Közeleg a nyár, ezzel együtt pedig a betervezett nyaralás időpontja is már a nyomunkban jár – nagy örömünkre. Mutatunk néhány remek új olvasmányt, amit érdemes elpakolni magunkkal a bőröndbe!
Szabó Magda: Diana tükre – írások a szépségről
Titokfejtő sétára, a női szépséget középpontba állító szellemi kalandozásra hívja olvasóját ez a kötet, amely Szabó Magda kiadatlan, valamint kevésbé ismert írásaiból válogat. Az írónő részint nyomozásnak, részint körbevilágításnak nevezett módszerét alkalmazva a szépség születését, titkát és közösségformáló együtthatóit kívánja feltárni, s ugyanakkor a gyakorlatba átültethető tanulságoknak is teret enged. A nő szépségétől az ifjúság, a tehetség, a lélek szépsége felé röppenünk, a honi tájaktól antik vidékek fölé, melyek örök szépségük arányaival, mértékével, izzó ragyogásával és bőségével felüdítik a testet és a lelket, de gombostűre nem tűzhetők, medalionba nem foglalhatók: minden, ami csodálatba ejtő élmény volt egykor, legjobb esetben is csak sötét órákban előhívható emlékképként vihető el.
Csonka Balázs, Sákovics Diana: A nők a rosszfiúkra buknak
Tele vagyunk megkérdőjelezhetetlennek tűnő, alapigazságoknak hitt elképzelésekkel a párkapcsolatokról, amelyek észrevétlenül határozzák meg azt, hogy hogyan állunk a partnerünkhöz, hogyan viselkedünk a kapcsolatban, mit hiszünk a másikról – sőt mit hiszünk magunkról. Állítások, amelyekből gyakran egyenesen következnek maguk a problémák. Majd én megváltoztatom a szerelmemmel. Féltékeny, szóval biztos nagyon szeret. Tudnia kell, hogy miért vagyok rá megsértődve, akkor is, ha nem mondom. Ha a szex jó, akkor működni fog a kapcsolat. Ne add magad könnyen, attól vonzóbb leszel. Ugye, ismerős? Mindannyian beleestünk már abba a hibába, hogy kritika nélkül elfogadtuk ezeket a bölcsességeket és tanácsokat. De vajon mennyi ezeknek a közkeletű hiedelmeknek a valóságtartalma? Két pszichológus, kétféle megközelítés, elmélet és gyakorlat, férfi- és női szemmel megírt, hiteles pszichológiai vélemények.
Takács Tibor: Ügynökök, informátorok, jelentések
Hogyan és miért akartak beszervezni az ötvenes évek közepén egy kisvárosi zenetanárnőt? Mivel próbáltak rávenni az együttműködésre egy vidéki gyermekgyógyászt, és az illető miként igyekezett kibújni ez alól? Milyen szerepük volt az 1956 utáni megtorlásban az ügynököknek, informátoroknak, besúgóknak, akik között akadtak olyanok, akiket zsarolással szerveztek be, de olyanok is, akik önként jelentkeztek, és még kitalációkkal is traktálták a tartótiszteket, csak hogy jó pontokat szerezzenek? Mi is volt az a bizonyos K-lakás? És végül mikor, milyen körülmények között és miatt kellett felszámolni a hosszú évtizedeken át fáradságosan és gondosan építgetett ügynökhálózatot? A rendszerváltás óta eltelt több mint harminc évben sokszor törtek ki késhegyig menő viták, olykor botrányok a kérdés miatt, hogy valóban nyilvánosak-e az „ügynökakták”, valóban kutathatók-e a Rákosi- és a Kádár-korszak állambiztonságának iratai. Bármit gondolnak is a történészek, szakemberek, a közvélemény szerint a válasz egyértelmű „nem”. Takács Tibor ezt a nagyközönség előtt részben még mindig feltáratlan állambiztonsági múltat mutatja be tudományos igénnyel, ám közérthető formában.
Bán Mór: Kastély ajándékba – Sisi, a magyarok királynéja 1.
