Fedezzétek fel velünk a főváros négy ikonikus, de méltatlanul elhanyagolt épületének történetét és jelenlegi állapotát!
Lipótmező
Hiába hazánk második legnagyobb épülete a Parlament után, az OPNI, ismertebb nevén Lipótmező falai között közel két évtizede síri csend honol. Az 1868-ban megnyitott, román, gótikus és mór hatásokat mutató, négyszintes tébolyda Ferenc József rendeletére épült, tervezője pedig Zettl Lajos mérnök volt. Fénykorában 500 beteg számára nyújtott korszerű ellátást, akiknek gyógyulását többek között egy uszoda, egy télikert és egy színház is segítette. Az intézmény mintegy 139 évnyi szolgálat után, 2007-ben zárta be kapuit, és bár már négy éve annak, hogy 2020-ban a kormány bejelentette az épületegyüttes bentlakásos elitgimnáziumként való hasznosítását, a tervek megvalósulása azóta is várat magára.
1021 Budapest, Hűvösvölgyi út 116.
Sajtház a Rómain
A volt KGM-üdülő egyedi, ívelt, sajtszerűen lyukacsos homlokzatával kiemelkedik a Római-part többi szellemüdülője közül. A Sebestyén Lóránt által streamline modern stílusban tervezett, vasbeton szerkezetű szálló- és csónakház 1934-ben nyitott meg, végleges formáját azonban a Kohó- és Gépipari Minisztérium üdülőjeként nyerte el. A Sajtház névvel is illetett, idén 90 éves szálloda kisméretű, dunai panorámás szobái kifejezetten a szabadban tartózkodásra ösztönözték vendégeiket, akik két csobbanás között a lapostetőn kialakított napozóteraszon fújhatták ki magukat. Az aranykornak a dunai fürdőzés 1973-as betiltása vetett véget, az utolsó szöget a koporsóban pedig a rendszerváltás jelentette. Az épületet látszólag már csak a falakat borító graffiti tartja egyben; nem kéne megvárni, míg összedől.
1039 Budapest, Kossuth Lajos üdülőpart 40.
Dreher-villa
A Kőbánya szívében található, klasszicista stílusjegyeket viselő épületet Hild Károly tervezte. Havas József jogásznak azért volt szüksége az 1856-ban felhúzott házra, hogy közel lehessen a szomszédos telken ugyanabban az évben megnyitott konyakgyárához, a Destillier Fabrikhoz. A két telek nem sokkal később a sörfőző Perlmutter Jakabhoz került, 1862-ben pedig Dreher Antalnál kötött ki, aki csakhamar európai hírű sörfőzdét hozott létre a területen.
A pénzügyi sikereknek hála először Feszl Frigyes, majd Hubert József tervei alapján bővítették a házat, mindvégig hűen tartva magukat Hild eredeti elképzeléséhez. A villa a második világháborút követően az állam kezébe vándorolt, állapota aztán gyors romlásnak indult, a rendszerváltás óta üresen áll. Az önkormányzat évente egyszer megnyitja a látogatók előtt, Csajkovszkij parkként ismert kertje azonban a mai napig népszerű pihenőhely.
1105 Budapest, Bánya utca 37.
Rác Fürdő
Ugyan a Rác Fürdő története a török hódoltságig nyúlik vissza, vizét már Mátyás király idején is előszeretettel használták eleink: a gyógyulni vágyó előkelőségeket egy fedett folyosó vezette át a palotától a Gellért-hegy lábánál felbugyogó forrásokig. Az 1572-ben megépült, centrális elrendezésű, oktogonális kupolacsarnokkal büszkélkedő Kücsük ilidzse (‘kis fürdő’) Buda 1686-os visszafoglalását sértetlenül átvészelte, utána sokáig istállóként és raktárként funkcionált, majd 1864 és 1870 között Ybl Miklós tervezett hozzá új szárnyat.
A II. világháborúban súlyosan megsérült épületet a hatvanas évek derekán felújították, miközben több menthető épületrészt is elbontottak. Az ezredfordulóra indokolttá vált a komplexum modernizálása: 2010-re el is készült az ICOMOS-díjjal jutalmazott rekonstrukció, a korábban lerombolt Ybl-enteriőrökkel és egy vadonatúj szálloda hozzácsapásával – hogy aztán a következő másfél évtizedben egy jogvita miatt ne történjen semmi. A feltámadás azonban már itt van a küszöbön: ha minden jól megy, jövőre végre újranyithat Budapest egyik legrégebbi fürdője!
1013 Budapest, Hadnagy utca 8-10.