171 évvel ezelőtt, 1848-ban egész Európa felbolydult. Bár az osztrák és orosz hadseregek 1849-ben leverték a hazai forradalmat, az események nagy hatást gyakoroltak a jobbágyok felszabadítására, és az Osztrák-Magyar Monarchia megszületéséhez vezettek. Íme néhány fontos helyszín, ami rendkívüli jelentőséggel bírt!
Pilvax Kávéház
Ahogyan az Amerikai Szabadságharc esetében a tea, úgy az 1848-as a magyar forradalom kirobbantásánál a kávé kapott központi szerepet. A Pilvax Kávéház a radikálisok és a politika iránt érdeklődő fiatalok pesti törzshelye volt. Március 15-én Petőfi Sándor itt írta meg a Nemzeti Dalt, valamint a 12 Pontot is, ami végül az események gyújtózsinórja lett. Az épületet 1911-ben lebontották, nagyrészt annak köszönhetően, hogy a Pilvax sokat vesztett népszerűségéből, mert a vendégeket elszipkázták a környék újabb kávézói. Nem sokkal a lebontás után, nem messze az eredeti helyszíntől ugyanezzel a névvel kávéházat nyitottak, a Városháza utca és a Pilvax köz sarkán.
Landerer nyomda
A Landerer család az 1700-as években Németországból költözött a Magyar Királyság területére, és több nyomdát is nyitottak az országban. Landererék óriási szerepet játszottak a hazai nyomtatott sajtó életében több, mint 150 éven át, a legkiemelkedőbb mégis az volt, amikor náluk nyomtatták ki Petőfi költeményét, a Nemzeti Dalt és a 12 Pontot, amelyben megfogalmazták elvárásaikat például a nemzeti bank alapítására és a cenzúra eltörlésére vonatkozóan. A nyomda épülete – amit Pollack Mihály tervezett – még mindig áll (a cím: Kossuth Lajos utca 3.), közvetlenül az Alcantarai Szent Péter templom mellett, ami a Ferenciek terének egyik ékköve.
Nemzeti Múzeum
A forradalom kezdete idején a Pollack Mihály tervezte Nemzeti Múzeum Pest egyik legszebb, legújabb klasszicista épülete volt. A múzeum január 24-én nyitotta meg kapuit 1848-ban, és csupán néhány hónap elteltével a forradalom jelképes helyszínévé vált.
Az udvarán összegyűlt több, mint 10 000 ember előtt olvasta fel Petőfi a Nemzeti Dalt. A vers komoly üzenete által felhergelt tömeg a szabadság, egyenlőség és testvériség fontosságáért egyesítette erőit. Napjainkban a múzeum értékes gyűjteményeknek, kiállításoknak ad helyet, ám a mai napig a magyar szabadságharc jelképe, és egyik legemblematikusabb helyszíne.
Táncsics börtön
A budai kancellária meglátogatása után (ahol a 12 Pontban megfogalmazottak elfogadásra kerültek) a forradalmi tömeg fáklyákkal felszerelve a tanár/újságíró Táncsics Mihály kiszabadítására indult, aki egyike Magyarország első szocialista politikusainak. A Budai vártól nem messze fellelhető börtön (Táncsics Mihály utca 9.) ablakaiban nem voltak rácsok, csak fadeszkák, amit a tömeg gyorsan lebontott. Táncsics egyszerűen kilépett a börtönből, és egyenesen a szöktetésére odaszervezett lovas kocsira pattant. Az épületet 1948-2014 között az Amerikai Egyesült Államok kormánya birtokolta, és egy 2007-ben George Bush elnökkel köttetett megegyezés révén került vissza a magyar kormányhoz.
Szabadság tér
Sok budapesti talán nem is tudja, hogy a mai Szabadság téren egykor ott állt a Neugebäude (Új épület), mint a Habsburg zsarnokság emlékeztetője. Ennek az épületnek a hatalmas udvarán végezték ki gróf Batthyány Lajost, Magyarország első miniszterelnökét. A pontos helyszínt most egy szentély lámpa jelzi. Az 1780-as években egyébként II. József laktanyának építtette az épületet, aztán börtön lett belőle, egészen 1897-es lebontásáig. Most Palóczi Antal csodás palotája található a helyén.