5 kísértetjárta épület a fővárosban, ami különleges rémtörténetek őrzője

Már csak pár nap választ el minket halloween rémséges éjszakájától, amikor a holtak szellemei visszatérnek, és akár az élők testébe is beköltözhetnek, legalábbis az ősi kelták szerint. Színházban rekedt lelkekről, furcsa rejtélyekről, egykori temető nyugtalan szellemeiről szóló budapesti történetekkel segítünk rá a biztos rettegésre.

A Vígszínház szelleme

A XX. század első éveiben kapott szárnyra a Filmszínház Irodalom című magazin híre, miszerint a Vígszínház falai között egy zöldszemű kísértet kering. A smaragdszemű szellemmel állítólag a takarító és az éjjeli őr is több alkalommal összefutott, sőt éjszakánként az épület alagsorából érkező különös hangok, csapódások fagyasztották meg a levegőt.

Harsányi Zsolt színházigazgató az újságírók kérdéseit akkoriban egy lehetséges reklámkampányként fogta fel, és megerősítette, hogy valóban megrekedt egy nyugtalan lélek az intézményében. További információmorzsaként pedig azt is elejtette, hogy a kísértetek inkább a színpadon tartózkodnak: egyrészt a fiatalon elhunyt Keglevich grófra, másrészt Jókai Mórra utalva. A zöldszemű szellem sorsát homály fedi, miközben az azóta eltelt években számtalan tragikus esetnek lehettek szemtanúi a Vígszínház falai.

Fotó: Fortepan/ Budapest Főváros Levéltára/ Klösz György fényképei

A Kodály-körönd rejtelmei

A Kodály-köröndön 1883 és 1885 között épült az Andrássy-udvar, amelyre már a békebeli időkben kísértetházként gondoltak, s ezen felvetésekre a XXI. század lidérces jelenségei sem cáfoltak rá. A XIX. században az egykori építész, Bukovics Gyula elhunyt ikerfiairól szőttek rémtörténeteket, amelyek szerint a testvérpár szellemével Kodály Zoltán is találkozott.

Majd amikor 2008–2009-ben felújították az épületet, és luxusapartmanokat alakítottak ki benne, egy nem mindennapi incidens erősítette meg a múltszázadi mesét. A munkálatok során rejtélyes körülmények között nyoma veszett két munkásnak, majd amikor rájuk találtak, csak még több kérdőjellel szaporodott az eltűnésük története. A szóbeszéd szerint az egyik munkásra a királyi lakosztály egyik dohos szekrényében, míg a másikra a pince éléskamrájában – amelyet belülről zártak be – leltek rá. Mindkettőjük eszméletét vesztette, és a történtekre nem emlékeztek.

blank
Fotó: Wikimedia Commons

Megbolygatott lelkek bosszúja 

1966 és 1972 között a magdolnavárosi temető helyére építették fel a Pozsonyi utcai lakótömböt, ahol már a munkálatok során jelentkeztek az első vészjósló jelek. A munkások sorra bukkantak rá emberi csontvázakra, majd futótűzként terjedt a pletyka arról, hogy a sorozatos meghibásodások, balesetek nem a véletlen művei.

Ezen furcsaságok közé tartozott az az eset is, amikor az egyik, átadásra váró, üres tízemeletes ház öt szintjét eláztatta egy nyitva hagyott vízcsap, majd később ugyanaz a lakás gyulladt ki, amely miatt vízben állt a panelház fele. Az egyik tömb tizedik emeletét villogó fények, furcsa zajok, különös bűzök miatt le kellett zárniuk egy időre. Mindezt pedig csak tetézte, amikor az építkezésen dolgozó éjjeliőr arról számolt be, hogy többször is felbukkant mellette egy elsuhanó árny.

A beköltözni vágyó embereket azonban semmi nem tántorította el, így a 17 000 lakást lassan belakták, majd sorra elkezdték árulni őket az állítólagos paranormális esetek, magától bekapcsolódó elektromos készülékek, recsegő-ropogó hangok elől menekülve.

blank
Fotó: Fortepan/FŐFOTÓ

Hideglelés a Budai Várnegyedben

Az Úri utca 14. szám alatti épület hideglelős históriái a XX. század során terjedtek el, amikor a ház dr. Berencsi I. György szülész-nőgyógyász kezébe került. A hiedelem szerint gróf Várkonyi és Böősi Üchtritz-Amadé Emil és családja minden év augusztus 20-án, délután egy óra körül, két egymáshoz bilincselt csontvázat látott az emeleti lépcsőről leereszkedni, majd átsuhanni az Elefántszoba mennyezetén át.

A ház lakói sokáig abban a hitben éltek ott, hogy a szellemek valamilyen kapcsolatban lehetnek a szintén a házban lakó Orelli Pesqual építési vállalkozó ügyeskedéseivel, valamint a szobában elhelyezett kéttucatnyi kitömött elefántfej-gyűjteménnyel. A titok nyitjára 1943-ban jöttek rá, amikor az óvóhelyek kiépítésekor az épület alatti barlangpincében egy kiszáradt, török korabeli kút mélyén kettő, kezünknél egymáshoz láncolt csontvázra leltek.

S micsoda véletlen, a kút feletti kürtő éppen a földszint feletti félemelethez vezetett, ami az Elefántszoba felett volt. Mindez a családot oly mértékben megrázta, hogy a feltárás után szentmisét tartattak a Mátyás-templomban. A szellemek azóta nem jelentek meg, bár egy évvel később a Várnegyed és az egész főváros lángokban állt.

blank
Fotó: Bakó Bettina

Andrássy út 60.

A mai Terror Házának épülete az 1930-as évektől a nyilasok gyűléseinek színhelyéül szolgált, és a Hűség Háza néven a pártjuk központjává vált. Később, 1945-ben vette a kezébe a kommunista vezetésű politikai rendőrség, amely után az ÁVO, majd az ÁVH székházaként működött tovább.

A nyilasok ideje alatt a ház egy begyűjtőhellyé, börtönné vált, ahol az akkori hatalom az ellenségüknek vélt embereket tartotta fogva és kínozta, majd mindez a kommunista uralom alatt sem változott. Egyes elméletek szerint a szörnyű szenvedéseket átélt foglyok szellemei a mai napig a házban kísértenek. Ezen mendemondák legismertebb lidérce egy cigányasszony, akinek kínzói kinyomták a szemét. De itt kísért egy halálra vallatott szerelmespár, illetve a saját elvtársai által kínhalálra ítélt középkorú férfi is.

blank
Fotó: terrorhaza.hu

Nem mindennapi budapesti helyszíneket ajánlunk halloween napjára: