8 csodálatos látnivaló őszre a Zemplén varázslatos vidékén

Vulkanikus csúcsok, romantikus várromok, sűrű erdők, kedvesen csobogó patakok és kalandok minden korosztálynak. Az ország északkeleti sarka tele van csodákkal: tartsatok velünk, és fedezzük fel őket együtt!

A Zempléni-hegység hazánk középkori erődítményekben egyik leggazdagabb tája, melynek meredek bércei három, messze földön híres várrommal is büszkélkedhetnek. Legismertebb közülük a néhány évvel ezelőtt gyönyörűen felújított füzéri vár, melynek fehérre meszelt falai 552 méterrel magasodnak a páratlanul szép táj fölé. Noha első írásos emléke 1264-ből származik, feltételezések szerint már a tatárjárás előtt is állt. A 16. század során reneszánsz stílusban bővített vár nem játszott fontos szerepet a török harcokban, pusztulását a császáriak okozták, akik 1676-ban bosszúból felégették, amiért a várat birtokló Nádasdy Ferenc I. Lipót ellen fordult.

Füzér vára / Fotó: Szabó Gyula

Hasonló sors jutott a Közép-Európa legnagyobb ólomkatona-kiállításának otthonául szolgáló Boldogkő várának is: öregtornya valószínűleg 1280 körül épült meg, katonai szerepe azonban csak a kuruc időkben értékelődött fel: 1678-ban Boldogkő is a Thököly Imre által elfoglalt észak-magyarországi várak közé került, néhány évvel később pedig a Habsburg zsoldosok kaparintották meg. A császáriak által 1701-ben lakhatatlanná tett vár először 2003-ban kapott nagyobb ráncfelvarrást, legutóbb pedig idén tavasszal újult meg több helyiség korhű helyreállításával.

Boldogkői vár / Fotó: Tarhos Ferenc

Vártúránk harmadik és egyben utolsó állomása a vulkáni kúpon terpeszkedő Regéc. Az eredetileg csak egy toronyból és egy íves fallal körülvett udvarból álló épületegyüttes a 17. században vált a Rákóczi-birtok központjává: II. Rákóczi Ferenc is itt töltötte első gyermekéveit, mielőtt édesanyjával, Zrínyi Ilonával átköltöztek Munkácsra. A várat 1686-ban romboltatta le Caprara császári tábornok, feltárása a 90-es években vette kezdetét, azóta az északi bástya és az Öregtorony is visszakapta régi pompáját, legutóbb pedig a megújult reneszánsz palotaszárny került átadásra.

blank
Regéci vár / Fotó: Tarhos Ferenc

Fekete-hegyi tanösvény és kilátó

Mikóháza történelmi pincesora mellett kezdődik a hat állomásból álló, a környék állat- és növényvilágáról mesélő ismertetőtáblákkal, pihenő- és tűzrakóhelyekkel ellátott Fekete-hegyi tanösvény. A szurdokokon és vízmosásokon egyre magasabbra vezető, 3,5 kilométer hosszú út a 4. állomás után vált nehezebb fokozatba, utolsó, meredek harmadánál bizony nem hátrány az acélos vádli. A tanösvény végén, az 581 méteres Fekete-hegy tetején magasodó kilátótoronyból ellátunk a füzéri várig, a Nagy-Milic csoportjáig és a Szlovák-karszt kéklő ormaiig.

blank
Kilátás a Fekete-hegyről / Fotó: Egy jó kép az utazásról

Sólyom-bérc

A 4 kilométeres, kisgyermekes családoknak is ajánlott túra a kisvasúttal is megközelíthető Rostallón veszi kezdetét: sziklabúvásokkal tarkított hegyoldalak és mély völgyek által keretezett utunk az Ördög-völgyön vezet felfelé a Mlaka-rétig, ahonnan kényelmes tempóban is csupán néhány perc alatt jutunk el a kivételes kilátással csalogató Sólyom-bércig: legeltessük szemünket a regéci vár megkapó látványában, majd próbáljuk megkeresni a Tokaji-hegy csúcsát. Ha kifújtuk magunkat és készen állunk túránk második felére, ugyanezen az úton ereszkedjünk vissza a rostallói állomásig.

blank
Fotó: Aktív Magyarország

Kis-Milic

Túránk, mely oda-vissza nagyjából 11 kilométert ölel át, hazánk legészakibb településéről, Füzér várától indul a Nagy-Milicnél egy csöppet alacsonyabb, ám a panoráma szempontjából szerencsésebb adottságú Kis-Milicre. A lankás első szakasz ne tévesszen meg senkit, a Csataréti erdészház után jönnek a keményebb kaptatók és a sziklába-gyökerekbe fogódzkodás. Első megállónk a 733 méter magas Kakas-bérc, ahonnan szép kilátás nyílik a Zemplén hullámzó vonulataira. Egy kis pihenés és egy meredekebb szakasz után felkapaszkodunk utunk céljához, a Kis-Milic 880 méter magas csúcsára: a 17 méteres Károly-kilátóból nyíló pazar látvány magába foglalja a füzéri várat, a Hegyköz irtásfalvait és a Zempléni-hegység északi részét.

