.

Később több jelentős átalakításon is átesett az 1716-ban Szent Erzsébet tiszteletére felszentelt templom: először Nepauer Mátyás nyújtotta meg és adott neki barokk homlokzatot, majd Reitter Ferenc tervezett neki új, romantikus külsőt az 1848-49-es szabadságharc alatt elszenvedett sérülések kijavítására, az 1960-as években pedig több török kori részletét is láthatóvá tették.

blank
Fotó: Esztergomi Érsekség

Vizy Márton