Ha kinézünk az ablakon, olyan érzésünk támadhat, mintha ősz lenne: egész nap zuhog eső. Ezért el sem tudunk jobb programot képzelni ma estére, minthogy egy könyvvel bekucorogjunk a legkényelmesebb fotelünkbe egy pohár borral és egy tábla csokival. Mutatjuk is, mi milyen könyvek közül fogunk ma válogatni.
Paul Auster – Brooklyni balgaságok
Az elvált, nyugdíjas Nathan Glass már nem vágyik másra, csak magányra és névtelenségre, ezért visszavonul gyerekkora helyszínére, Brooklynba.
Csakhogy találkozik rég nem látott unokaöccsével, Tommal, aki valaha akadémiai ambíciókat dédelgetett, ám most taxisofőr, majd annak barátjával, a kétes múltú antikvárius Harryvel, és hamarosan azt veszi észre, hogy egy összeesküvés részese, amelynek tárgya egy hamisított kézirat, célja pedig a bosszú.
Paul Auster ebben a regényében a tőle megszokottnál melegebb, derűsebb hangon mesél kallódó emberekről, akiknek élete nem úgy alakult, ahogy remélték, akik már lemondtak a jövőről, de a jövő még korántsem mondott le róluk.
Cormac Mccarthy – Suttree
A jó családból származó Cornelius Suttree – vagy ahogy ivócimborái hívják, Bud – lemondott a kiváltságosok életéről, hogy horgászként tölthesse napjait egy rozoga lakóhajón a Tennessee folyó partján, Knoxville-ban. A társadalom peremén különcök és lecsúszott csodabogarak – bűnözők, alkoholisták, hajléktalanok, kurvák és
szerencsevadászok – között él, ám távolságtartása, humora és büszkesége képes kiemelni Suttreet ebből a testi-lelki mélynyomorból.
A részben önéletrajzi ihletésű, először 1979-ben megjelent Suttreeban Cormac McCarthy a korai regényeitől eltérően szereplők tucatjait mozgató, gigantikus társadalmi tablót alkotott. Lehengerlő erejű látomás ez az ötvenes évek kocsmákban tengődő alvilágáról és a szerző állandó témájáról: a fülledt, misztikus és minden ízében groteszk amerikai Délről. McCarthy Cornelius Suttree figurájában megteremtette a modern idők Huckleberry Finnjét. Kritikusai szerint a Suttree az egyik legfontosabb amerikai egzisztencialista regény.
Matt Haig – Ha megáll az idő
Tom Hazard veszélyes titkot rejteget: hiába tűnik átlagos negyvenegy éves férfinak, egy ritka betegségnek köszönhetően évszázadok óta életben van. Előadott Shakespeare-rel, hajózott Cook kapitánnyal és koktélozott Fitzgeralddal – de most már leginkább úgy szeretne élni, mint bárki más.
Tom az életben maradáshoz mindig új identitást vesz fel, és ezúttal tökéletes álcát választ: történelemtanárként kezd dolgozni egy londoni középiskolában, ahol úgy mesélhet a gyerekeknek a háborúkról és boszorkányüldözésekről, mintha nem is lenne ezekről személyes tapasztalata. Megpróbálhatja megszelídíteni a múltat, de az bármelyik pillanatban utolérheti. Egyvalami pedig tilos számára: nem eshet szerelembe.
A Ha megáll az idő korokon átívelő és kortalan romantikus történet arról, milyen érzés elveszíteni és megtalálni magunkat, és arról, hány életet kell leélnünk, mire megtanulunk élni.
Robert Merle – Francia história
A szenvedélyes és merész Pierre de Siorac lovag lépten-nyomon veszedelmes vagy gáláns kalandokba keveredik, mindig ott van, ahol „libben a szoknya”, és ahol a korabeli történelmet alakítják. Márpedig a történelem viharosan alakul Siorac kapitány korában, hiszen a XVI. század második, illetve a XVII. század első fele Franciaország egyik legmozgalmasabb időszaka: ez a vallásháborúk évszázada, az utolsó Valois-k és az első Bourbonok, Medici Mária, Ausztriai Anna, XIII. Lajos és Richelieu kora.
Merle nagy sikerű regényciklusának első könyve ebbe a világba varázsol bennünket, hogy aztán még tizenkét köteten keresztül éljünk az írói fantáziával káprázatosan föltámasztott középkori Franciaországban.
Maxim Leo – Volt egyszer egy NDK – Egy keletnémet család története
Leóék családjában sokat vitatkoztak. De csak ritkán személyes okokból, többnyire inkább politikáról, társadalomról, az ügyről. A zsidó Gerhard nagypapa a francia ellenállás harcosa, kém és újságíró, a hatalom vonalas képviselője. Kedvenc leánygyermeke, Anne hozzámegy a művész Wolfhoz, aki zöldre festett hajjal mászkál, és bűnbandának titulálja az NDK államot. Anne, aki tizenhét évesen lép be a pártba, úgy próbálja szeretni rebellis férjét, hogy azért ne árulja el sztálinista apját sem. A gyerek Maxim belenő az egyre jobban kiéleződő konfliktusokba. Maga előtt látja ordibáló apját, titokban a konyhában sírdogáló anyját és számára idegenné váló nagyapját. Tizennyolc évvel a berlini fal leomlása után Maxim Leo gondolatban visszatér az NDK-ba, hogy megrendítően bölcsen megírja, miként és miért bukott meg az antifasiszta atyák által alapított állam.