Elgondolkodtál már azon, hogy mennyit netezel egy nap? El tudnád képzelni az életed vagy akár csak egyetlen napod az okostelefonod nélkül? Székely Levente, a Kutatópont kutatási igazgatója még nálad is jobban tudja a válaszokat a fenti kérdésekre. Leventével a fiatalok médiafogyasztásáról és annak trendjeiről beszélgettünk.
2016-ban egy nagyszabású kutatómunkát végeztetek a magyar fiatalok médiafogyasztásáról. Mi volt a felmérés legnagyobb tanulsága?
A tavalyi Magyar Ifjúság Kutatás társadalomkutatásunkból kiderült, hogy a 2012-ben kimutatott trendek folytatódnak. Ez azt jelenti, hogy a fiatalok körében mára a legfontosabb, legtöbbet használt médium egyértelműen az internet lett. Bár az elsődleges hordozóeszköze még mindig a számítógép, a túlnyomó többségnek már van okostelefonja, és egyre többen használják netezésre.
Hozott valamilyen nem várt eredményt a 2016-os kutatás?
Elterjedt egy olyan nézet, hogy a Facebook csillaga leáldozóban van, mert a fiatal korosztály átpártolt olyan közösségi oldalakra, ahová a szüleik még nem regisztráltak, és nem tudják követni őket. A kutatásunk eredményei erre markánsan rácáfolnak: még mindig a Facebook a legmeghatározóbb oldal ebben a korosztályban.
Melyek a legnépszerűbb oldalak az egyetemisták körében?
A nemzetközi oldalak az uralkodóak: a Google és a Facebook. Innen leszakadva jönnek a magyar hírportálok. Ha a tartalomfogyasztásra koncentrálunk, ma már a Facebook a kiindulópont minden korosztály számára, innen jutnak el a különböző honlapokra.
Mennyire használják a diákok tanulásra az internetet?
A tanárok és szülők részéről van egyfajta kollektív hit, vagy inkább amolyan beletörődés, hogy a diákok biztosan azért neteznek sokat, mert tanulnak. A valóság az, hogy az internetezéssel töltött idő túlnyomó részét a csevegés, szórakoztató tartalmak fogyasztása teszi ki.
Hány órát tölt egy átlagos fiatal internetezéssel naponta?
Az utóbbi évtizedekben növekedett a szórakozásra fordított idő, melynek a legnagyobb része a digitális világhoz kötődik. Azért érezzük, hogy egyre kevesebb időnk van, mert egy nap még mindig 24 órából áll, viszont az internet által nyújtott lehetőségek megszaporodtak, így egyre több mindenre szeretnénk időt fordítani. A szabadidőnket valósággal „gyarmatosította” a digitális média. Egy átlagos felnőtt életében napi 8-10 órát van jelen ez a médium.
Gondolom, a különböző szolgáltatásokat nyújtó cégek is rájöttek az internetben rejlő lehetőségekre.
Hogyan próbálják „betámadni” a fiatalokat az online platformokon?
Szögezzük le: egyre nehezebb elérni a fiatalokat. A most belépő szolgáltató cégeknél van egyfajta csodavárás az online értékesítésre való áttéréssel kapcsolatban. Sokan azt hiszik, ha a vállalkozásuknak létrehoznak egy Facebookoldalt vagy készítenek egy Youtube-videót, dőlni fognak hozzájuk a megrendelések. 10 évvel ezelőtt ez talán valóban így volt, de ez most már kevés.
Miért nehezebb most a hirdetéseknek célba érni?
Az információs zaj olyan elképesztő mértékűvé vált, hogy nagyon nehéz kitűnni.
Mi lehet a megoldás akkor?
Sokan különféle multiscreening- és multitasking-kombinációkkal dolgoznak, több eltérő felületen próbálják elérni az embereket. A neuromarketing is egyre fontosabbá vált, ennek a segítségével olyan megoldásokat igyekeznek találni, amivel egyszerre több érzékszervre tudnak hatást gyakorolni.
A következő felmérésetek 2020-ban lesz.Mit gondolsz, milyen eredményeket fog hozni a jövőbeli kutatásotok?
A jelenlegi trendek további erősödését lehet 2020-ra jósolni. Az okostelefonok szerepe még inkább megszilárdul, egyre több funkciót integrálnak majd a készülékbe. A lineáris tévézés veszít népszerűségéből, a Netflix-féle megoldások kerülnek előtérbe: azaz a felhasználó válogathatja ki a kedvére való tartalmat, nem a műsorfolyam fogja meghatározni, hogy mikor és mit nézhetünk.
