A középkortól napjainkig: A lenyűgöző Várkert Bazár viharos történelme

Ha Pestről a Királyi Palota felé pillantunk, akkor tekintetünk azonnal megragad a Várkert Bazár lenyűgöző, neoreneszánsz épületegyüttesén. Ma a palota éke, amelynek kacskaringós lépcsősorain szinte játszi könnyedséggel sétálhatunk fel a Várba. Ám vajon mi volt itt a középkor idején, Ybl miképp valósította meg terveit, és a II. világháború után hogyan vált a város legnagyobb bulihelyszínévé a neoreneszánsz kert? 

Fotó: Várkert Bazár (Facebook)

A Várkert Bazár területe Ybl Miklós előtt

A Budai Várnegyedben bármerre járunk, nagy valószínűséggel feltételezhetjük, hogy a középkorra is visszavezethető emlékeket hordoznak az új ruhába öltözött épületek és terek. Ez nincs másképp a Várkert Bazárral sem, hiszen a Várhegy délkeleti lejtője már a kezdetektől fontos része volt az akkori Vár erődrendszerének.

A Várkert Bazár részei: 1. Északi kortinafal; 2. Déli kortinafal a Vízhordó lépcsővel; 3. Neoreneszánsz kert; 4. Gloriette; 5. Fülkepavilon; 6. Lépcsőpavilon; 7. Öntőház udvar; 8. Déli bazársor (Erzsébet-lépcső benne); 9. Északi bazársor. Fotó: Várkert Bazár (Facebook)

A feltehetően Luxemburgi Zsigmond idejében épült– a mai napig fennmaradt – két kortinafal a legkorábbi ábrázolásokon is felfedezhető. Ezeken a Zsigmond-korban is lehetett közlekedni, míg a közöttük elterülő védett udvaron valószínűleg istállók, raktárépületek terültek el.

Buda legkorábbi ábrázolása Schedel Világkrónikájában (1493). A bal alsó sarokban láthatjuk a védett területet: a dunai zárófal, amelyeket a kortinafalak kapcsolnak hozzá a fentebbi részekhez. Fotó: Wikimedia Commons

A Vízhordó-lépcsőtől délre a 16–17. században temetők és házak foglaltak helyet, miközben az Öntőház-udvarban a 18. század közepéig ágyúöntő műhelyek működtek.

Végül Buda visszafoglalása után, a 18. század folyamán egyre kevésbé volt szüksége a Várnak az eredeti, védelmi funkciójára, így sorra alakították ki a Királyi Palota kertjeit, sőt a falakkal körülvett területeket is elkezdték megnyitni.

A kor sztárépítészének hála megszületett a Várkert Bazár

A XIX. században már több időt töltött itt az uralkodói pár, a Királyi Palota jelentősége is megnőtt, valamint egyre fontosabbá vált az is, hogy egy könnyebb útvonalon tudják megközelíteni a Várat. Így hát elkerülhetetlenné vált, hogy a Duna-part ezen szakaszát rendezzék, szebbé varázsolják.

Várkert Bazár 1898 körül, a pesti oldalról. Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára/Klösz György fényképei

Ahogyan a Vasárnapi Újság is írta, a Várkert Bazár helyén korábban álló épületek “meszeletlen hátukat, füstös kéményeiket és padlásaikat mutatták a fejedelmi lak ablakainak.” Reittner Ferenc 1874-ben skiccelte fel a papírra a terveket, majd az építkezést Ybl Miklósra bízták, aki a meglévő középkori épületrészek köré álmodta meg a neoreneszánsz épületegyüttest.

Ybl a szerpentinszerű díszlépcsőrendszer tervezésénél Sisi kívánságait is figyelembe vette, aki arra kérte az építészt, hogy egy fedett lépcsőházban juthasson le a Duna-partra, a gőzhajójához. Ez a díszlépcsőház ma Erzsébet királyné nevét viseli.

Erzsébet-lépcső ma. Fotó: Várkert Bazár (Facebook)

A kacskaringós lépcsőrendszer két oldalára egy-egy pavilont álmodott, amelyek között a Gloriette épület húzódik a Neptun-fejes kúttal és Huszár Adolf évszakokat megszemélyesítő nőszobraival.

