Budapest Uncovered: Hild József leggyönyörűbb épületei

Több mint kilencszáz kivitelezett épülettervvel a neve alatt, Hild József a magyar klasszicizmus egyik legnagyobb alakja, akinek fontos szerepe volt a 19. század közepi Pest jellegzetes városképének kialakításában.

Hild József december 8-án esedékes 230. születésnapja alkalmából összegyűjtöttük nektek néhány jelentősebb budapesti munkáját (azok közül válogatva, melyek a 20. század pusztításai után megmaradtak), arra az esetre, ha egy vasárnapi városnéző séta keretén belül le szeretnétek róni tiszteleteteket a mester előtt.

Szent István Bazilika

Budapest legnagyobb templomának építkezése 1851-ben vette kezdetét a hatvanas éveit taposó Hild irányítása alatt. A klasszicista stílusban, egy kis (az 1838-as árvíz idején százaknak menedékül szolgáló) domb helyére megálmodott épület Hild 1867-es halálával Ybl Miklóshoz vándorolt át, akinek pont kapóra jött a már felfalazott kupola 1868-as beomlása, hogy a terveket neoreneszánsz stílusban átdolgozhassa. A bazilika 1906-os átadását Ybl sem érte meg, 1891-es halálától kezdve a munkálatokat Kauser József felügyelte. 96 méteres magasságával az ország második legmagasabb temploma, csak az Esztergomi Bazilika előzi meg, amelyet egyébként szintén Hild József tervezett.

Getty Images

Hild-villa

A Budakeszi úton két Hild nevéhez fűződő villát is találunk: a saját maga számára 1844-ben felhúzott Hild-villát, valamint a Hild által megkezdett, ám Ybl Miklós által befejezett, neoreneszánsz stílusú Ybl-villát – mi most inkább a tisztán-Hild épületet mutatjuk be nektek. A bejárati lépcsősor, a timpanon és a homlokzati portikusz, plusz a falak törtfehér színe az archetipikus görög templom képét juttatják eszünkbe, de a 19. század derekának múzeumépítészetét is megidézik. A jelen épület több hozzátoldás és módosítás eredményeképpen jött létre: először Puch József bővítette az épületet Hild halála után néhány évvel, később pedig hátrafelé gyarapították a villa hosszát. A felesleges és kérdőjeles minőségű csatolmányoktól a Kokas László vezette 2016-os renováció szabadította meg az épületet, amely ma a Magyar Művészeti Akadémia egyik kutatóintézetének szolgál otthonául.

Hét választófejedelem ház

A Váci és az Aranykéz utca sarkán található háromemeletes lakóházat Hild 1840-ben építtette gróf Nákó Sándor számára, két 1700-as évekből származó épület helyén. Ezek egyike volt a Hild-tervezte ház névadója: a Hét választófejedelem fogadó olcsó és tiszta ágyait a neves angol utazó, ásványkutató és lelkész Edward Daniel Clarke levélben dicsérte, egykori dísztermében pedig a 11 éves Liszt Ferenc adott koncertet. A Hild által felhúzott épület földszintjén eleinte egy kávéház működött, majd 1862-ben újra a fáradt utazók szolgálatába állt, és egészen 1902-ig Nemzeti Szállóként volt ismeretes a klasszicista ingatlan. 1910-ben udvarát átépítették, így megkezdhette működését a Corso Mozi, melynek helyén a mai napig a Pesti Színház tart teltházas előadásokat. A város egyik legszebb kirakatával rendelkező virágboltja 1906 óta díszíti az épületet: a szecessziós stílusban megfogant Philanthia külső és belső kiképzése Kőrössy Kálmán Albert zsenijét dicséri.

Fotó: Kazaconcrete Philanthia

Gerbeaud-ház

A Vörösmarty tér világhírű cukrászdájának története azért érdekes, mert a helyén korábban álló épületet is Hild József tervezte: amaz körülbelül harminc évet bírt ki, míg a mostani lassan 170 éve szolgál a Váci utca északi térfalaként. Az 1858-ban emelt, látszólag egységes épület valójában két házat rejt magában: az egyik eredetileg bankháznak, a másik pedig bérháznak épült, de fontos volt, hogy homlokzatuk megegyezzen. A két házrész végül 1910-ben került egyesítésre, mikor az épület keleti felének tulajdonosa, a neves cukrász Émile Gerbeaud megvásárolta a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank székházát. Az ekkor még háromemeletes, klasszicista szobrokkal és korinthoszi pilaszterekkel díszített Gerbeaud-ház 1912-ben egy negyedik emelettel gazdagodott, amelyet az építész Fellner Sándor a kor divatos irányzata, a szecesszió szellemében álmodott meg.

Tigris Szálloda

A Mérleg és Nádor utca sarkára épített Hild-épület története egészen 1826-ig nyúlik vissza, ugyanis ekkor kezdte meg itt működését a Tigrishez címzett, minden bizonnyal még földszintes, ám tágas udvarral rendelkező fogadó és kávéház. 1840-ben aztán Hild József a meglévő épület felhasználásával egy háromemeletes szállodát építtetett a helyére, melynek főhomlokzata a Nádor utcára, oldalhomlokzata pedig a Mérleg utcára néz. A Tigris Szálloda 1889-ben zárt be, az épületet 1900-ban megvásárolta a Trieszti Biztosító Társaság, és bérházzá alakította: ekkor jelentek meg az erkélyek az épület homlokzatán, de a földszinti utcafront képe is megváltozott. Szerencsére az átalakítások sem a klasszicista kapuzatot, sem a fölötte helyet kapó tigris szobrot nem érintették. Jelenleg két étterem működik az épületben, az egyik stílszerűen a Tigris nevet viseli, míg a másikat tulajdonosai Hildának nevezték el, az építész tiszteletére.