1866 nyara… Sisi, Ausztria császárnéja kénytelen gyermekeivel Magyarországra, Pest-Budára menekülni a Bécs felé közeledő porosz hadak elől. Férje, Ferenc József egyedül próbálja megmenteni a birodalmat, és nem sejti, hogy a mentőangyal ezúttal minden igyekezete ellenére nem a hadsereg, nem a diplomaták kara, hanem éppen az udvari etikettre fittyet hányó császárné lesz… Sisi szinte minden szabad idejét egy daliás magyar gróffal, Andrássy Gyulával tölti Budán, aki lázas igyekezettel próbálja meggyőzni a világszép császárnét arról, hogy az uralkodónak ki kell egyeznie az 1848/49-es szabadságharcban levert magyarsággal, különben az egész birodalom menthetetlenül széthullik. Egy forró augusztusi napon Andrássy gróf és Sisi – az elmaradhatatlan felolvasónő, Ferenczy Ida kíséretében – kilátogatnak a gödöllői kastélyba, melynek lovardájában épp hadikórház működik. A kastély – romló állapotában is megnyeri Sisi tetszését. A császárné még nem sejti, hogy ünnepélyes megkoronázásuk után, Andrássy közbenjárására nászajándékként megkapják azt a magyar országgyűléstől. Sisi legboldogabb korszaka így veszi kezdetét. Gödöllőn végre szabad lehet, szeretett magyarjai közelében, távol a bécsi udvar intrikáitól.
És közel Andrássy grófhoz…
Bauer Barbara: Még látlak odafenn
Kojnok Ferenc, amióta csak az eszét tudja, pilóta akar lenni. Az ég ura. De úgy tűnik, álmát nem válthatja valóra, mert az első világháború után a trianoni békeszerződés értelmében Magyarországnak nem lehet légiereje, és nem képezhet pilótákat. Az elcsatolt kis csallóközi faluban, Vágfalván nevelkedő fiú azonban nem adja fel tervét, pedig sok más út áll nyitva előtte. Akár sakkbajnok is lehetne, nagymester, hiszen kivételes tehetsége van a játékhoz. A sors végül esélyt ad neki. Amikor 1938-ban az első bécsi döntéssel Magyarország visszakapja a Felvidék nagy részét, Kassán megnyitják a Magyar Királyi Honvéd Repülő Akadémiát, amelynek egyik legelső növendéke Kojnok Ferenc lehet. Repülős tiszti avatásán már ott van a felesége, a sudár, borostyánszemű Ágnes, akibe Ferenc annak idején első látásra beleszeretett, és a kisfia, Misi is. Ő nemcsak apja sakktehetségét, de a repülés iránti szenvedélyét is örökölte. Ám a történelem ismét közbeszól. Apának és fiának el kell válnia egymástól, mert Ferencet 1942-ben a keleti frontra vezénylik. A fájdalmas búcsú napján egy kézzel faragott sakk-készletet ajándékoz Misinek. Rögtön bele is kezdenek egy játszmába, amelyet még hónapokig folytatnak, mindig levélben írva meg a következő lépést. Aztán nem érkezik több levél a frontról…
Tallér Edina: Jóemberek
Margit és Dénes átlagos budapesti házaspár szokványos lakótelepi élettel, látszólag csekély igényekkel és vágyakkal, rég elfeledett és elfojtott álmokkal, soha meg nem valósított tervekkel. Amikor az asszony idős édesanyja meghal, nekivágnak Kiskunhalasnak, ám útközben lerobbannak a parányi Jakabszálláson, és egy ideig ott ragadnak. A helyi pacalozó tulajdonosa, Nyúzó Jóska, a titkait féltve őrző böllér, akit sérült arca miatt csak Idegzsábának hívnak, és az őket mindenhová követő vén albínó ikerpár, a Jolikák sorsdöntő módon sodródnak bele Margiték életébe. A kialakult helyzetben a párnak szembesülnie kell vele, hogy az utazás és a folyvást kiújuló viták, veszekedések, kicsinyes csetepaték mellett valami más, meghatározóbb dolog is történt velük. A szerző kiváló humorral és gazdag iróniával festi meg a fővárosi és vidéki Magyarország jelenét és közelmúltját.