blank
Kilátás a Kis-Milicről / Fotó: Egy jó kép az utazásról

Hollóházi porcelánmanufaktúra

Ahogyan nincs nagyszülői vitrin hollóházi porcelán nélkül, úgy egy zempléni kiruccanás sem lehet teljes az ország legrégebb óta működő porcelángyárában tett látogatás nélkül. Az 1777-ben megnyitott manufaktúra 2017-ben hungarikummá nyilvánított, műalkotásnak is beillő, ízlésesen dekorált portékáit keddtől szombatig izgalmas tárlatvezetés kíséretében csodálhatjuk meg a Porcelánmúzeumban, melynek látogatói alkotócentrumában mi is kipróbálhatjuk porcelánfestői tehetségünket, hogy a felejthetetlen élmények mellett saját készítésű, egyedi porcelánunkkal térhessünk haza. Indulás előtt mindenképp keressük fel a modern Szent László-templomot!

3999 Hollóháza, Károlyi út 11. | Weboldal

blank
Fotó: Hollóházy Porcelán (Facebook)

Pálházi Állami Erdei Vasút

A Kemence-patak egyre csak szűkülő völgyében vezető Pálházi Állami Erdei Vasút Magyarország egyik legrégebb óta zakatoló kisvasútja. Az 1888-as alapítású, eredetileg lóvontatta kocsik mozgatására tervezett, Pálházát Rostallóval összekötő vonal 7 kilométer hosszan tárja fel előttünk az őszi színekben pompázó Zempléni Tájvédelmi Körzet legvadregényesebb részeit. Különlegessége egy kősziklába vájt alagút és a szomszédos, festői fekvésű vadászkastély, de a környék nem nélkülözi a páratlan természeti szépségeket és az aktív kikapcsolódást ígérő tanösvényeket sem.

3994 Pálháza, Dózsa György út | Weboldal

blank
Fotó: Aktív Magyarország

Frikker Pince

A Tokaj-hegyaljai borvidékhez tartozó kőporosi pincesor zegzugos utcácskái között találjuk a Frikker család nevét viselő, 2015-ben alapított, első generációs borászat kóstolópincéjét. A nyolc dűlő legjavát üvegbe záró pincészet összesen 25 hektáron gazdálkodik furmint, hárslevelű és sárgamuskotályos szőlőfajtákkal, legrégibb ültetvényük 1965-ös telepítés. A borkóstolók mellett dűlőtúrákat és helyi kézműves termékeket is kínáló vállalkozás éves szinten 20 ezer palackot ad el, egyik legnépszerűbb tételük a Fekete-hegyről származó, 2021-es évjáratú száraz furmint.

3958 Hercegkút, Kőporosi pincesor 87. sz. pince | Weboldal

blank

Füzérradványi Károlyi-kastély

Amennyiben zempléni időtöltésünk során szeretnénk az újkor nemesi pompájából is egy kis ízelítőt kapni, keresve sem találhatunk erre alkalmasabb helyet a 16. századi, késő-reneszánsz alapokon nyugvó Károlyi-kastélynál. A mai formáját az 1850-es években kezdődő átépítéssel elnyerő, a romantika és az eklektika stílusjegyeit magán viselő épületet Károlyi Ede megrendelésére Ybl Miklós tervezte meg, belsejét firenzei mesterek berendezési és használati tárgyai ékesítik, 100 hektáros angolparkját pedig több száz éves faóriások, halastavak, patakokon átívelő hidak és a térség különleges klímája teszi igazán varázslatossá.

3993 Füzérradvány, gróf Károlyi Ede út 1. | Weboldal

blank
Fotó: Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram

Zemplén Kalandpark

A sátoraljaújhelyi Magas-hegy három szintjén kialakított Zemplén Kalandpark egész évben várja az extrém élmények rajongóit, olyan attrakciókkal, mint az ország leghosszabb panorámalibegője és leghosszabb bobpályája: a levegő friss, az utazás közben elénk táruló látvány lélegzetelállító. A családok, baráti vagy céges csapatépítésre érkező társaságok számára is emlékezetes kikapcsolódást ígérő kalandpark felső állomásán egy többszintes kilátóból gyönyörködhetünk Sátoraljaújhely, Hegyalja és a Bodrogköz látványában, míg a Sólyom névre keresztelt, 1036 méter hosszú átcsúszópálya kiválóan alkalmas az alacsony vérnyomás kezelésére.

3980 Sátoraljaújhely, Torzsás út 25. | Weboldal

blank
Fotó: Zemplén Kalandpark Sátoraljaújhely (Facebook)