A Bartók Béla út megannyi hangulatos kávézójával, galériájával csalogatja az embereket a patinás épületekkel szegélyezett budai utcájába, amely számtalan emléket őriz. Ez nem is csoda, hiszen a XX. század művészei, feltalálói, híres emberei éltek egykoron ezekben a régies, olykor festői szépségű házakban. Nézzük, hogy az 1900-as években kikkel futhattunk volna össze a Bartók Béla úton!
Kosztolányi Dezső
Ahogy átkelünk a Szabadság hídon a budai vár és a Gellért-hegy lenyűgöző panorámájának társaságában, a Szent Gellért tértől csupán pár lépésre Kosztolányi Dezső egykori otthonára lelhetünk. Az impresszionista költészet egyik legkiemelkedőbb művésze 1912-ben költözött feleségével a Bartók Béla út 15. számú ház négyszobás lakásába.
A szecessziós épület olcsó bérleti díja, két bútorozott szobája, könyvespolcai és a Hadik közelsége is igen hívogató lehetett Kosztolányiéknak, ám nem volt minden fenékig tejfel. A család számára általában meglepetés volt, hogy használhatják-e a liftet vagy sem, hiszen a felvonó időről időre elromlott.
Ennél még égetőbb probléma volt a vízhiány, így amikor 1915-ben megszületett fiuk, kénytelenek voltak a már fürdőszobával is felszerelt Tábor utca 12-be költözni. Ám az 1900-as évek elején, Kosztolányiék mellett a gyermek Ottlik Gézával vagy épp a zeneszerző Huszka Jenővel is találkozhattunk volna a lépcsőházban.
Almásy László
Ha a Móricz Zsigmond tér felé folytatjuk utunkat, akkor a Kelet Kávézó és Galéria felett megpillanthatjuk a XX. századi kalandornak, világutazónak, Almásy Lászlónak az otthonát. A Bartók Béla út 29. számú házának lakójáról mintázták egykoron a kilenc Oscar-díjjal jutalmazott Az angol beteg című film főhősét, bár talán nem is ez életének legizgalmasabb pontja…
A Borostyánkő várában született, nemesi származású Almásy kalandjai középiskolai éveiben kezdődtek, amikor egy általa összeeszkábált repülőgéppel rugaszkodott el egy kőfejtő pereméről. Majd az I. világháború után egy szaharai kutatást kezdett el, ezáltal bejárta a Núbiai-Berber- és a Líbiai-sivatagot is. Ennek köszönhetően az ő nevéhez fűződik Afrika számos földrajzi nevezetességének és barlangrajzainak a felfedezése is.
Az 1944–45-ös években Almásy visszatért a Bartók Béla úti házába, ahol részt vett a zsidómentésben, és számtalan alkalommal zavarta el onnan a razziázó nyilasokat. A világháborút követően Magyarországon már nem volt biztonságban, így élete hátralévő részében Kairóban élt és kutatott.
Almásy lakásában jelenleg az Iszlám Egyház imaháza, a Dar El Salam mecset található, amelyet a Jótékonysági Béke Alapítvány működtet a 2000-es évek óta.
Csonka János
A Kelet Kávézótól nem kell sokat sétálnunk, hogy újra egy említésre méltó házra bukkanjunk. Nyugdíjba vonulása után a Bartók Béla út 31-ben alapította meg műhelyét Csonka János, a Bánki-Csonka-féle karburátor és a vegyes üzemű Csonka-motor feltalálója.
Ebben a műhelyben testesült meg szakértelme, amit az aktív éveiben szorgos munkájának köszönhetően szerzett meg. Az alapokat a jó hírű kovácsmester apjától tanulta, majd Bécs, Zürich, Párizs és London nagy gyáraiban bővítette tudását.
Ezt követően a Műegyetemen is dolgozott, ahol motorszerkesztéssel és gépjárműtervezéssel is foglalkozott. Illetve az ő nevéhez fűződik az első postaautó megtervezése is, amely egyúttal a magyar autógyártás kezdetét is jelentette. Napjainkban pedig a Csonka János Múzeum őrzi egykori műhelyének, a magyar motor- és autógyártás úttörőjének hagyatékát.
Csontváry Kosztka Tivadar
Ha a Csonka János Múzeumtól áttérünk az út másik felére, a legendás Hadik Kávéház tárul a szemünk elé, amely nem csak irodalmáraink históriáit őrzi. A kávéház feletti padláson volt ugyanis Csontváry Kosztka Tivadar utolsó műterme is, ahová göröngyös út vezette el a híres festőt.
A magyar festészet egyik legkülönlegesebb egyénisége először patikusnak készült, sőt jogi diplomát is szerzett, és csak 41 évesen kezdte el művészeti tanulmányait itthon, majd Párizsban és Olaszországban is tanult. A Bartók Béla út 36-38. száma alatt található lakás életének utolsó állomása volt, ahol számtalan remekművet alkotott. Mindezek pedig csupán egy szerencsés véletlennek köszönhetően maradtak ránk.
A festő halála után az örökösök nem tulajdonítottak nagy jelentőséget Csontváry alkotásaiknak, sőt azok egy aukció során majdnem fuvarosok ponyvájává váltak. Ekkor jött Gerlóczy Gedeon, aki felismerte a festményekben rejlő értéket, és az árverésen megmentette őket.
Barabás Gizella
A Bartók Béla úthoz köthető Csontváry mellett egy másik festőművész, Barabás Gizella neve is, aki 75 éven át élt és alkotott a 78. szám alatti bérházban. Csontváryhoz hasonlóan, először ő sem a festészet felé indult el, hanem szobrászként kereste az útját.
Gizella festőművész édesapja hatására, valamint a természet szeretete végett cserélte le a vésőt ecsetre, és vált a realista tájképfestészet egyik ismert alakjává. A tájfestészet csínját-bínját Münchenben sajátította el, de megfordult Párizsban, Antwerpenben, Rómában és Amerikában is.
Otthonában pedig nemcsak alkotott, hanem rendszeresen szervezett lakáskiállításokat is. Bár a világ számos pontján megfordult, mégis Magyarország, azon belül is a Balaton maradt festményeinek központi témája.