Ablonczy Balázs: Az utolsó nyár
A második világháború a magyar társadalom jelentős részének tudatában ma is nagyrészt 1944-45-öt jelenti, a front átvonulását, a bombázásokat, az erőszakot, a deportálásokat, Budapest ostromát. Ennek megfelelően elsősorban a hadtörténetre és a politikatörténetre összpontosító feldolgozások készültek az időszakról. Az utolsó nyár című könyvében Ablonczy Balázs a hadi események mögé tekint: azt kutatja, mi történt Magyarországon abban a három nyári hónapban, amikor hirtelen felgyorsult a történelem kereke. Hogyan éltek az emberek a hétköznapokban, hogyan vészelték át a bombázásokat, a kiürítéseket, mi módon látták el magukat és családjukat. Miközben a szövetségesek partra szállnak Normandiában és Provence-ban, kezükre jut Párizs és Róma, Varsó és Szlovákia felkel a németek ellen, Románia pedig átáll, addig Magyarország lakosai vidékre mennek, élelmiszerjegyeket pecsételtetnek, ásnak és főleg sokat gyalogolnak. Hogyan élik meg ezt a három hónapot egészen addig, amikor 1944. augusztus végén a szovjet csapatok elfoglalják az első magyarországi falut, a háromszéki Sósmezőt? A német megszállással hatalomra jutott Sztójay-kormány és a körülötte lévő politikusok, értelmiségiek hogyan képzelik el az ő országukat? Mit terveznek és mi valósul meg ebből?
Mörk Leonóra: A papagájos ablak
Olykor szabadságra kell mennünk a saját életünkből. Amikor fordulóponthoz érkezünk, és rádöbbenünk, hogy már régóta nem azzal töltjük a napjainkat, amivel szeretnénk. Amikor végre meghalljuk, mit mond addig makacsul elnémított belső hangunk. Amikor megértjük, hogy ki kell lépnünk a megszokott környezetünkből, mert csak így láthatunk rá önmagunkra, és találhatjuk meg a hitelesebb élet felé vezető utat. Sokan ilyenkor felülnek egy Spanyolországba tartó repülőre, és meg sem állnak az El Caminóig. A papagájos ablak szerzője másfelé indult, Németországba, ahol szintén vezet egy zarándokútvonal, összekötve Luther életének legfontosabb színhelyeit. Utazott hajóval az Elbán és szamárháton fel Wartburg várába, lakott romantikus panzióban és gótikus kolostorban, sétált girbegurba középkori utcákon és tévedt el őserdőben, s eközben megtanulta újraértelmezni legfontosabb élményeit, emlékeit. Hiszen egy régi történelmi alak és egy mai, modern átlagember is könnyen találhatja magát hasonló helyzetekben, nézhet szembe hasonló kihívásokkal, és tapasztalhat meg hasonló érzéseket.
Rudolf Höss: Auschwitz parancsnoka voltam
Az Auschwitz parancsnoka voltam a háború után, Höss lengyelországi fogságában született, és egyedülálló betekintést enged a parancsokat kételyek és kérdések nélkül végrehajtó és végrehajtató tömeggyilkos belső fejlődéstörténetébe. Végigkövethetjük életét kisgyermekkorától az első világháborús katonalétig, az első politikai gyilkosságtól és a többéves börtönfogságtól a dachaui koncentrációs tábor vezetőjének posztjáig. Részletes betekintést kaphatunk abba, miként emelkedik a sachsenhauseni védőőrizetes, majd az auschwitzi koncentrációs tábor parancsnokságáig, hogy végül a Koncentrációs Táborok Felügyelőségének hivatalvezetője legyen. Höss 1944 kora nyarán újra Auschwitz élén áll, hogy levezényelje a tábor legnagyobb szabású megsemmisítési projektjét, a vidéki magyar zsidók legyilkolását. A magyar akció keretében 437 000 magyarországi zsidó érkezik a táborba. Közülük 300 000–345 000 – köztük 100 000 gyerek – azonnal a gázkamrákba kerül. Höss, az áldozatos hazafi, a szerető családapa, a pedáns tisztviselő és hatékony tömeggyilkos, akit a magyar közönség Robert Merle 1952-ben írt regényéből, a Mesterségem a halálból ismerhet, ezúttal saját szavaival beszéli el élettörténetét. E fontos dokumentumot most először olvashatjuk magyar nyelven.
(Nyitókép: Shutterstock)