A négy évszak női szobrok és az oroszlánszobrok a kép két szélén. Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára/Klösz György fényképei

A Gloriette-hez vezető út kezdetét eleinte Feszler Leó két oroszlánszobra díszítette. A háborúban mindkettő megsemmisült, viszont a hatvanas években újrafaragták őket, és ezeket a kőszobrokat láthatjuk ma is. A baloldali Palotai Gyula, míg a jobb oldalon álló Grantner Jenő munkája.

Az egyik oroszlánszobor ma. Fotó: Várkert Bazár (Facebook)

Már a nevéből adódóan is, Ybl elképzeléseiben bazársorok is szerepeltek, melyek párkányzatai mintáját valószínűleg a Colosseum inspirálta. Itt a teret először elegáns üzletek töltötték meg, amelyekkel nyüzsgő életet szerettek volna varázsolni a Várkert Bazárba.

Várkert rakpart a Ybl Miklós tér felé nézve. A felvétel 1890 után készült. Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára/Klösz György fényképei

Ez a terv kudarcba fulladt, hiszen a pestieknek kiesett a forgalomból a Vár, ezért az üzletek szépen lassan tönkrementek. 1883-1888-ig a Budai Nőipari Tanműhely működött az északi szárnyban, majd pár évig a Történeti Arcképcsarnok, sőt női festőiskola is volt itt. Az egykori üzletek helyén eközben szobrászműtermek nyíltak, amelyekben elsőként Stróbl Alajos dolgozott.

Palota Gyula műterme a XX. század közepén. Fotó: Fortepan/Bojár Sándor

A második világháború utáni helyreállítások során a régészeti szemlélet lett úrrá az építészeken, vagyis minden középkori részletet, régiséget megpróbáltak kihangsúlyozni. Ennek eredményeképp a közlekedési útvonalakat megszüntették, az Ágyúöntő udvarba a Budapest Történeti Múzeum raktárát helyezték, valamint mindenhol láthatóvá próbálták tenni a várfalakat, a bástyákat és a köveket.

A sokat látott neoreneszánsz kert

A lenyűgöző királyi kert az épületekkel együtt született, így annak stílusjegyeihez kötődve szabályosság és szimmetria jellemezte. Romantikus báját József nádornak is köszönhette, akinek köszönhetően 300 féle rózsa illata lengte körbe a parkot. De a 2440 növényfaja, a melegházakban nevelt orchideák és azáleák által hamar híre ment a kert pompájának.

Sétány a Várkert Bazár felett. Fotó: Fortepan/Hirschler András

A lenyűgöző növényvilág mellett a szökőkutak is meghatározó elemeivé váltak a helynek. Ezek közül a vándorló Triton-kút már a kezdetektől a kert részét képezte, azonban az évek során számtalan alkalommal költözött, majd végül eltűnt.

A kert ma, középen a Triton-kúttal. Fotó: Hegybíró Miklós

Szerencsére több fénykép is készült a kútról, így 2013-ban a pontos mását alkothatta meg Csák Attila, aminek köszönhetően ma is láthatjuk. A kútból kitörő szobor Poszeidón fiát, Tritont, a sellők atyját ábrázolja, az ölében Ámor gyermekalakjával. A szóbeszéd szerint a kút éppen azt a pillanatot ragadja meg, amikor Triton felelősségre vonja a szerelem istenét, amiért a sellő lánya egy emberbe szeretett bele.

Fotó: Hegybíró Miklós

A bámulatos, egybefüggő királyi kertrendszer az 1900-as évek elején csak hétvégente nyílt meg a nagyközönség előtt, hiszen alapvetően a királyi rezidencia része volt. Ezekre a napokra Szerb Antal így emlékszik vissza egyik könyvében: „Mikor kicsi voltam, vasárnap délelőtt be lehetett menni a Várkertbe. Ilyenkor mindig meg voltam rendülve, úgy éreztem, a király lát vendégül bennünket, gyermekeit.” Majd a két világháború között a várkertet teljesen elzárták a nép elől, magánkertként működött, és csak reprezentációs eseményekre nyitott ki.

Buli megfigyelés alatt az Ifiparkban

Tudnivalók a Budai Ifjúsági Park látogatásával kapcsolatban: Belépés csak 18 éven felüli fiúk és 16 éven felüli lányok részére, nyakkendőben, világos ingben, zakóban. Vászonnadrágban a belépés tilos. Kitiltást eredményeznek a következő kihágások: Ízléstelen táncolás, nem twist számra történő twistelés, egy lánnyal több fiú twistelése, fiúk egymás közti twistelése, és más, feltűnést keltő viselkedés” – írják az 1962-es Belépési szabályzatban.

