Hazánk tele van szebbnél szebb, kisebb-nagyobb templomokkal és kápolnákkal, melyek az őszi természet tarka színkavalkádjában még inkább nyugtató hatással vannak lelkünkre. Ezen történelmi műemlékeinkből gyűjtöttünk össze nektek tizenötöt, melyek felkeresése mind megéri a fáradságot!
A Magyarország legszebb helyei c. sorozatunk korábbi cikkei:
- 15 mesebeli kastély, amit egyszer az életben látni kell
- 15 csodálatos kilátó, ahonnan pazar panorámában gyönyörködhetünk
- 15 fenséges vár, amire büszkék lehetünk
- 17 mesébe illő tó, amit egyszer mindenkinek látnia kell
- 15 elragadó pincesor és pincefalu, hogy mámorosan teljen az ősz
Szent István-templom, Nagybörzsöny
A Börzsöny nyugati szélén fekvő egykori bányásztelepülés két, Árpád-kori templommal is büszkélkedhet: ezek a német közösség által építtetett Bányásztemplom és a Szent István királyunk nevét viselő, román stílusú imaház. Utóbbit gyakran illetik a Dunakanyar gyöngyszeme titulussal, köszönhetően tökéletes arányainak, karcsú tornyának és a szentély külső oldalán, a főpárkány alatt végigfutó faragott kőfejeknek, melyek a templom építésével éppen egybeeső tatárjárás során legyőzött pogányokat jelképezik. A dombtetőt koronázó, keletnyugati fekvésű Szent István-templom hajója és szentélye a 13. század elején, ikerablakos tornya a század második felében épült fel. Magas kőkerítése az 1600-as évekből származik, belseje egyszerű, berendezése szerény – pont, ahogy egy középkori falusi templomtól elvárjuk.
Lengyel-kápolna, Hegymagas
Az építtető Lengyel család nevét viselő, Balaton-felvidéki kápolnát 215 méteres tengerszint feletti magasságban, a Szent György-hegy oldalában találjuk. Az 1760-ban, barokk ízlés szerint megépített, már-már templomméretű kápolna belsejében gyönyörű, fából faragott barokk-rokokó oltár bújik meg, Szent István, Szent László és Szűz Mária aranyozott szobraival, míg az 1880-as évek végéről származó, felkiáltójel-szerű tornyának fülkéiben két királyunk mellett Imre herceg és Szent György homokkőszobrai is helyet kaptak. Ha elfáradtatok a hegymászásban, frissítsétek fel magatokat a közeli oroszlánfejes kút vizével, vagy igyatok egy finom bort a Tarányi Présház 241 éves falai között, aztán csak pihentessétek szemeteket a környező tájon addig, ameddig jólesik.
Boti-kápolna, Etyek
Etyek botpusztai falurészén magasodik már több, mint 600 éve a Boti-kápolna kopottas, késő gótikus épülete. A Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére szentelt templom elődje már állhatott a 12. században, ennek részleges lebontásával és díszesebb újjáépítésével jött létre valamikor a 15. század elején a ma is látható, egyterű, délről és sarkain támpillérekkel ellentartott szentély. Az 1700-as évek közepén két olasz szerzetes észak felől egy klastrommal toldotta meg a templomot, ami pestisjárványok idején ispotályként működött – a hagymasisakos torony szintén ebből az időszakból származik. Feltehetőleg az eredeti, Árpád-kori épületből maradt ránk az a kápolna legdélebbi sarkát díszítő kőtábla, amibe egy rontásűző, a sámánhit sokévszázados továbbélését bizonyító jelet karcoltak bele.
Szent-kút kápolna, Bakonybél
Zirctől nem messze, a Pannon Csillagdának és a Szent Mauríciusz monostor barokk komplexumának is otthont adó Bakonybél külterületén, egy tündéri tavacska partján lapul meg Szent-kút 1825-ben emelt, később angol romantikus stílusúvá átépített kápolnája. A kápolna előtti tavat három forrás táplálja, ezek a monostort alapító Szent Günter, Pécsi Szent Mór és a közelben hét évet remeteségben eltöltő Szent Gellért neveit viselik. A kilencvenes években kialakított pihenőparkban megismerkedhetünk Szent Gellért helyi legendájával, fotózkodhatunk Opra Szabó István Szent Gellértet és egy szarvasborjút ábrázoló szobrával, míg a kápolna mögött egy 14 képből álló stáció, valamint egy sziklahasadék vár minket, amelynek bejáratát egy Lourdes-i Mária szobor őrzi.
