Spanyolország is besárgult. Mielőtt azonban felhúznátok magatokat az elmaradt spanyol nyaralás miatt, nézzetek körül itthon. Eldugott spanyol kultúremlékekből, „embermentő graffitikből”, Andalúziát idéző homlokzatokból és elbűvölő arabeszkekből itthon is könnyen össze lehet csipegetni egy bőséges spanyol menüt. Hogy a pesti spanyol éttermek legfinomabb tapasairól már ne is beszéljünk (de persze, fogunk).
Művészetek
Nincs olyan turista, akit Budapest építészeti öröksége ne venne le a lábáról. Most viszont turista nincs. Itt az idő tehát, hogy mi is felemeljük a tekintetünket és elcsodálkozzunk a város néha meglepően mediterrán utcaképén. Nem kell rögtön a spanyol intézethez rohanni, egy laza séta a Kálvin tértől indítva pillanatok alatt visszaidézi a spanyol nyaralások életigenlő hangulatát: nincs még egy olyan mediterrán gyöngyszeme Budapestnek, mint az Ötpacsirta utca, Reviczky utca és Mikszáth tér által ölelt macskaköves labirintus, ahol a terrakotta homlokzatok mellett az utcaképből már csak a narancsfák hiányoznak. Esetleg még pár sevillai páva a Károli Gáspár Református Egyetem udvaráról.
Uránia, Andalúzia
Az igazi spanyol káprázat azonban a bulinegyed irányába kaphat el: az Uránia Nemzeti Filmszínház nemcsak a hagyományos őszi Spanyol Filmhét alatt varázsol nekünk Ibériát, hanem mór elemekkel díszített homlokzatával is. Az épületet jegyző Schmahl Henrik hamburgi építészmestert, Ybl egykori jobbkezét lenyűgözte az iszlám művészet, így csak kisebb csoda, ha a Rákóczi úton az Alhambra motívumkincse köszön vissza ránk a homlokzatról. A 711 és 1492 közötti mór hódítás művészeti öröksége a mozi előcsarnokában és dísztermében még markánsabban jelenik meg: az élénk színkombinációk, a geometrikus kompozíciók és a díszterem lanternás kupolaboltozata itt is, ott is a granadai „vörös erőd” lenyűgöző termeit idézi.
Zsinagógák az Alhambra bűvöletében
A mór stílus Magyarországon elsősorban a zsinagógaépítészetben vált ismertté. Erre nem csak a Dohány utcai, gyakran nagy zsinagógaként emlegetett monumentális épület, hanem az évtizedes hányattatás után végre megújult Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga is lenyűgöző példa. A hasonlóságoknak pedig oka van: az Európa legnagyobb zsinagógáját tervező Ludwig Förster egykori bécsi tanítványa nem volt más, mint Otto Wagner, aki 27 évesen rögtön egy mesterművel „debütált” a Rumbach Sebestyén utcában. Bár a szakrális épület felújítása befejeződött, egyelőre csak az utcafront mór boltíveit, színes arabeszkjeit, és szimmetrikus homlokzaton magasodó, a minaretekre emlékeztető kupolás tornyokat csodálhatjuk meg.
Gasztronómia
Pest-budai tapas-talatok
Nem csak kultúrával él a nyaraló, sőt a spanyol életérzés elengedhetetlen része az élet és az étel élvezete. A budapesti tapasbárok doyenjénél, a Pata Negránál ezt mindennél jobban tudják, hiszen 2004-ben hosszú évek spanyol élményeit hozták magukkal a Kálvin téri református templom árnyékába. Azóta sok minden változott a környéken, de a falakat borító, eredeti andalúz csempék, a plafonról lógó serrano sonkák, és a minőségi spanyol alapanyagokból készülő tapasvariációk maradtak. Sőt, 10 évvel ezelőtt Budára is átkerültek, így ma már a Duna jobb és bal partján is minden adott egy hamisítatlan spanyol falatozáshoz annyi tenger gyümölcseivel, sonkával és sangríával, amennyi csak belénk fér.
