A budapesti rekordok között méltán foglal helyet a Mandl-ház, amely a legkeskenyebb fővárosi épület címet viseli magán már hosszú évek óta. A ház Duna felé néző homlokzata 6,2 méter, míg a Döbrentei utcai csupán 5,5 méter széles. De a méreteken túl mit lehet még tudni róla?
Bár a budai rakparton a XIX. század vége óta áll a pillantások sokaságát magára vonzó épület, a terület a Mandl-ház előtt sem volt kietlen. Már a középkorban virágzó településrész fogadta az ide érkezőket, később pedig a korabeli művészek törzshelyének, a Tabán szélét jelezte napjaink háztömbje.
A tabáni időszakban még egyszerű épületek, kétszintes lakóházak álltak a mai, magasra törő bérházak helyett a rakparton, majd az 1811-es tűzvész vetett véget a tabáni életnek. A hamvakból Dankó József elképzelései alapján alkották meg a Mandl-ház elődjét, ekkor még Kastl Gottlieb sváb üveges számára.
A Dankó által megálmodott házat 1897-ben vásárolta meg Mandl Manó és Mandl Ármin méteráru-kereskedők. Ezzel egy időben le is bontották azt, helyére pedig Weinréb Fülöp és Spiegel Frigyes tervei alapján húzták fel a ma is látható, Budapest ostromának, a világháborúk pusztításainak is ellenálló neogótikus bérházat.
A 22 méter magas, Hanza-városok és Amszterdam hangulatát megidéző, és egyben Budapest legkeskenyebb háza címét büszkén viselő épületen gótizáló architektúrára lehetünk figyelmesek.
És hát, amilyen impozáns a piros dísztéglával és fehérre festett kőelemekkel, romantikus hangulatú párkányokkal díszített épület kívülről, olyan szűkös a belseje, mely még verőfényes napsütésben is sötét udvart rejt.
A tetőterét 1930-ban Marafkó Ferenc építőmester tervei alapján építették be, így vált négyemeletessé, és jelenleg 10 lakás bújik meg a keskeny épületben, amelynek Döbrentei téri homlokzata már korántsem annyira díszes, mint a rakpartra nyíló.
A húszas években Mátrai Vilmos festőművész bérelte a Döbrentei utca 22. szám alatti üzlethelyiséget. A tabáni pillanatokat, festői tájakat megörökítő művész pedig olykor kiállításokat is szervezett a műtermében, amely helyén napjainkban a Zileat Brunch & Bistro üzemel.
Az évek során a Mandl-ház otthonául szolgált többek között Lyka Károly művészettörténésznek, Rózsahegyi Kálmán színésznek, de még gróf Leiningen-Westerburg Árminnak is, aki az aradi vértanúk egyikének fia.
Mandlék 1911-ben adtak túl a házon, ezt követően egyik tulajdonos kezéről a másikra járt az épület, egészen 1952-ig, amikor is végül az államéban maradt. Az 1960-as évek óta pedig az Országos Műemléki Felügyelőség által ráruházott védettséget élvezi a Mandl-ház.
Funzine
