A 20. század egyik leghíresebb magyar költőjének és szerelmének házassága ugyan nem volt mindig zökkenőmentes, a magyar irodalom legszebb sorait mégis kettejük kapcsolatának köszönhetjük.
A sorsszerű találkozás
Miklós és Fanni, vagy, ahogy a kezdetektől fogva egymást hívták Mik és Fifi, más művészpároktól eltérően nem az irodalomnak, hanem a matematikának köszönhették megismerkedésüket, hiszen 1926 őszén ugyanahhoz a házaspárhoz jártak iskola utáni korrepetálásra. Miklós magát idősebbnek füllentve hamar levette a lábáról az akkor 14 éves lányt, akinek számos érdekes és izgalmas történetet is mesélt, egyszer pedig még a tollát is ellopta, hogy szóba elegyedjenek az óra után.
Az idő előrehaladtával egyre több időt töltöttek együtt, az ekkor kibontakozó érzelemnek Miklós diákkori szerelmes versei állítanak emléket, amiket mind “Gy.F.-nek” címzett. A kezdeti felhőtlen időszaknak az vetett véget, hogy Miklós, gyámja parancsára érettségi után Csehországba ment továbbtanulni, ahol a számos új élmény mellett új lányokkal is megismerkedett. Mindezek ellenére, hazatérése után 1928 második felétől már ismét Fanninak írt verseket, akivel miután ismét egymásra találtak soha többé nem engedték el egymást.
A várva várt házasságkötés
Miklós 1931-ben kérte meg Fanni kezét, ám a lány szüleinek fontos volt, hogy diplomás emberhez adják őt, így az esküvőre végül 1935. augusztus 11-én került csak sor, miután Miklós elvégezte Szegeden az egyetemet. Rövid nászútjuk után a Pozsonyi útra költöztek, ahol az itt bérelt egyszobás lakás lett a pár első és egyben utolsó közös otthona. Fanni gyorsíróként kezdett el dolgozni és igyekezett anyagilag mindent előteremteni kettejük számára, hiszen a kezdetekben Miklós írásait nem honorálták bőkezűen.
A megélhetés miatti folytonos feszültség és a zsidó törvények miatti bizonytalanság miatt elvetették a gyerekvállalás ötletét, amiről Fanni a következőket írta naplójába 1938. február 7-én:
Folyton a gyerekre gondolok, igen, az kellene, de sokszor szégyenkezve eszmélek, hogy ezt is inkább csak azért akarom talán, mert ez megbocsáthatóvá teszi az öregedést, vagy, ki tudja, esetleg meg is állítaná.
Kihívások kereszttüzében
1937-ben egy nem mindennapi lehetőség adódott, hiszen egy irodalmi ösztöndíjnak köszönhetően egy hónapra Párizsba utaztak, ám a kezdetben kifejezetten izgalmas programot egy váratlan esemény árnyékolta be: az út során Fanninak megtetszett a költő egyik barátja. Miután sokat őrlődött magában a Schöpflin Gyula iránt táplált érzelmei miatt, vonzódása végig csak plátói maradt, idővel pedig férjének is elmesélte érzéseit.
Nem sokkal később Miklósnak tetszett meg Fanni egyik barátnője, a festőművészként tevékenykedő Beck Judit, akivel hamar viszonyt is kezdett. Az akkor épp válófélben lévő nővel egyszer Fanni is rajta kapta őket közös otthonukban, és míg próbálta a jelenetet a helyén kezelni, magában nagyon nyomasztotta kettejük kapcsolata. Miklós számos szerelmes verset és levelet is írt Juditnak, többek között a közhiedelemmel ellentétben, az egyik leghíresebb versét, a Két karodban című költeményt sem feleségének, hanem szeretőjének írta.
Miklós és Judit kapcsolatát az szakította meg, hogy a férfit 1942. július 1-jén behívták második munkaszolgálatára is, míg Judit rögtön másnál vigasztalódott, a költőt sokáig emésztette a búcsú, levélben a következő sorokat írta:
Ugyan Fifi maradt egyedül, de úgy érzem, hogy téged hagytalak magányosan, féltelek, s féltékeny vagyok.
A háború sötét évei
A világháború kitörésével a házaspárnak még több kihívással kezdett szembenéznie: Miklóst annak ellenére, hogy költő-és íróbarátai petíciót indítottak és áttért a római katolikus vallásra, mégis háromszor vitték el munkaszolgálatra. Utolsó, 1944-es elmenetele után már sosem tért vissza, a bizonytalanságban itt maradt Fanni pedig több különböző helyen bujkálva vészelte át a háborút.
A háború után visszaköltözött Pozsonyi úti lakásukba, ahol folyamatosan várta, hogy híreket kapjon férje felől, majd miután megtudta, hogy férjét 1944. novemberében Abdánál tarkón lőtték, odautazott, hogy azonosítsa a holttestet. Aznap este a következőket írta naplójába:
Győr mellett, Abdán felnyitottak egy tömegsírt, és megtalálták és megállapíthatók névsorában szerepelt teljes névvel, pontos adatokkal Miklós.
Miklóst végül 1946. augusztus 14-én helyezték végső nyugalomra, felesége, Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni élete hátralévő részét férje hagyatékának gondozásával töltötte, majd 2014. február 15-én, 102 évesen hunyt el.