Egy napsütéses, meleg tavaszi délutánon nincs is jobb program, mint felfedezni a város egyes eldugott szegleteit, a Rózsadomb lábánál található Pasarét pedig számos különböző szempontból is érdekes sétacélpont lehet. Az itt sorakozó mutatós villák falai valószínűleg egész családregényeket tudnának mesélni, ismerjétek meg négy különböző épület történetét!
Szilágyi Erzsébet fasor 61.
A Bauhaus stílusjegyeket viselő szimmetrikus épület már a Szent János kórháznál található busz-és villamosmegállóból rögtön megragadja a szemet, a társasvillaként bejegyzett ház 1936-ban épült meg az akkor Olasz fasornak nevezett út mellé. Az épületet a Svájcban már nagy karriert befutott Wanner János tervezte, a kivitelező és egyben tulajdonos pedig testvére, Wanner Henrik volt.
A ház megálmodásában a modern építészet elvei domináltak, így nagy szerepet kaptak a geometrikus formák, illetve a vasbeton szerkezet és erkélyek, a lapostetőn pedig egy tetőkertet alakítottak ki. A villa kialakításakor a legkorszerűbb építészeti megoldásokat is alkalmazták, így kerültek tolóablakok az akkor hatlakásos épület falaira.
A Dr. Ferkai András, Ybl-díjas épülettörténész által „a modern építészet egyik első és legkitűnőbb” bérvillájának nevezett épületet páratlan megjelenése miatt, a korabeli legelismertebb építészeti folyóirat, a Tér és Forma hasábjain is kiemelték. A lifttel felszerelt épületben eredetileg egy-egy szinten egy-egy lakás állt, előcsarnokát pedig máig jellegzetes zöld üveglapok fedik, amik a nagy ablakoknak köszönhetően mindig magukra vonzzák a tekintetet.
Míg a neves testvérpár több hasonló stílusjegyeket viselő bérpalotákat tervezett Európa szerte, a Szilágyi Erzsébet fasoron álló épület mindig is közel állt a szívükhöz, hiszen az évek során rendszeresen visszatértek Wanner Henrik otthonába.
Torockó utca 6/b
A környéken domináló Bauhaus stílus jellegzetes vonásai a Torockó utcai épületen is fellelhetők, az 1932-ben épült villát dr. Zicher Józsefné és Rothauser Józsefné részére a Rothauser testvérek, Lajos és József építették.
Az impozáns ház leghíresebb lakója kétségkívül a 20. század egyik leghíresebb magyar írója, Szerb Antal volt, aki feleségével, Bálint Klárával költözött ide közvetlenül házasságuk megkötése után. A ma is nyugalmat árasztó, hangulatos kert egykor az író dolgozószobájaként is szolgált, a fák lombjai alatt születettek többek között az Utas és holdvilág és A Pendragon-legenda regények is.
FunzineA magyar főváros részeit bemutató, Budapesti kalauz marslakók számára című vékony kötetéből természetesen Pasarét sem maradhatott ki, a következőket írta szeretett városrészéről:
“Pasáról szó sincs. Valami nagyon modern érzésű óriás kicsi skatulyákat rakott ki a villamos mentén, azután összeszedett egypár jómódú lilliputit és azt mondta: Itt lakjatok. És laknak. Kicsi autóikon be-beszaladnak kicsi bankjukba; akik egy skatulyában laknak, meglátogatják egymást, tavasszal egymás kicsi kertjeit dícsérgetik. Olyanok, mint az emberek.”
Szerb Antal egészen 1944-ig élt itt feleségével, majd innen vonult be munkaszolgálatra, ahonnan sajnos már nem tért vissza.
Júlia utca 3.
Pasarét az évek során szinte összefonódott az irodalmi világgal, hiszen számos híres művész élt a pazar villaépületek egyikében, az egyik leghíresebb alkotópáros mégis Szabó Magda és férje, Szobotka Tibor voltak, akik a Júlia utca egyik hangulatos házában éltek. Az utcában is jól ismert páros 1960-ban költözött ide, új lakásukba pedig természetesen velük tartottak az írónő imádott macskái is.
A környék és maga a Júlia utca is többször visszaköszön a két alkotó műveiben, ám igazán halhatatlanná mégis Szabó Magda világhírű műve, Az ajtó tette, amiben a főszereplő hölgy, az írónő alteregója innen figyeli a két házzal arrébb élő Emerenc ajtaját, aki a 7-es szám alatt élt. A ház falán máig két emléktábla őrzi a nagyszerű írópáros emlékét.
Hankóczy Jenő utca 3/a.
Molnár Farkas neve ismerősen csenghet azoknak, akik kicsit is otthonosan mozognak az építészetben: a nemzetközileg is elismert építész a magyarországi Bauhaus első itthoni képviselője volt, nevéhez számos, a környéken található villaépület kötődik.
A Balla-villának is nevezett házat Balla Szigfrid Frigyes kereskedő építtette, aki a Magyar Kereskedelmi és Iparcsarnok főtitkára volt és nem utolsó sorban József Attila egyik mecénása is. A lejtős területen álló épület 1932-re készült el, alsó emeletére egy nagy társalgó teret álmodott meg a tervező, a szobák és egyéb helyiségek pedig a felső emeleten kaptak helyet.
Pár évvel az átadása után még egy garázzsal toldották meg az épületet, illetve megépült a fenti erkély, amiről lélegzetelállító kilátás nyílik az egész városra. A villa többször cserélt lakót és számos átalakításon is átesett, de az utcáról csodálva még mindig felfedezhetjük a világhírű építész emblematikus stílusjegyeit.