Sok esetben idő hiányában nincs lehetőségünk egy egész napos kirándulást betervezni és kiszakadni a belvárosból, ezért összegyűjtöttünk nektek egy tucatnyi budapesti látnivalót, ahol hamisítatlan vidéki életérzésre bukkanhattok.
Árpád-kilátó, II. kerület
Az Országos Kéktúra vonalát érintő Árpád-kilátót több központi helyszínről is meg lehet közelíteni egy könnyed félórás túrával, a néhol meredekebb szakaszért pedig az elképesztő látvány kárpótol. Az 1929-ben emelt, székely stílusú kilátóból gyakorlatilag az egész város elénk terül: többek között tökéletesen látszik a hidakkal tarkított Duna, a Parlament épülete és a Gellért-hegy is. A 360 méter magasan álló tornyos kőkilátó körül tűzrakóhelyek, padok és asztalok is rendelkezésre állnak, ha megpihennétek.
Kálvária-hegy, II. kerület
A Budai-hegység Hármashatár-hegyi tömbjéhez tartozó csúcsok közé tartozik a Les-hegy, a Szarvas-hegy, illetve a 384 méter magasra nyújtózó Kálvária-hegy is. A tetején található Golgota-keresztjeihez egy meredek keresztút vezet fel az erdő sűrűjében, azonban a fenti kilátásért mindenképpen érdemes megmászni. A kopár csúcsról elképesztő panoráma nyílik a környékre, látható például az egész Solymári-völgy, a Budai-hegység és a Pilis jelentős része is, tiszta időben pedig a főváros több, ikonikus épületét is kiszúrhatjuk. Kultúrtörténetileg is izgalmas úti cél: ugyan a jelenlegi, V. Majzik Mária képeivel díszített keresztutat Pesthidegkút katolikus lakói építtették, bizonyos források szerint már az 1700-as évek végén is idejártak a helyi hívek a nagyböjti időszakban.
Újlaki-hegy, II. kerület
Ha egy pazar körpanorámát élveznétek, vegyétek célba az Újlaki-hegy 449 méter magas csúcsát, ahonnan kirándulás közben, tiszta időjárásban a Hármashatár-hegy tornyos tetejétől egészen az újpesti lakótelepig elláthattok. A túraútvonal varázsát az adja, hogy az ember el is felejti, hogy a Budai-hegységben jár, hiszen a mészkőből és dolomitból felépülő sziklás részeket bejárva az az érzésünk támadhat, mintha egy jóval nagyobb hegycsúcsot hódítanánk meg. A meredek, nehezebb terep után a sziklagyepes tetőre felérve, a Budai-hegység magaslatainak szemkápráztató látványa mellett a Remete-szurdok hasadékaiba is beláthatunk, illetve a közeli Vörös-kővár domborulatai is felsejlenek.
Békásmegyer Ófalu, III. kerület
Békásmegyer történetének egyik legsötétebb epizódja az 1946-os sváb kitelepítés, mikor is az itt élő és ide született németajkú lakosság nagy részét Nyugat-Németországba száműzték. Üresen maradt házaikba Csehszlovákiából, Erdélyből és Mezőkövesdről érkező családok költöztek be, és annak ellenére, hogy a falu egy kisebb szeletét a lakótelep építésekor elbontották, a megmaradt részek utcaképe, a kertek és a házak hűen őrzik a sváb idők hangulatát. Ófalu egyik legrégibb épülete az 1754 és 1764 között barokk ízlés szerint felhúzott Szent József-templom, melynek orgonája az 1650-1680-as évekből származik.
Róka-hegyi kőfejtő, III. kerület
A Róka-hegyen egészen az 1940-es évekig működött Budapest legnagyobb mészkőbányája, melynek sárga bányaudvara messziről is jól látszó tájsebként tátong a város felett. A sziklamászók és kirándulók kedvelt célpontját normál esetben a csillaghegyi HÉV-megállóból tudjuk a legkönnyebben elérni, de a Gőtés-tó irányából közelítve sincs messze. A Róka-hegyen több barlangot, gazdag állat- és növényvilágot, valamint egy tanösvényt is találunk, sziklafalai a Grand Canyont juttatják eszünkbe, 254 méter magas ormáról pedig lélegzetelállító panoráma tárul elénk.
Jancsi-telep, X. kerület
A Hungária körút-Salgótarjáni út-Zách utca háromszöget bezáró területe olyan, mintha egy másik világba csöppenne az ember: a kiskertes, családias hangulatú lakótelep igazán egyedi bájjal bír, így mindenképpen megér egy sétát. Ahogyan a terület egyre jelentősebb központtá nőtte ki magát, egyre többen költöztek fel vidékről az 1800-as évek végén, hogy a helyi vasútnál dolgozzanak, így a MÁV úgy döntött, épít egy földszintes és 1-2 emeletes házakból álló lakótelepet, hogy szállást biztosítson a dolgozóinak. Így született meg a Jancsi-telep, ami szinte egy kis elzárt faluként működött: a lakóházak mellett minden volt, amire szüksége lehetett az ott élőknek, a vendéglőtől kezdve, a boltokon át a mosókonyháig.