Szent Donát-kápolna, Balatonlelle
A balatonlellei Kis-hegyre épült Szent Donát-kápolnát valamikor a 18. század első felében építtette báró Majthényi György, az I. világháború alatt meglovasított (aztán 1928-ban pótolt) harangját 1748. október 11-én szentelte fel Padányi Bíró Márton veszprémi püspök, 1815-ben pedig már gróf Széchenyi Ferenchez tartozott a parányi épület, amin legutóbb 2014-ben végeztek teljes körű felújítást. A parasztbarokk építészeti stílus jegyében fogant kegyhely a szőlősgazdák védőszentjének nevét viseli, nem véletlenül: közvetlenül a kápolnával szemközt áll a vele egyidős Majthényi Présház, melynek pincéjében remek helyi borokat és házias ételeket kóstolhatunk, míg teraszáról a déli part gyönyörű panorámáját élvezhetjük.
Premontrei templomrom, Zsámbék
Zsámbék középkori eredetű temploma országunk azon ritka Árpád-kori műemlékei közé tartozik, melyek romos állapota nem háborúskodás vagy birodalmi bosszú eredménye: az 1220 és 1234 között késő román és korai gótikus stílusban épült, kéttornyú bazilika a térséget 1763-ban megrázó nagy komáromi földrengésben rongálódott meg. Az azóta eltelt két és fél évszázad során nem sok minden változott rajta, leszámítva a Lux Kálmán nevéhez fűződő, 1934-ben végzett állagmegóvó munkálatokat. Aki szívesen megnézné, milyen lehetett az épület fénykorában, annak van egy jó hírünk: időgép nélkül is megteheti, hiszen elég csak elbandukolni a zsámbéki romtemplomról mintázott Lehel téri templomig.
Havas Boldogasszony-templom, Zebegény
Zebegény a Dunakanyar egyik legfestőibb községe, amely a közeli Börzsöny, a falun átfolyó Medres-patak, a kékre festett Napraforgó-házak és az art deco stílusban megálmodott Országzászló és hősi emlékmű mellett a Kós Károly, Györgyi Dénes és Jánszky Béla tervei alapján 1910-re felhúzott Havas Boldogasszony-templommal lopja be magát a szívünkbe. A magyarországi szecessziós templomépítészet kiemelkedő alkotása a Fiatalok csoportjának egyik első sikerét hozta el: tömegszerkesztése és háromhajós belső tere a román kort idézi meg, homlokzatán és belsejében a szecesszió a hagyományos erdélyi építészettel lép frigyre, berendezése és üvegfestményei pedig a kor iparművészetének lélegzetelállító minőségű lenyomatai.
Ösküi kerektemplom
Középkori parasztkoronaként üli meg a Bakony egyik dombját az ösküi rotunda, amelynek hajója a templom nevével ellentétben valójában nem is kör, hanem ovális alakú. Egyes vélekedések szerint római kori őrtorony lehetett, mások török mecsetre gyanakodnak, de valószínűbb, hogy hazánk más körtemplomaihoz hasonlóan az ösküi is a 11. században épült, még kúpalakú tetőzettel, a ma látható kupolás megoldás helyett. Az apró ablakokkal pettyezett, a falu fölé magasodó templomot a helyi katolikus közösség a 19. század derekán nőtte ki, ekkor építették fel klasszicista stílusú plébániatemplomukat. A kalapos gombaformájú épület azóta kápolnaként funkcionál, 15. századi vaskulcsát ma a Veszprémi Múzeumban őrzik.
Apátsági templom, Bélapátfalva
Az ország egyetlen, teljes épségben fennmaradt román stílusú ciszterci apátsági templomát a Bükkben, Egertől mindössze fél órányi autóútra találjuk. Az 1232-ben II. Kilit egri püspök által alapított apátság torony nélküli, nyeregtetős, háromhajós, latin kereszt alaprajzú templomát a 14-15. században gótikus, később barokk stílusban alakították át. Az épület műemléki helyreállítása 1934-től 1964-ig tartott, egykori monostorának alapfalait ezután tárták fel. Az Országos Kéktúra által is érintett, a Bél-kő jellegzetes vonulatai alatt fekvő templom novembertől márciusig kizárólag előzetes egyeztetés után látogatható.
Szent Jakab apostol-plébániatemplom, Lébény
Magyarország egyik legjelentősebb középkori építészeti emléke mind zömökségében, mind pedig olaszos-franciás hatásokat mutató kiképzésében egyedülálló mementója az Árpád-kornak. A faragott kövekből épült, kéttornyú, háromhajós templom felszentelésére valamikor a 12-13. század fordulóján került sor, erről tanúskodik a külső falába vésett 1206-os évszám. Építése századában először a tatárok, majd II. Ottokár cseh király csapatai dúlták fel a községet, ám a templom mindkét támadásnak sikeresen ellenállt. Az épület a következő századokban többször megrongálódott, mígnem August Ottmar Essenwein német építész vezetésével a 19. század második felében helyre nem állították.
