Idézd fel velünk nemzeti emlékműveink történetét!

Októberben két nemzeti gyásznap ad lehetőséget a múltidézésre: október 6-án az aradi vértanúk kivégzésére, október 23-án az 1956-os forradalom kirobbanására emlékezünk. Utóbbi alkalmából most felidézzük néhány nemzeti emlékművünk történetét.  

Memento Park

A Budapest déli részétől néhány kilométernyire fellelhető Memento Park afféle gyűjtőhely, ahol bárki bepillantást nyerhet a szocialista Magyarország városi-vizuális kultúrájába. A főváros köztereiről összegyűjtött installációk visszaröpítenek a vasfüggöny mögötti Magyarország idejébe, és ehhez időgépre sincs szükség; elég, ha a Kelenföldi metróállomástól 10-15 percenként induló buszra szállsz. A szimbolikus jelentésű alkotások között a magyar-szovjet barátságnak emléket állító és a kommunista éra kiemelkedő személyiségeit (Lenin, Marx, Kun Béla) ábrázoló szobrokkal is találkozhatsz. (A látogatók kedvence egyébként a felszabadító szovjet katona bronzszobra.) Ellátogatni a Memento Parkba azért is remek program, mert bővítheted ismereteid az 1956-os forradalomról és a kommunizmus 1989-es bukásáról, de akár a klasszikus, mindenki által jól ismert Trabant volánja mögé is beülhetsz.

Batthyány Lajos-örökmécses

A Szabadság téren található emlékmű (1905-ben Pogány Móric tervezte, 1926 október 6-án avatták fel) Magyarország első felelős miniszterelnökének, gróf Batthyány Lajosnak állít emléket. Batthyányt 1849. október 6-án éppen ezen a helyen végezték ki; akkoriban a terület a börtönként funkcionáló Újépület udvarának része volt.

Szabadság-szobor

A Gellért hegyen magasodó emlékmű Budapest egyik legismertebb látványossága, szimbóluma. 1947-ben annak apropóján emelték, hogy a szovjetek “felszabadították” hazánkat a német megszállás alól. A pálmalevelet tartó nőalak szobrát Kisfaludy Stróbl Zsigmond tervezte, 14 méter magas, és egy 26 méteres talapzaton áll, 275 méterrel a város fölött. A talapzaton szereplő szövegben eredetileg a szovjet hősöket éltették, akiknek hálából emeltettek szobrot a magyarok, 1989-ben azonban a következő sorokra módosították a felírást: „Mindazok emlékére, akik életüket áldozták Magyarország függetlenségéért, szabadságáért és boldogulásáért.”