Baszk pálcikákra fel
Hiába tették magasra a lécet a pesti tapasbárok, tavaly őszig a sokat emlegetett gasztroforradalom kínzó hiányossága volt a baszk pintxók elmaradása. Az Egyetem térről viszont már látszik Baszkföld is: a Henszlmann utca térkövein vidáman pózoló sárga teraszasztalok, a Károlyi kert kovácsoltvas kerítése és persze az asztalokon sorakozó árbócrudak vibráló, mediterrán élményt kínálnak a Pintxóban. A baszk tapas (ejtsd: pincsó) ugyanis nem más, mint egy pálcikára szúrt műalkotás, szemnek és szájnak egyaránt. A Pintxóban az alapanyagok között hazai és spanyol termelők legjobbjait, a borlapon pedig olyan ritkaságokat találunk, mint a baszkok roppanós, enyhén buborékos fehérbora, a txakoli.
Prémium spanyol a kemencéből
„Az asadorok világában a hússütés szertartás, a vendéglátás életfilozófia.” – vallják az El Asador de Pata Negrában, ami csak nevében emlékeztet a kistestvér tapasbárokra. Az Asadorban ugyanis a spanyol gasztronómia csúcsára törnek, a világ egyik legjobb rib steakjének tartott baszk Txogitxu txuletonnal, spanyol prémium borkínálattal és olyan kulináris különlegességekkel, mint a kecskesajt fagylalttal tálalt cseresznyés gazpacho és a tölgyfadeszkán sült lazac steak. Lassan legendássá váló borvacsoráikon alkalmi menü- és borsorral, a mindennapokban az itthon egyedülálló Mibrasa kemencéből elővarázsolt húsokkal és tenger gyümölcseivel várják a vendégeket. Kifinomult spanyol hedonizmus ez a pesti Operával szemben.
Történelem
Egy forróvérű spanyol szent
,,Istenem! Inkább vitatkoznék a világ összes teológusával, mint ezzel a nővel!” – gyóntatója a legenda szerint ezekkel a szavakkal kárhoztatta Ávilai (Nagy) Szent Terézt, akinek különös élete során gyakran lángolt fel spanyolos temperamentuma. Bár Terézvárost nem utána, hanem Mária Terézia tiszteletére nevezték el, a VII. kerület legnagyobb temploma mégis a spanyol szent nevét viseli a Király utcában. És mivel nincsen (instant) spanyol nyaralás templomvizit nélkül, tapasozás előtt vagy után kötelező kultúrmegállónak számít. A szakrális épület belső kialakítása Pollack Mihály, míg a toronysisak Ybl Miklós tervezőzsenialitását dicséri. A homlokzatot díszítő Szent Teréz szobra jövőre lesz 210 éves.
Graffiti az embermentő spanyol diplomata emlékére
A mór stíluselemekkel díszített pesti zsinagógáinktól kőhajításnyira elég bepillantani a Dob utca elején, hogy a (hazai) turistának megakadjon a szeme egy színes murálon. A 6 méter magas tűzfal-festményt a világhírű spanyol graffitiművész, Okuda San Miguel készítette 2016-ban a Budapesti Spanyol Nagykövetség felkérésére. A dátum egyáltalán nem mellékes, hiszen ekkor volt fél évszázada, hogy Ángel Sanz Briz, egykori budapesti spanyol diplomatát „A Világ Igaza” címmel tüntették ki embermentő tevékenységéért. A holokauszt alatt Sanz Briz több mint 5000 magyar zsidó életét mentette meg, a hatóságokat is kijátszva menleveleket adott ki és védett házakat létesített. Születésének 110., halálának 40. évfordulója alkalmából idén emlékévvel tisztelegnek előtte Magyarországon.
A spanyol 300
Ezt a történetet jóval kevesebben ismerik, de jó 1200 évvel a thermopülai csata után Budavár visszafoglalásában is fontos szerepet töltött be 300 katona. Ők persze nem spártaiak voltak, hanem spanyolok, és azért szelték át fél Európát, hogy az 1696-os budai hadműveletekben segítsenek a váron lengedező török zászló leszedésében. A 300 spanyol hős emlékéről később sem feledkeztek meg Budán, így a Lovas úti Anjou-bástya oldalában ma is látható Farkas Zoltán 1934-ben avatott emléktáblája. Miután a katonák egy része Katalóniából érkezett anno, 2000 óta a spanyol mellett a katalán hősök emléktáblája is megtekinthető egy romantikus budai séta közben a vár tövében… aztán jöhet egy újabb tapasozás, nem?
Molnár Péter
KultúrTapas