Fotó: Fortepan/Szalay Zoltán

E szigorú kiírás nem ámítás, hiszen az akkori hatalom a fiatalok szórakozásra fordított idejét is árgus szemekkel próbálta megfigyelni, illetve irányítani, kontrollálni. Az 1961. augusztus 20-án nyílt Ifipark igazgatója, Rajnák László zokszó nélkül állította ki a sorból azokat, akiknek túl szűk volt a blúza, miniszoknyában vagy akár farmerben érkeztek, sőt sokszor pofonnal együtt küldte haza a rendbontókat. Mindezek alól a zenekarok sem képeztek kivételt, ha kellett őket is helyrerakta Rajnák. Azok a huligánok, akik kimaradtak a buliból, a legendás – ma is látható – Nagyfa ágairól hallgatták a zenét.

Fotó: Fortepan/Szalay Zoltán

Ám a zenés mulatságon sem tombolhattak kényük-kedvük szerint a fiatalok. Amint elsétált gumibotjával Rajnák az asztalon táncoló közönség között, mindenki tudta, hogy abban a minutumban le kell ugrania a földre.

Fotó: Fortepan/Szalay Zoltán

Az igazgató azonban nem csak a rend őre volt, abba is beleszólt, hogy milyen előadók, zenekarok léphetnek fel, vagy hány forint legyen a zsíros kenyér. Különféle kulturális programokat is szerveztek az Ifiparkba, mint például irodalmi estek, szavaló- és táncversenyek.

Fotó: Fortepan/Szalay Zoltán

A lényeg azonban mindig is a zene volt. A hatvanas években Bergendy-, Aradszky László-, Kovács Kati-, Koncz Zsuzsa-, Omega-, Metro- és Illés-számokra ropták. Majd az első, az állami ízlésbe bele nem illő art-rock zenekar, az 1968-ban fellépő Sakk-Matt együttes volt, akik egy addig Magyarországon soha nem látott showt nyomtak le.

Bergendy Együttes a színpadon. Fotó: Fortepan/Szalay Zoltán

A hetvenes évek végén kinyílt szelep, és csak áramlott be a rock, a kemény rockzenekarokkal együtt: Beatrice, Piramis, Edda, P. Mobil és a Hobo, Blues Band, Piramis. Az elméletileg 2500 férőhelyes Ifiparkban egy-egy koncert alkalmával akár 10 000 ember is megfordult.

 

 

Az 1984-es parkbúcsúztató koncert közönsége. Fotó: Fortepan/Urbán Tamás

Az Ifipark végzetét az 1980-as Edda-koncert jelentette, amikor egy kőkorlát a közönség közé esett. A helyet 4 évvel később zárták be, majd életveszélyesnek nyilvánították.

A Várkert Bazár újjászületése

Harminc év után, 2013-ban kezdték el a Várkert Bazár épületegyüttesének rekonstrukcióját, amelynek alapkoncepciója volt, hogy nem keverik a régit az újjal. Tehát, ha valami eredetileg nem volt itt, akkor újszerű technikákkal, modern megjelenéssel tették az épületegyüttes részévé, és különböztették meg az eredetitől.

Fotó: Várkert Bazár (Facebook)

A legnagyobb változást a déli épületrésznél vitték végbe, ahol a bazársor mögött köveket vájtak ki a falból, és egy 5000 négyzetméterű rendezvényközpontot hoztak létre. A Szárazárokban kialakított szabadtéri színpad, a Vízhordó-lépcső fedele a 21. század vívmánya, illetve további különlegessége a Lépcsőpavilon lebegő lépcsősora és az eredeti, festett Roth Miksa-üvegkupola.

A szabadtéri színpad. Fotó: Várkert Bazár (Facebook)

A neoreneszánsz kert is visszaszerezte régi pompáját. A park rekonstrukciója során arra törekedtek, hogy visszaállítsák kivételesen gazdag flóráját. Ezáltal a gondosan kiválasztott facsemeték mellett különleges rózsafajtákkal és futónövényekkel is gazdagabb lett az egykori királyi kert.

Fotó: Várkert Bazár (Facebook)

Ma az impozáns Várkert Bazár kültéri és beltéri kiállítások, különféle programok és koncertek helyszínéül szolgál, ahol kávézók és éttermek is biztosítják a vendégek teljes körű kikapcsolódását.

A Királyi Palota környékéről, a Budai Várnegyedről itt olvashattok még többet: