Miután Szent István vezetésével Magyarország felvette a kereszténységet, egy csapásra megnyílt az út az európai szerzetesrendek előtt, akik nem is késlekedtek sokat hatalmas, mennyek felé törő kolostor-komplexumaik megépítésével. Fénykoruk után több mint fél évezreddel a kolostorromok ránk maradt falai nem hogy a mennyekig, de általában a környező fák lombjáig sem érnek fel. Ez alkalommal három, a középkori Budához tartozó kolostort látogatunk meg.
Domonkos kolostor
A 4-es 6-os villamost megelőző hosszú évszázadok alatt a mainál kicsit bonyolultabb volt eljutni a Margitszigetre: vagy bele kellett születned a királyi családba, vagy esztergomi érsekké kellett, hogy válasszanak. Az Árpád-házi uralkodók előszeretettel vadásztak kisebb emlősökre, innen is van a sziget középkori neve: Nyulak szigete. Az 1241-es tatárjárást követően aztán a sziget új funkciót kapott: Klissza várában tett ígéretéhez híven, országa felszabadulása fejében IV. Béla ugyanis az Úr kegyébe ajánlotta újszülött lányát, Margitot, és 1251-re meg is építette azt a domonkos rendi apácakolostort, ahol aztán az akkor 9 éves Margit élete hátralévő 18 évét töltötte. Az aszketikus életvitele mellett csodatevő és jövendőmondó képességeiről is híres királyi sarj 1270-ben hunyt el a szigeten, sírja helyét pedig egy vörös márványból készült síremlék jelzi, mely a kolostor templomának szentélyében található.
A konvent a királyi udvarház mellett épült fel, mely relatíve jó állapotban vészelte át a tatárok támadását, illusztris elhelyezkedése miatt pedig csakhamar az ország legjobb hírű zárdájaként kezdték emlegetni, mely három évszázados fennállása során összesen négy Árpád-házi hercegnőnek szolgált hosszabb-rövidebb ideig otthonául. A kolostor részét képezte egy 51 méter hosszú és 12 méter széles templom, egy ispotály, egy hálóterem, egy ebédlő, konyha, káptalanterem, valamint egy messze földön híres fűszerkert. Az apácák a közeledő török hadaktól tartva 1529-ben (vagy legkésőbb 1540-ben) hagyták el a szigetet, amely a következő másfél évszázad során bőven kivette részét a keresztény és a muszlim seregek közötti csatározásokból, melyek végső soron a százhektáros zöld oázis megannyi palotájának és templomának teljes megsemmisülését okozták.
A Habsburgok győzelme után a Margitsziget a mindenkori nádor tulajdonába vándorolt, aki afféle királyi üdülőtelepként használta a rendelkezésére bocsátott, akkor még három földdarabból álló szigetcsoportot. A kolostor helyén az első ásatásokra az 1838-as jeges vízár után került sor, de még ma is jelentős része nyugszik a sziget évszázados földtakarója alatt az épületeknek. A százéves platánok által körülölelt, mókusok játszótereként szolgáló domonkos kolostor romos maradványa Budapest egyik legromantikusabb szeglete, valamint egy páratlan zarándokhely.
Pálos kolostor
A második kerülethez tartozó Budaszentlőrinc sűrű erdejében található kolostor ma már csak derékmagasságig érő falai az egyetlen magyar alapítású rend, a Pálosok imáitól visszhangoztak évszázadokon keresztül. A Boldog Özséb által 1250-ben alapított rend a Pilis erdeiben élő remeték segítségével, 1301 körül fogott bele az építkezésekbe, a munkálatokhoz pedig később itáliai mesterek is csatlakoztak: így született meg a század végére a gótikus templommal és kápolnával egybeépített budai kolostor. Mátyás király gyakran látogatta meg a helyi apátot, és szeretettel időzött a kolostor falai között, emiatt uralkodása idején számos új építménnyel bővült a rendház: többek között egy nagy fürdővel, egy új kápolnával, valamint egy korszerű szennyvízelvezető csatornával.
A 16. század közepére a budaszentlőrinci pálosok az ország legnagyobb kolostorának tulajdonosaivá váltak: a 15 ezer négyzetméteres komplexum közel 500 szerzetes befogadására volt képes, tízszögű, csillagboltozatos gyűlésterme pedig igazán különleges látványt nyújthatott.
Buda 1541-es elfoglalása után egy esetleges török támadástól való félelem miatt a pálosok összepakolták minden holmijukat, és gyorsan menekülőre fogták. Okosan tették, a törökök ugyanis csakhamar megjelentek Budaszentlőrincen, óriási károkat okozva a kolostor értékeiben. Az enyészeté lett kolostorba a pálosok végül soha nem tértek vissza, az egyszervolt hatalmas épületegyüttest pedig egészen a 19. század második feléig egyszerű kőbányaként hasznosították a helybéliek.
Ma mindössze csak az alapfalakat, a téglapadló egy részét, és néhány faragványt láthatunk Budaszentlőrincre látogatva, de a kolostor méretei még így is elképesztőek. Ha kibuszozunk Budaszentlőrincre, érdemes túránkat összekötni a közeli János-hegyen található Erzsébet kilátóval, és a kevésbé ismert Bátori barlanggal: a Bátori László pálos szerzetes nevét viselő barlang az első magyar nyelvű bibliafordítás színhelye.
Klarissza apácák kolostora
Az 1334-ben alapított Klarissza apácák kolostorát Óbudán találjuk, nem különlegesebb helyen mint egy panelházak által körülölelt iskola udvarának kellős közepén! A hatalmas, 70-szer 20 méteres Mária templom és a volt Királyi palota után a középkori Óbuda harmadik legfontosabb épülete volt. A konventet Erzsébet királyné, Károly Róbert felesége alapította, aki később a szomszédban álló óbudai királyi palotába költözött, melyet fia, Nagy Lajos király ajándékozott anyjának.
A gótikus stílusú, pompás kolostor több részből állt: egy boltíves hajóval rendelkező, sokszögű szentélyes záródású templomból, egy kápolnából (itt helyezték végső nyugalomra Erzsébet királynét 1380-ban), egy kerengőből, káptalanteremből, emeleti dormitóriumból, ebédlőteremből és padlófűtéses konyhából, betegszobából, pincékből, és kutakból.
A 16. század elején a klarissza apácák dolgos keze alatt a kolostor a kódexkészítés magyarországi centrumává vált. Ennek a fényes időszaknak hamar véget vetett az 1541-es oszmán hatalomátvétel: az apácák magukkal vitték Erzsébet királyné hamvait és a kolostor más értékes kincseit, majd Pozsonyba menekültek.
A kolostor falait felették a századok és hamarosan mindenki megfeledkezett róla. Az első ásatások a területen 1884-ben történtek, míg a romokon legutoljára az 1970-es években végeztek állagmegóvó munkákat. Az iskola kerítésén át is egészen jó képet kaphatunk a kolostor grandiózusságáról, de ha közelebbről is szeretnénk megvizsgálni a térdmagasságú falakat, azt először a portással kell megbeszélni.