A mentális betegségekről közérthetően: A Mélylevegő Projekt

Három végzős pszichológushallgató és egy, a projekthez grafikusként csatlakozó mechatronikai mérnök összefogásából született meg a hiánypótló Mélylevegő Projekt, amely a közösségi média segítségével hívja fel a figyelmet a mentális egészség fontosságára, valamint egy támogató és elfogadó közösség kialakításáért küzd, online és offline egyaránt.

Balról jobbra: Pálovics László, Pető Dorina, Juhász Bettina, Miklós Andrea / Fotó: Németh Kriszti

Így kezdődött a Mélylevegő Projekt

Juhász Bettina, Miklós Andrea és Pető Dorina a Pszinapszis – Budapesti Pszichológiai Napok rendezvénysorozat keretein belül találkoztak, amelyen mindannyian szervezőként vettek részt. Amikor 2020 tavaszán az ország egy emberként szembesült a járványügyi korlátozások lelki nehézségeivel, a három pszichológushallgatóban kezdett körvonalazódni egy nem mindennapi ötlet: közérthető pszichoedukációs online tartalmakkal támogatnák a depresszióval, hangulatzavarokkal, szorongással és pánikzavarral küzdőket. Ahhoz, hogy minél több emberhez eljussanak, tudták, figyelemfelkeltő posztokat kell gyártaniuk, így segítségül hívták a digitális rajzolásban jeleskedő Pálovics Lacit, aki kérdéseivel már az ötletelés fázisában hozzájárult ahhoz, hogy a laikusok számára is könnyen érthetővé tegyék az egyetem falai közt tanultakat. Éjszakába nyúló csetelések után tavaly májusban, Instagramon útnak indult a Mélylevegő Projekt.


Pszinapszis – Budapesti Pszichológiai Napok

A Pszichodiák Alapítvány által minden év tavaszán megrendezésre kerülő Pszinapszis – Budapesti Pszichológiai Napok Közép-Európa legnagyobb pszichológiai rendezvénye, amelynek meghívott vendégei különféle szakmai és kulturális előadásokon, workshopokon járják körbe a legaktuálisabb pszichológiai témákat.


Tájékoztatás és közösségalkotás, online

Első három posztjukban a Mélylevegő Projekt céljait, valamint a depresszió jeleit és a betegséggel kapcsolatos előítéleteket rendezték a csapatra azóta is jellemző esztétikus, könnyen interpretálható formába: kevesebb mint 24 óra alatt kétezren csatlakoztak az oldalhoz. Hirtelen jött a siker, de nem ment a minőség rovására, továbbra is töretlen lelkesedéssel gyártják a közérthető pszichoedukációs tartalmakat Instagramon, amelyekben többek között egyszerű, a napi rutinba beilleszthető megküzdési mechanizmusokkal igyekeznek segíteni a mentális betegséggel küzdőknek, miközben szépen lassan létrehoznak egy összetartó online közösséget, amelyben mindenkit empátiával fogadnak, aki szívesen megosztaná gondolatait és érzéseit a témával kapcsolatban. Rendszeresen kikérik követőik véleményét arról, a mentális zavarok mely aspektusáról szeretnének bővebb információt megtudni. A közösség visszajelzése alapján kezdtek el nagyobb figyelmet szentelni annak, hogyan segíthetnek hatékonyan a hozzátartozók, ha szeretteiken a depresszió vagy a szorongás jeleit tapasztalják.

blank
A depresszió nem válogat. A depresszió kialakulásának esélye ugyan jelentősen magasabb azok körében, akiknek felmenői között van vagy volt depresszióval küzdő, a mentális zavar mégis minden korosztályt érinthet, akár csecsemőket is. A legtöbbször korai negatív életesemények és/vagy egy kiváltó esemény (veszteség, konfliktus stb.) idézi elő.

A mélylevegősök fontosnak tartják a követők visszajelzéseit, ugyanakkor egy szempont mindig ott lebeg a szemük előtt:

a projekt elsődleges célja, hogy mentőövet nyújtson a gyakran lehangolt, szomorú, örömét és motivációját vesztett embereknek.

Ennek első lépése a tájékoztatás és a tájékozódás, amelyek segítségével összeköthetők a tünetek a mentális zavarral. Ha az emberek felismerték a jeleket önmagukon vagy hozzátartozóikon, elindulhatnak a segítségkérés útján.

A mentális zavart övező stigmák

Nehéz persze a beismerés és a segítségkérés egy olyan globális közegben, amelyben a mentális betegség tabutémának számít, és inkább szégyen pszichológushoz járni vagy gyógyszert szedni, mint példaértékű. (Különösen nehéz a férfiak helyzete, hiszen a közvélemény szerint a gyengeség jele, ha egy férfi mentális zavarral küzd, így megküzdési módszerük legtöbbször a rejtőzködés.) A Mélylevegő csapata mégis lát pozitív elmozdulást a stigmatizáció megszűnésének irányába, amiben nagy szerepe van a médiának. Egyre több ismert személy beszél nyíltan mentális betegségéről, és növekszik a mentális egészséggel foglalkozó online platformok száma is, így egyre több és hitelesebb információhoz jutnak az emberek. Minél többet tud az átlagember a mentális zavarokról, annál kevésbé tűnik ijesztőnek a velük való megküzdés, és talán a nyílt kommunikáció lehetősége is egyre közelebb kerül hozzánk.

blank
Fotó: Németh Kriszti

2021-es tervek

Szintén a párbeszéden alapszik a Mélylevegő Projekt első számú terve 2021-re: egy interaktív pszichoedukációs előadássorozat elindítását tervezik, amelynek keretein belül középiskolás osztályoknak beszélnének a mentális zavarok főbb tüneteiről, a megküzdési módszerekről, a stigmatizációról és annak elkerüléséről, valamint a szakmai segítségkérés fontosságáról. Már több iskolapszichológus érdeklődött a projekt iránt, így remélhetőleg tavasszal elkezdhetik a munkát. Emellett a TikTok videómegosztó oldalon is tartalomgyártásba fognak még az idén, hiszen szeretnének saját nyelvükön szólni a fiatalabb korosztályhoz, akik körében gyakori a mentális zavarok előfordulása.