Az Andrássy úton és környékén sétálva szembetűnően sok elegáns villa áll, amelyek felfedezésével felelevenedik előttünk a monarchiabeli Budapest hangulata. A VI. kerület villanegyedének házai számtalan történetet és titkot rejtenek, amiket mindenképpen érdemes megismerni.
Bulyovszky-villa
1884-ben Bulyovszkyné Szilágyi Lilla Fellner Sándor építészt kérte fel, hogy tervezze meg az épületet, miután férje halála után új otthont akart magának. Néhai férje, Bulyovszky Gyula a márciusi ifjak egyike, egyben a 12 pont egyik fogalmazója volt. Szilágyi Lilla nemesi származású színészcsaládban nőtt fel, és később ő is ezt a pályát választotta. Tehetségének köszönhetően óriási sikereket ért el nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is. Szívéhez mindig is a német kultúra állt közel, így nem meglepő, hogy a villa német neoreneszánsz stílusban épült. Ha szemfülesek vagyunk, több elemet is kiszúrhatunk, melyek az eredeti megrendelő szakmájára utalnak: az épületet több maszkos szobor is díszíti, illetve a színésznő főbb szerepei is visszaköszönnek a homlokzatról. A villának számos tulajdonosa volt, nemrég cserélt ismét gazdát.
1062 Budapest, Andrássy út 124.
A Katari Nagykövetség épülete
A jelenleg a Katari Nagykövetségnek otthont adó épület tulajdonosai egytől egyig a magyar közélet jeles tagjai voltak. 1879-ben építtette egy neves nagykereskedő, aki Freund Vilmos építészt bízta meg a feladattal, hogy megálmodja az egyemeletes nyaralóvillát. A következő tulajdonos, gróf Csáky Albin közoktatásügyi miniszter és felesége voltak, akik a kert felé terjeszkedve bővítették az épületet. Az így kapott gyönyörű villát számos vendég látogatta: megfordultak itt a kor jelentős alakjai, akiket egytől egyig lenyűgözött a szobrokkal díszített homlokzatos palota. 1918-ban Weiss Manfréd, az egyik leggazdagabb iparmágnás vette meg az épületet lányának, Daisy-nek, aki családjával élte itt mindennapjait. A ház különlegessége, hogy öt évvel előbb vezették be ide a villanyt, mint az angol királyi palotába. 1944-ben a bevonuló németek deportálták a családot, és az épületben rendezték be a főhadiszállásukat, majd 1952-től magyar állami tulajdonba került, és a 2016-ban történő felújításáig gyakorlatilag kihasználatlanul állt.
1062 Budapest, Andrássy út 114.
Vidor-ház
Az épület névadója a zenekedvelő építész, Vidor Emil volt, akit a nagypolgári villaépítészet egyik leghíresebb mestereként szokás emlegetni. A Vidor-ház mellett három másik városligeti villa is az ő nevéhez köthető, ám ez az egyetlen, amit saját családja számára épített. Az 1905-ben épült villát jelentős örökségéből finanszírozta. Ő maga a Zeneakadémia melletti lakásában élt, a Vidor-házban a szélesebb családi kör tagjai laktak, többek között az építész nagybátyjának legidősebb fia is, az atomkutatás úttörőjeként ismert Szilárd Leó. Az épület külsője leginkább a monarchia fürdőhelyein népszerű, svájci típusú elemeket idézi meg, melyek mellett visszaköszön a hegyvidéki építészetben gyakori magas tetőszerkezet és a számos erkély megjelenése is. Az épületben jelenleg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Bartók Béla Kollégiuma működik.
1071 Budapest, Városligeti fasor 33.
Schanzer-villa
Ugyan az eredeti villáról sem fotó, sem rajz nem maradt fenn, annyit mégis biztosra vehetünk, hogy Feszl Frigyes építész tervei alapján épült, megrendelője pedig Bányász Gyula szabómester volt. Ezt 1900-ban lebontották, a ma látható villát pedig 1905-ben építették fel a szolnoki fakirályként is emlegetett Schanzer Ignác kérésére. A korábban szerényebb körülmények között élő férfit a kártyapartikon megismert barátai győzték meg arról, hogy egy, a rangjához méltó palotát építtessen a családjának, amit végül a felesége nevére íratott. Az épületet Spiegel Frigyes tervezte, aki egy elképesztően gyönyörű, a szecesszió jegyeit viselő villát alkotott, amit belül minőségi bútorok díszítettek. Mire megépült a ház, a Schanzer család vállalkozása csődbe ment, így nem tudták kiélvezni a luxus palotájukat: az épületet rendszerint bérbe adták. Az épületben volt egy ideig a török követség, 1940 után az Országos Magyar Sajtókamara működött a falain belül, 1945-ben pedig Vorosilov marsall, szovjet politikus főhadiszállása lett. Ezután a Magyar Újságírók Országos Szövetsége kezére került, végül 2014-ben a Magyar Művészeti Akadémia vette meg az épületet.
1062 Budapest, Andrássy út 101.