Minden fővárosi számára ismerős jelenség, amikor az egyes kerületeket egy éjszakára elborítják a helyiek feleslegessé vált tárgyai, az utcák járdái pedig a kidobott holmiktól roskadoznak. Legyen szó praktikusságról, a kincskeresés öröméről vagy szörnyülködésről, a lomtalanítás már több évtizede megkerülhetetlen program minden évben.
A budapesti lomtalanítások története szoros összefüggésben áll a város szemléletmódbeli és infrastruktúrabeli változásaival, csakúgy, mint mikor 1830-ban elkészült az első hivatalos városi szemétlerakóhely, majd 1895-re már vállalkozókat vontak be a hulladék elszállításába.
Az első hivatalos lomtalanítás
A mai értelemben vett lomtalanításokat 1967 óta szervezi meg a Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat, de ezt megelőzően is begyűjtötték már a nagydarabos lomokat, amelyek a lakásban hagyva komoly tűzveszélyt jelenthetnek. A városvezetés ekkorra ismerte fel, hogy a háztartásokban felhalmozódó felesleges tárgyak, amelyek nem kerülnek a hagyományos szemétgyűjtésbe, komoly problémát jelenthetnek a városi tisztaság fenntartásában és a hulladéklerakók túlterheltségében.
Az akkoriban elindult lomtalanítási akciók fő célja az volt, hogy a lakosságot biztosítsák a háztartási hulladékként nem gyűjtött szemetek elszállításáról, enyhítsék a hivatalos szemétlerakóhelyek túltelítettségét, és biztosítsák a még nem teljesen elhasználódott tárgyak környezetbarát kezelését.
Míg 1967-ben 5000 m³-nyi nagydarabos hulladékot gyűjtöttek össze a lomtalanítás során, tizenöt évvel később, 1982-ben már 120 000 m³ lom került a fővárosi utcákra, 2022-ben pedig több mint 31 ezer tonna lomhulladékot gyűjtöttek össze.
Legendás kincsek
Ugyan a jogszabályok szigorúan korlátozzák, hogy pontosan mit lehet kitenni az utcára egy lomtalanítás alkalmával, a bútorok és berendezési tárgyak mellett számos nem megengedett hulladék is kidobásra kerül a hűtőszekrényektől kezdve a faanyagon át a használt akkumulátorokig, de egyik évben még egy koporsó és egy kézigránát is kikerült.
Az évek során számos városi legenda is született a lomizás közben szerzett kincsekről, állítólag volt olyan, hogy valaki egy Rippl-Rónai József festményt túrt ki a többi tárgy közül, más Hubay Miklós Tüzet viszek című drámájának kéziratát szúrta ki, de egy 12. kerületi lomtalanítás közben egy szerencsés 180 gramm 18 karátos arannyal gazdagodott.
Nem meglepő módon a nagy pakolás során sok esetben készpénz is marad a kidobott tárgyakban, így volt már, hogy valaki az akkori árfolyamon kb. 75-80 millió forintnyi eurót talált egy köntösben, míg egy másik lomizó egy cipősdobozba kukkantva 17 millió forintnyi eurót zsebelt be.
Funzine
