A Valentin-naphoz hasonlóan a halloweent említve is sokan szemforgatva vágják rá, hogy egy újabb amerikai hülyeségről van szó, ugyanakkor egyre többen kapnak rá a manapság töklámpásokról, cukros édességekről és rémisztő filmekről szóló ünnepre. Ideje tiszta vizet önteni a pohárba és letisztázni a halloween valódi eredetét, illetve megismerkedni a hozzá fűződő néphagyományokkal és érdekességekkel.
1. A halloween igazi eredete
Annak ellenére, hogy a halloweent sokan egy amerikai tradíciónak tartják, valójában egy ősi kelta hagyományra épülő ír szokás. Eredete a Samhain (ejtsd: száuiny vagy szaviny) ünnepen alapul, ami a kelta kultúra legjelentősebb eseménye.
A hagyomány szerint október 31-én feje tetejére áll a világ: elmosódik a határ az e világ és a túlvilág között, a halottak és természetfeletti lények pedig szabadon mászkálhatnak a Földön, amíg el nem érik őket a hajnal első sugarai.
Az ünnep csak az 1840-es években ért el Észak-Amerikába, amikor az elszegényedett ír földművelők ezrei kivándoroltak Írországból, de magukkal vitték saját népszokásaikat és hitvilágukat.
2. Jack O’Lantern legendája
A kifaragott, világító töklámpásokat Jack O’Lanternnek nevezik angolszász területeken, ami az ír legenda szerint Stingy Jackről (Fukar Jack) kapta a nevét.
A történet szerint Jacket, a részeges kovácsot egy októberi napon meglátogatta az ördög, aki a pokolba hívta őt, ám a furfangos ember cselt eszelt ki. Megkérte az ördögöt, hogy mielőtt elmennének, válasszon egy almát Jack fájáról, és mire az ördög felmászott, Jack egy keresztet a fára rajzolva megrémisztette őt. Az ördög megriadt, és megígérte Jacknek, hogyha eltünteti a keresztet, elintézi, hogy Jack, annak ellenére, hogy mennyire rosszat tett, halála után ne jusson a pokolra.
Azonban, amikor Jack meghalt, lelke a menny és a pokol között rekedt: bűnös élete miatt nem kerülhetett a mennybe, az ördög közbenjárása viszont távol tartotta a pokoltól. Végül Jack annyit kért az ördögtől, hogy legalább egy kis fényt adjon neki, amivel visszatalálhat az életbe, amit meg is kapott: ezt pedig egy kivájt répa belsejébe helyezte.
Minden egyes kivilágított töklámpás ennek a fényét jelképezi, és ezzel mutat irányt az azóta is utat kereső Jacknek.
3. Az almához kötődő néphagyományok
A filmekben sokat látott almahalászat ma már szerves része a halloweeni gyerekbuliknak, eredete pedig egy ír keresztény ünnepben gyökerezik. A Snap Apple Nightot a középkorban október 31-én tartották, ahol a ma is népszerű játékból űztek versenyt: a résztevőknek hátratett kézzel kellett megenniük a madzagra kötött vagy egy vödör vízben úszkáló almákat.
Karamellás vagy kandírozott alma is gyakran kerül a halloweeni édességek közé, ami szintén nem véletlen: a korábban említett Samhain kelta ünnep eljövetele azt jelezte, hogy mostanra tökéletesen megérett a piros gyümölcs, és ideje leszedni a fákról. A néphagyomány szerint azokat az almákat, amelyeket később szednek le, a gonosz lelkek egyesével leköpdösik, így ehetetlenné válnak.
A legtöbb, szerelemmel kapcsolatos szokás a Valentin-naphoz kapcsolódik, azonban meglepő módon a halloween áll a második helyen, a legtöbb párkereső praktika pedig szintén az októberben zamatos almához kötődik.
Egy hagyomány szerint a lányoknak meg kell hámozniuk egy almát, aminek héját hátradobva a héj a jövendőbelijük kezdőbetűjének formáját adja majd ki. Egy másik tradíció szerint almahalászat előtt minden lánynak meg kell titkosan jelölnie egy-egy almát, és várnia, melyik fiú horgássza ki az általa megjelölt gyümölcsöt, az így megalakult párok örökre együtt maradnak.
4. Szerpentinspray betiltva
Az itthon is kapható szerpentinsprayek használatát 2004-ben betiltották halloween éjszakájára egész Hollywood területén, mert olyan mennyiségben használták az emberek, hogy komoly károk keletkeztek az utcákon.
Meglepően nagy büntetés vár azokra, akik illegálisan használják a sprayeket október 31. éjfél és november 1. éjfél között: akár 1000 dolláros (kb. 314.000 forint) büntetést is kiróhatnak rájuk, vagy 6 hónapos börtönbüntetésre is ítélhetik őket, amennyiben súlyos kár keletkezik a randalírozásból.
5. Mérgező édességek halloweenre
Érthető módon a szülők egyik legnagyobb félelme, hogy a gyerekek kedvenc programja, a „csokit vagy csalunk”-ozás alatt az idegenektől szerzett csokik mérgezőek lehetnek, vagy esetleg éles borotvákat helyeznek el a cukorkás zacskóba. A félelem nem teljesen alaptalan: eddig összesen két alkalommal történt baleset, ám később mindkét bűntényt hivatalosan is az érintett gyerekek rokonaihoz kapcsolták.
Először 1970-ben halt meg egy kisfiú, miután magába tömte a halloween alatt gyűjtött cukorkáit, azonban részletes vizsgálat után kiderült, hogy a kisgyerek véletlenül mérgező gyógyszereket vett be, a szülők pedig a cukorkákkal próbálták eltusolni az ügyet.
Egy másik tragédia szintén a 70-es években következett be, amikor a 6 éves Timothy O’Bryan nagy örömmel ette a kedvenc olvadós cukorkáját, ami után hirtelen rosszul lett és meghalt. A rendőrség sokáig nyomozott az ügyben, és igyekezett felgöngyölíteni, hogy melyik háznál kaphatta a cukorkát, majd egy házkutatás során Timothy édesapját tartóztatták le, aki feltehetőleg gyermeke halála utáni biztosítási járadékért mérgezte meg fia édességét.
Így tehát hivatalosan még nem történt olyan eset, hogy idegenek által mérgezett édességet kaptak a kisgyerekek, a rendőrség azonban minden évben figyelmezteti a szülőket, hogy kísérjék el kisgyermekeiket „csokit vagy csalunk”-ozni, és csakis olyan édességet adjanak nekik, amiknek csomagolása érintetlen.
+1 Tökfaragó rekordok
Ugyan a tökfaragás leginkább az alkotásról és a kikapcsolódásról szól, természetesen több versenyágat is kapcsoltak ehhez a tevékenységhez.
A Guiness Rekordok Könyve szerint a legtöbb világító töklámpás rekordját a New Hampshire-ben található Keene városa tartja, ahol 2013-ban 30,581 darabot számoltak össze.
Hasonló dicsőséggel büszkélkedhet Stephen Clarke, aki szintén 2013-ban indult egy gyorsasági tökfaragóversenyen, ahol összesen 16.47 másodperc alatt készítette el mesterművét, aminek ennyi idő alatt orrot, szemet és szájat is fabrikált.