Manapság már el sem tudnánk képzelni a Nyugati tér látképét a robusztus, barna füstüveg borítású Skála Metro épülete nélkül, azonban nem is olyan rég még hűlt helye sem volt. A korszakalkotó épület az ország akkori második legnagyobb áruházaként nyitotta meg kapuit az izgatott nagyközönség előtt, 1984-ben.
A Skála-lánc
A hivatalos nevén Skála-Coop Vállalat Demján Sándor igazgatásával kezdett el működni egy új kereskedelmi filozófia mentén: olyan áruházakat akartak létrehozni, amik évtizedeken át, mindig széles választékkal és jó minőséggel várják a vásárlókat, a város, majd az ország különböző helyein.
Az első áruházat, a Skála Budapest Nagyáruházat 1976. április 3-án nyitották meg a Fehérvári úton, a mai Allee területén, második, pesti társa pedig 1984 áprilisában készült el az akkori Marx téren (ma: Nyugati tér). A Skála áruházak hamar beférkőztek a vásárlók szívébe, amiben a páratlan választék mellett az áruházlánc reklámfigurájának, Skála Kópénak is nagy szerepe volt. A karakter névadója, a Skála marketingese, Jarolics Béla volt, jellegzetes reklámszövege, az „Én vagyok a Skála Kópé, szívem a vásárlóké!” szlogent pedig mindenki ismerte.
Skála Kópéhoz kötődik az első hazai animációs reklámfilm is, amiben a sokak által ismert reklámdal, a „Bemegyek, kijövök” című szám is felcsendül.
Az áruház megépítésére a Nyugati térhez kapcsolódó átrendezésnek és modernizálásnak részeként került sor, ami során kiépült az aluljárórendszer, a metró, a közúti felüljáró és természetesen a frissen felavatott járműszakasz után elnevezett Skála Metro is.
A tér és az áruház tervezője is az Ybl-díjas Kővári György volt, aki egy világszínvonalúnak számító technológiával álmodta meg az épületet: kétrétegű homlokzattal, aminek külső fényszűrős üvegfalának köszönheti egyediségét. Az 1984-ben megnyitott áruház aluljárószintjén egy hatalmas szupermarket kapott helyet, míg a legfelső szinteken külön bejárattal rendelkező MÁV irodák üzemeltek.
Az igazi sikert azonban a mozgólépcsővel összekötött galériaszintek adták, ahol számos, a nyolcvanas években exkluzívnak számító ruhaneműt vagy éppen technikai eszközöket lehetett vásárolni.
Az 1980-as évek végére már körülbelül 60 Skála áruház létezett Magyarországon, azonban mind közül a Skála Metro feltűnően elhúzott bevétel szempontjából, hiszen a napi körülbelül 30.000 vásárló nem kevés összeget hagyott ott a különleges termékekért cserébe.
Az áruház napjainkban
A Skála Metro hanyatlása a Kádár-korszakban virágzó nagyáruházakkal együtt, a rendszerváltás utánra datálható, amikor nyugati példára megépültek az egyre nagyobb bevásárlóközpontok és plázák, többek között a Skála Metro igazi kihívója, a WestEnd City Center.
A folyamatos tulajdonosváltások közben, már aktuálissá vált egy ráncfelvarrás, erre azonban egészen 1996-ig kellett várni, amikor részlegesen felújították, amely során kisebb változtatásokat is eszközöltek. Az épület ezután is folyamatos romlása és az árukínálat elavulása egyre inkább perifériára helyezte az egykor vásárlóktól hemzsegő áruházat, sok ideig a kisebb butikok mellett egy gyermekmegőrző játszóház és egy szórakozóhely működött az épület falain belül.
A már messziről is szemet szúró, nem mindennapi kinézettel bíró épület jelenleg egy edzőteremnek, egy sportüzletnek, földszintjén pedig boltoknak és kávézóknak ad otthont, és míg teljes felújítása és rendbeszedése a Nyugati tér 2015-ös felújítása óta tervben van, még továbbra is várat magára. A Nyugati tér 2022-ben egy új kis lakóval bővült: a népszerű szobrásznak, Kolodko Mihálnyak köszönhetően egy apró Skála Kópé figyeli az erre járókat.