Bővebben a különleges Jancsi-telepről >>
Harang-völgy, XII. kerület
A Normafa alatt húzódó Harang-völgy a kirándulók körében egy kevésbé ismert terület, pedig az 1940-es évek vége felé sokan jártak ide síelni, a beépítetlen pálya ma már inkább szánkózásra lehet alkalmas. Enyhe időben viszont érdemes felfedezni a környéket, a 155-ös busz zugligeti végállomásától könnyen megközelíthető a völgy, amelynek felső szakaszát egy rövid, de meredekebb kaptató után érhetjük el, ahonnan csodálatos panoráma nyílik az Erzsébet-kilátóra. Ha erre jártok, mindenképpen érdemes felfedezni a közelben található bámulatos Tündér-sziklát is.
Naplás-tó, XVI. kerület
Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize a XVI. kerületi Cinkota környékét gazdagítja. A Budapest Balatonjaként is emlegetett Naplás-tó sokak kedvencévé vált az elmúlt években, hiszen számtalan újítást végeztek a területén, így többek között épült egy 22 méter magas kilátó, egy 5 kilométer hosszú kerékpárút és egy padokkal felszerelt szabadidőpark is. A tó közelében ráadásul még egy közösségi tanyát is kialakítottak, ahol a kirándulók megismerkedhetnek a tanya lakóival. Megközelíteni a 46-os és 146-os buszokkal lehet, ahonnan néhány perc séta a tó.
Sashalmi-kilátó, XVI. kerület
Buda jól ismert kilátói után érdemes említést tenni a pesti oldalról is, hiszen Sashalmon található egy, amelyet ugyan nem magaslatra építettek, tetejéről mégis gyönyörű a kilátás. A családi házak ölelésében épült, rákosszentmihályi kilátóra Sashalom határában bukkanhatunk rá, majd megmászva a torony 100 lépcsőfokát, rögtön láthatóvá válik a távolban a Budai-hegység, a Pilis és a Gödöllői-dombság. A kilátóhoz tartozik egy teraszos kávézó, egy játszótér, valamint egy emlékpark is.
Merzse-mocsár, XVII. kerület
Budapest külvárosában, a Ferihegyi repülőtér szomszédságában terül el a főváros egyetlen igazi mocsara, a pesti vidék egykori mocsaras területeinek utolsó hirdetője, a Merzse-mocsár. A 40 hektáros természetvédelmi terület élő- és növényvilágát 15 állomásos, 6 kilométer hosszú tanösvényen ismerhetjük meg, amely a mocsárt körülölelő gyalogutakon keresztül elvisz egészen az új, fából épült kilátótoronyig. Kellemes szabadtéri sétánk során rengeteg állat- és növényfajjal találkozhatunk: a víz közvetlen közelében nádas, peremén ligeterdő húzódik, amelyet védett madárfajok, nyulak, őzek és rókák népesítenek be, míg a békakuruttyolástól és rovarok zümmögésétől hangos tóparton még a repülőgépek moraja is a távolba vész.
Kavicsos-tó, XXI. kerület
Szigetszentmiklós és Csepel határában fekszik a magyar Maldív-szigetekként emlegetett Kavicsos-tó és szigetrendszere, a 166 hektáron elterülő szigetvilág, melynek több mint 60%-a víz. Az egykori kavicsbányát, amelyből többek között a csepeli panelházak alapanyagát is kinyerték, immár több mint 25 éve bezárták, és a tavat gazdag vízi- és madárvilág népesítette be. A szigeteken összesen ötszáz ház épült fel, melyek ma javarészt nyaralóként és horgásztanyaként funkcionálnak, habár néhány család egész évben a tóparton él. A Kavicsos-tó környéke igazi horgászparadicsom, sőt horgászok kezében lévő magánterületnek minősül, de a helyiek zavarása nélkül természetesen lehet sétálgatni a házak között.
Kis-Duna-öböl, XXI. kerület
A 151-es busz Határ utcai megállójától mindössze néhány perc sétára, a Kolonics György sétány mentén bukkanhatunk a vadregényes Kis-Duna-öbölre, amely különleges természeti értékeket őriz. A felújított fa hídon átkelve egyedülálló élővilágot figyelhetünk meg a meder vizében és közvetlen közelében, ahol nemcsak vízinövényfajok és ligeterdők színesítik a tájat, hanem élénk állatvilág is megbújik. Többek között vízi rovarok, madarak és halak mutatják meg magukat errefelé.
+ 1 Zuglói Japánkert, XIV. kerület
A Mogyoródi úttól egy saroknyira bújik meg az ország egyik első japánkertje, amelyet a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum névadó kertésze és tanára tervezett és építtetett 1928-ban. A legenda szerint még Takamacu herceg és felesége is megfordultak a távol-keleti paloták kertjeit megidéző parkban, amely annyira megtetszett nekik, hogy végül jó néhány növényt adományoztak a Zuglói Japánkertnek. A 3000 négyzetméteren elterülő, egy kínai mammutfenyőnek és egy himalájai selyemfenyőnek is otthonául szolgáló park alapját egy erősen tagolt partvonalú tórendszer adja, melyen számos, sajátos ritmusban lefektetett lépőkövet helyeztek el, megkönnyítve a rejtett zugok felderítését és a meditatív állapot elérését.