Ki jut eszünkbe, ha a magyar építészzseni címkére gondolunk? Nagy valószínűséggel Ybl Miklós, Lechner Ödön, Steindl Imre, Schulek Frigyes, esetleg egy másik, hasonlóan tekintélyes arcszőrzettel bíró, éltes korú férfi képe sejlik fel lelki szemeink előtt. Habár az elmúlt néhány évtizedben az építész szakma is jelentős változások szemtanúja volt, a többség még mindig egy tipikusan férfias hivatásként tekint rá. A nemzetközi nőnap alkalmából most lajstromba veszünk néhányat azon nők közül, akik rajta hagyták kezük nyomát Budapest építészeti szövetén.
Dálnoki-Kováts-villa
Ugyan a XII. kerületi, 1932-ben felhúzott villa megálmodója a Bauhaus iskolához ezer szállal kötődő Molnár Farkas, szerkezeti terveit Pécsi Eszter, az ország első női statikusa készítette. Az 1898. március 8-i születésű, kecskeméti zsidó családban nevelkedett Eszter Berlinben kezdte meg felsőfokú tanulmányait, mérnöki oklevelét azonban már a Budapesti Műszaki Egyetemen szerezte meg 1920. március 8-án, 22. születésnapján. Statikusként közreműködött a Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda és a Fiumei úti Baleseti Intézet, de a férjével, Fischer Józseffel közösen tervezett Bajza utca 10. alatti modernista családi ház is a nevéhez fűződik, ami hamarosan a Magyar Építészeti Múzeum kiállítóhelyeként éled újjá. Az ‘56-os forradalom után először Bécsbe, majd Amerikába emigrált, ahol többek között Breuer Marcellel is együtt dolgozott, 1965-ben pedig kiérdemelte “Az év legjobb statikusa” címet. 1975-ben, New Yorkban hunyt el, férjével együtt a Farkasréti temetőben nyugszanak.
Bem József utca 24.
A Margit körút egyik kanyarjában találjuk a norvég származású Gregersen Hugó 1936-os építésű bérházát: a hatemeletes, szürke kubus monotóniáját a betonkorlátos erkélyeken és az ablaknyílásokon kívül egy nagyjából 3 méter magas, a beugróba helyezett Hermész-szobor töri meg. Az antik istenalak, csakúgy, mint a bejárat feletti erkélyt díszítő, asztronómiai témájú dombormű, Gregersenné Lux Alice szobrászművész (1906-1988) munkája, aki több épületen is együtt dolgozott férjével: épületplasztikái a mai napig tucatnyi budapesti homlokzaton megtalálhatóak, legközelebb például a Margit utca 69. és az Árpád fejedelem útja 56. szám alatt.
Angyalföldi volt MSZMP-pártszékház
A Rendőrpalota és a Nyugdíjfolyósító Intézet lábánál terpeszkedik a volt MSZMP-pártszékház, az egyetlen kétszeres Ybl-díjas építésznő, az 1995-ben elhunyt Pázmándi Margit épülete. Az 1930-as születésű Margit eredetileg szobrász szeretett volna lenni, ám apja végül rábeszélte az építészpályára: közel négyévtizedes karrierje során dolgozott a budai Királyi Palota helyreállításán, több rendelő, társasház és irodaház tervein, de a balatonfüredi Hotel Annabella épületét is neki köszönhetjük. Az 1979-ben átadott Váci úti irodaház a brutalizmus jegyeit viseli magán, összhatásában pedig leginkább a Jedi visszatérből ismert Endor bolygó bunkerjaira emlékeztet.
Bécsi kapu
A Bécsi kapun túl, a várfal Ostrom utca felőli oldalában ékeskedik a 20. század egyik legkiválóbb magyar képző- és iparművészének, Kovács Margit (1902-1977) kerámia domborműve, a Budavár ostroma névre hallgató alkotás. A Kossuth-díjas keramikus játékosan stilizált, népi magyaros mintákból, bizánci kódexillusztrációkból és mézeskalácsformákból táplálkozó munkáiba úton-útfélen belebotlani a városban: a Régiposta utcában egy postakocsit ábrázoló kerámia, a Vármegye utcában egy szárnyait széttáró páva, míg a Golgota Budapest (volt Híradó Mozi) art deco stílusú nagytermében a magyar történelem különböző jeleneteit és fontosabb alakjait megörökítő kerámiacsíkok hívják fel magukra figyelmünket.
MOME Műhelyház, Műterem- és Médiaház
2019 szeptemberében megnyitott a MOME új campusa, ezzel pedig befejeződött az elmúlt évek talán legnagyobb egyetemi fejlesztése, amiben az Ybl- és Pro Architectura-díjas Csomay Zsófia is fontos szerepet játszott. A Fő utca egyik legizgalmasabb irodaházát (Palaház) is jegyző építész a két ütemben felhúzott épületegyüttes tervét Németh Tamással közösen dolgozta ki, 2009-ben elhunyt férje, Reimholz Péter mesterkoncepciója alapján. A zugligeti egyetempark új beépítései lélegzetelállító hatású terekkel, sok természetes fénnyel, puritán megjelenéssel és az azt ellensúlyozó minőségi anyaghasználattal, valamint skandináv funkcionalitásukkal vívják ki maguknak és tervezőjüknek az elismerést.
Vizy Márton