Premontrei kolostor, Ócsa
A premontrei rend számára épült román stílusú kolostor 1234-ben már biztosan állt, ám a szerzetesek sokáig nem élvezhették a tömör falak nyújtotta biztonságot, az 1241-es tatárjárás ugyanis ide is elért, a mongolok pedig felgyújtották a templomot. IV. Béla a vész elhárultával visszatelepítette a premontreieket, akik kora gótikus stílusban építették újjá a bazilikát. Később a törökök vették birtokukba a templomot, akik mecsetté alakítva használták egészen 1560-ig, mikor is az épület a református egyházhoz került. Teltek-múltak az évtizedek, a templom állapota egyre csak romlott, rövid időre még a katolikusok is elfoglalták, aztán a 18. század végén grófi támogatással a kálvinisták helyreállították rogyadozó imaházukat. Később villámcsapás és tűzvész pusztította, ám 1992-es teljes körű felújításának hála ma ismét régi pompájában tündökölhet.
Vörös és Kék kápolna, Balatonboglár
Balatonboglár központjától néhány perces gyalogtávra találjuk a város két emblematikus épületét: a neogótikus stílusban megálmodott Vörös és Kék kápolna egy parkos dombtetőről tekint le a városra. Előbbit családi sírkápolnaként 1857-ben építtette az evangélikus felekezetű Bárány Pál, míg utóbbi egy évvel korábban készült el a Körmendy család megrendelésére, nyaranta pedig remek képzőművészeti kiállításoknak ad otthont.
Szentháromság-templom, Velemér
Az Őrség számos Árpád-kori temploma közül a legkülönlegesebb hangulatú Velemér erdőszéli imaháza. Keletkezésének pontos idejét nem ismerjük, bár a román és a gótikus építészet stílusjegyeit vegyítő kiképzése alapján feltehetően az 1200-as évek második feléből való. Az egyhajós, egytornyú templom legfőbb látványosságai a belső falakat borító freskók, amelyeket egy bizonyos Aquila János készített 1378-ban: hazánk legteljesebb épségben fennmaradt középkori falfestményei között ott találjuk az Angyali üdvözlet jelenetét és a végítélet ábrázolását, de a művész saját önarcképét is megörökítette. Ami pedig még egyedibbé teszi Velemér ékszerdobozát, az a nap járását figyelembe vevő tájolása, ami miatt a fény úgy ömlik be az ablakokon, hogy különféle jeles dátumokon mindig az adott naphoz kötődő freskórészletre vetüljön.
Sarlós Boldogasszony-templom, Mánfa
Mánfa 12. századi temploma ma a község határán túl található, de nem volt ez mindig így. Az Árpád-kori települést először a tatárok gyújtották fel, később a törökök rombolták porig, ezután döntöttek úgy a falusiak, hogy új helyen húzzák fel házaikat. Így esett, hogy az eredetileg román stílusú, aztán a 15. században gótikus bővítésen átesett, kőfallal elkerített templomot körbenőtte a természet, a mánfaiak pedig megfeledkeztek öregapáik örökéről. A monda szerint egyszer aztán egy helyi pásztor bikája elkóborolt, a szarva beleakadt a templom harangkötelébe, és ahogy rángatni kezdte, hosszú idő óta először megkondult a harang. Így talált rá a pásztor bikájára és a falu egykori templomára, amit másnap a helyiek ki is szabadítottak bozótbörtönéből.
Szentlélek-templom, Paks
Összeállításunkat a magyar organikus építészet úttörője, a nagyhatású Makovecz Imre egyik jellegzetes, 1991 karácsonyán felszentelt épületével zárjuk. A paksi Hősök terén álló, szoborszerű Szentlélek-templom jellegzetes harangtornya már messziről feltűnik: három tűhegyes csúcsát balról jobbra haladva egy napkorong, egy kereszt és egy holdkaréj koronázzák, összeházasítva a Makovecz templomi építészetére jellemző ősi magyar forma- és hitvilágot a keresztény szimbólumrendszerrel. Az egyensúlyban álló ellentétekről szólnak a főbejárat mellett két oldalt elhelyezett angyalalakok, melyek közül az egyik a világosságot, a másik a sötétséget jelképezi, de a templom alaprajza is, ami két szimmetrikus helyzetű S-jelből áll.