Bár sokan rávágnák, hogy a legtöbb nő azért fut, hogy fogyjon, a testsúly csökkentése csak a harmadik helyen áll az okok rangsorában. A sportolók közel fele az egészségmegőrzési szándékot, 43 százaléka a stresszoldást jelölte meg az okok között, és tízből csak négyen mondták azt, hogy fogyni szerettek volna.
Motiváló tényező az is, hogy a rendszeres futás önbizalmat ad, segít átvészelni a magánéleti válságokat és nagyban javítja az állóképességet is. A Budapest Sportiroda és a 21 Nő az egészségügyért alapítvány országos kutatása első alkalommal mérte fel azt, hogy miért futnak a nők.
Kik és milyen távon
A kérdőívet kitöltő 1900 nő átlagéletkora 38,6 év. Egyharmaduk 1-3 éve, további egyharmaduk 4-10 éve hódol a futás szenvedélyének, bő 10 százalékuk pedig még csak az elmúlt év során kóstolt bele ebbe a sportba. A megkérdezettek 60 százaléka heti 2-3 alkalommal fut, további 25 százalékuk legalább heti négyszer. Tíz megkérdezettből négyen 11-25 kilométert, hárman 26-45 kilométert, ketten 10 kilométernél kevesebbet teljesítenek heti átlagban, míg egy ember 46 kilométernél is többet fut.
A mozgás hiányának élettani és pszichés következményeivel az egyén nap, mint nap találkozik, tapasztalja negatív hatásait. A futás, a gyaloglás mindenki számára elérhető mozgásforma, amelynek pozitív hatása szinte azonnal jelentkezik, már a mozgás alatt örömet és sikerélményt tud adni. Erre az egészségtrendre reagál a Budapest Sportiroda (BSI) és a 21 Nő az egészségügyért alapítvány, a nők és a futás témakörében elvégzett első, országos kérdőíves kutatás kezdeményezői.
A BSI 25 éve szervez helyi és országos sportversenyeket, sokszor 20 000 – 30 000 résztvevővel, évről évre egyre több nő regisztrál a versenyekre.
„A legidősebb gyalogos számban indult versenyző 82 éves, a legfiatalabb 7 éves volt, aki lefutotta az 5 kilométeres távot. A kérdőíves kutatás arra arra ösztönöz minket, hogy még jobban hangsúlyozzuk, hogy a nők szerepe a szabadidő sportban is ugyanannyira fontos mint a férfiaké, ugyanannyi idő kell, hogy jusson nekik a sportra, mint férfitársainknak. Igenis lehet egy család laza és támogató abban, ha egy anya, feleség, nagymama időnként azt választja, hogy elmegy futni meleg vacsora készítés és vasalás helyett
– árulta el Kocsis Árpád, a BSI versenyigazgatója.
A futás jó – ez ma már nem kérdés
A legáltalánosabb változás az állóképesség javulása: erről a megkérdezettek 85 százaléka számolt be, függetlenül az életkortól, de még attól is, hogy hány éve kezdték el a futást. A sport stresszoldó hatása az évek múlásával erősödik: míg az egy évnél rövidebb ideje futók körében csupán 38 százalék számolt be ilyen hatásról, a tíz évnél is régebb óta futók 61 százaléka tapasztalta meg. A válaszadók 58 százaléka számolt be arról, hogy amióta futni kezdett, nőtt az önbizalma. Ez az arány a falvakban és a kisvárosokban valamivel magasabb (62-63 százalék), míg Budapesten alacsonyabb, 55 százalék. A futás közösségépítő szerepe sem elhanyagolható, a megkérdezettek 40 százaléka szerzett új barátokat a sportnak köszönhetően. A futóbarátságok pedig nem csak a pályán segítenek a teljesítményünk – a lefutott táv vagy a sebesség – növelésében és a motiváció fenntartásában, hanem a mindennapi életben is védelmet jelenthetnek például a magány vagy a depresszió ellen.
Még nem figyelünk eléggé magunkra
A pozitív hatások mellett nem elhanyagolható az a tény, hogy a futás megterhelheti a szervezetet. A kérdőív azt is felmérte, mit tesznek a sportolók az esetleges káros hatások enyhítése, elkerülése érdekében. Ebben a tekintetben egyelőre nem lehetünk túl bizakodóak: bemelegítést csak a megkérdezettek fele végez, a megfelelő folyadékpótlásra a futók szűk kétharmada figyel, a fiatalok körében biztatóbbak az arányok.
A kutatás dr. Menczel Zsuzsa pszichológus szerint egy ígéretes kezdet. „Az eredmények, a válaszadó hölgyek körében azt mutatják, hogy a korral együtt jár egyfajta egészségtudatos növekedés. A negyvenes éveik felé közeledve a nők egyre jobban figyelnek testi és lelki egészségükre. Az, hogy a mozgást tudatosan használják például a stresszel való megküzdésre, egy olyan információ, amelyet a fiatalabbak számára is közvetíteni lehet. Ugyancsak megerősíti a kutatás azt a más területekről már ismert tényezőt, miszerint az iskolázottság a sportos és egészséges életmód magasabb szintjével jár együtt.”