Idén ünnepli 120. születésnapját a Központi Vásárcsarnok, ahol naponta 15-20.000 ember fordul meg, melynek 60%-a turista, így nem csoda, hogy a külföldiek között ez a 4. leglátogatottabb hely a városban. A Vásárcsarnok, melyet 2013-ban a CNN Travel Európa legszebb piacának kiáltott ki, a hétvégén a Budapest100 programsorozatát színesíti.
A Vásárcsarnokban tartott programok regisztrációhoz kötöttek, melyekre sajnos már az összes hely betelt. Akkor se szomorodj el, ha lemaradtál a regisztrációról, mert elárulunk néhány olyan érdekes dolgot az épületről, melyeket a hétvégén is hallhatnál.
Az 1860-as évektől kezdett érlelődni Budapesten a gondolat, hogy vásárcsarnokokat kellene építeni, hogy higiénikusabbá és átláthatóbbá tegyék a piacozást. A Vásárcsarnok 1897-re készült el, ekkor adták át a Rákóczi, Klauzál és Hunyadi téri, valamint Hold utcai piacokat is. A Batthyány téren lévő pár évvel később, 1902-ben nyitotta meg kapuit.
A Vásárcsarnok története nem indult szerencsésen: 1896-ban tűz ütött ki az építkezésen, alig pár nappal a tervezett nyitás előtt. Az épület főhajózatának 60 métere leégett. A tűzvész okára azóta sem jöttek rá.
A csarnok alapterülete 11.000 négyzetméter, összesen 22.000 négyzetméternyi hasznos területtel és 3 szinttel. Ezekkel a grandiózus számokkal nem csoda, hogy Magyarország legnagyobb piaca is egyben.
Legnagyobb felújításon 1992 és 1994 között esett át az épület, ekkor be is zárták a csarnokot. A második világháborúban elszenvedett károkat ekkor tudták teljes mértékben, az eredeti terveknek megfelelően helyreállítani, de némi modernizációt is végrehajtottak. A vásártér közepén található robosztus teherfelvonót lebontották, teherliftekkel és mozgólépcsőkkel látták el az épületet.
Az épület egyik legérdekesebb és legizgalmasabb része az alagút, mely a Dunát és a Vásárcsarnokot köti össze. A Vásárcsarnok megépítésekor fontos szempont volt, hogy mind vízi, mind szárazföldi, vasúti úton meg lehessen közelíteni a vásárteret. Az alagút a teherhajókról érkező szállítmány épületbe való jutását könnyítette meg. A járat funkciója azóta módosult: most a hulladékot vezetik ki itt az épületből.
A négyes metró építésekor a kettes villamos pályáját is módosították, mely így kettévágta az alagutat. Az itt történő szállítást csak két lift megépítésével lehetett megoldani, melyek a kettes villamos új útvonalát kerülik ki.
Bár ritkán cserélnek gazdát a bérlemények (arra pedig, hogy valaki visszaadja a bérleti jogát szinte még sosem volt példa), az egyes vásárhelyek nem változtathatnak a profiljukon. Ahol eddig húst árultak, ezután is azt kell majd, ami zöldségesként működött, továbbra is annak kell maradnia.
A Vásárcsarnok sosem alszik: az éjszaka közepén is érkezhetnek áruk. Az eladók a hivatalos nyitvatartási idő előtt, reggel 5 órakor érkezhetnek meg árusító helyükre, frissülhetnek a készletek, amit este zárás után egy órával el kell hagyniuk.
Az épület nemcsak a turistákat, de a koronás főket és hírességeket is vonzotta. 1897-ben Ferenc József és II. Vilmos német császár is megcsodálta a Vásárcsarnokot. Sőt, Margaret Thatcher 1984-ben, Lady Diana pedig 1990-ben járt itt.
