József Attila halálának 85. évfordulója alkalmából végigjártuk összes egykori budapesti otthonát, hogy ti is megismerhessétek a 20. századi magyar irodalom egyik legnagyobb írótehetségének Budapestjét.
Cikkünket 2022. december 2-án frissítettük utoljára.
32 éve alatt József Attila gyakorlatilag Budapest minden részén megfordult: gyerekkorát jórészt Ferencvárosban töltötte, ahol szűkös anyagi körülményeik miatt többször is költöztek házról házra, majd költői hivatása és párkapcsolatai miatt rövidebb vagy huzamosabb ideig élt a Margit körúttól kezdve, az Andrássy úton át a Szilágyi Erzsébet fasorig.
A legtöbb helyszín előtt nap mint nap elmegyünk, és mivel emléktábla nem mindenhol jelzi a nevét, nem is tudjuk, hogy az adott épület falain belül élt és alkotott az egyik leghíresebb költőnk.
Gát utca 3.
József Attila 1905. április 11-én látta meg a napvilágot a Ferencvárosban található Gát utca 3. szám alatt, egy az 1891-ben épült függőfolyosós bérház első emeletén. A költő szülei, József Áron és Pőcze Borbála – sokakhoz hasonlóan – a munka és a jobb megélhetés reményében költöztek a gyorsan fejlődő ipari kerületbe, ahol Attila édesapja szappanfőzőként hamar talált is munkát.
Attila hatodik gyermekként jött a világra, de három testvére még születése előtt meghalt, így két nővérével, az 1899-ben született Jolánnal és az 1903-ban született Etelkával osztoztak a szoba-konyhás lakás egyik ágyán.
A család összesen 5 évet töltött itt, és bár Attilának fiatalkora miatt nem sok emléke maradt az itt töltött időkről, édesapja váratlan távozása 1908. július 1-jén mély nyomott hagyott benne. A gyerekek úgy tudták, hogy apjuk Amerikába utazott szerencsét próbálni, de valójában Romániába ment, ahol új családot alapított, Borbálát és három kisgyermekét végleg magára hagyva.
Az egyedül maradt anya számos anyagi gonddal küzdött így 1910 tavaszán költözniük kellett, de a pár éve szépen felújított ház továbbra is őrzi a költő szülőhelyének emlékét: a földszinten található József Attila Múzeum méltó emléket állít a költő itt töltött éveinek.
Ferenc tér 11.
Attila kiskorából az apján kívül a stabilitás hiányzott: anyagi nehézségeik miatt, akár havonta költözniük kellett, többek között éltek a Márton utcában, a Haller utcában, a Szvetenay utcai tömegszálláson és a Páva utcában is. Hosszabb idő után végül a Ferenc téren található bérház első emeletén találtak állandó lakhelyet, ahol a kis szoba-konyhás lakásban húzták meg magukat.
A megélhetés érdekében gyakran bérbe kellett adniuk a szobában található ágyaikat, így a ház kapuján ott díszelgett a “KÉT TISZTA ÁGY TISZTESSÉGES FÉRFIAKNAK KIADÓ. I. EMELET. 19.” felirat, a hirdetésre pedig számos vendég tért be hozzájuk. Utólag sokukról kiderült, hogy keresett bűnözők vagy csalók voltak, és csak visszaéltek az asszony jóhiszeműségével.
Annak ellenére, hogy se gáz, se villany nem volt a zsúfolt lakásban, Attila legboldogabb éveit töltötte itt: az utcagyerekek életét élte, minden csínytevésben benne volt, üveggolyókkal, szögekkel és rongylabdákkal üzletelt, és a Vásártéren a többi fiúval focizott.
A házban sem tétlenkedett, a délután a gangon összegyűlő gyereksereg egyik leghangosabb szószólója volt, és lelkesen játszott mindenkivel, amíg az édesanyák nem szakították meg a zsibongást és hívták vacsorázni gyermekeiket.
A derűs időszaknak egy borzasztó tragédia vetett véget: ebben a házban érte Attilát édesanyja halála, ami egyben újabb költözést is jelentett.
Lovag utca 6.
Anyja halála után nővére, Jolán férjhez ment Makai Ödönhöz, akit Attila gyámjának neveztek ki. Így az akkor 14 éves fiú a frissen egybekelt pár cselédszobájába költözött, ahol egy egészen új világ nyílt meg előtte.
Makai Ödön rendszeresen tartott estélyeket, a kor nagy emberei is gyakran megfordultak otthonukban, és Attila tehetségét felismerve mindent megtett, hogy egyengesse a fiú útját.
Folyamatos anyagi támogatásának köszönhetően Attila megtanult franciául, majd beiratkozott a bécsi egyetemre és a párizsi Sorbonne-ra, illetve versei is egyre nagyobb figyelmet kaptak az új kapcsolatoknak köszönhetően.
Margit körút 46.
Miután hazatért európai utazgatásaiból, Makai a Margit körúti ház negyedik emeleti, kétszobás lakásába költöztette Attilát nővérével, Etelkával, de Etelkát hamar felváltotta Szántó Judit, a költő nagy szerelme.
A szavaló-művésznővel 1929-ben egy előadói esten ismerkedett meg, majd 1930-ban össze is költöztek. Összesen hat évet éltek együtt, ebből kapcsolatuk legszebb két évet itt töltötték.
FunzineJudit mindent megtett a költőért: mosott rá, vezette a háztartást és járta a kiadókat, hogy Attila verseit népszerűsítse, heves és labilis természetük miatt azonban hamar viharossá vált a kapcsolatuk. Azt remélték, hogy egy újabb költözés és környezetváltozás pozitívan hat majd kettejük viszonyára.
Székely Bertalan utca 27.
Egy hatodik kerületi szoba-konyhás lakás szolgált az egyre több veszekedés, megcsalás és feszültség helyszínéül, ahol a nem túl harmonikus kapcsolatuk mellett saját mentális egészségükkel és a pénzzel is erősen küszködtek. Végül a több hónapos elmaradt lakbér miatt menniük kellett, és bár nem feltétlen akartak továbbra is együtt élni, nem engedhették meg maguknak a saját lakást.
Korong utca 6.
1933-ban találtak egy manzárdlakást Zuglóban, ahol sokszor felváltva éltek: mindketten sok időt töltöttek külön vidéken, és igyekeztek kerülni a másikat.
Az instabil lábakon álló párkapcsolata és az egyre súlyosbodó mentális gondjai ellenére a ház jelenlegi lakói, Attila egykori szomszédainak nagyszülei mégis vidám emlékeket kötnek a költőhöz. Attila állítólag sokat sakkozott szomszédaival, jó kapcsolatot ápolt a környékbeliekkel, és rendszeresen járt legjobb barátjával a közeli japán kávéházba, ahonnan gyakran alkoholmámorban és önfeledt nótázás keretében érkezett haza a kései órákban. A házban élő lakók előszeretettel büszkélkednek egykori lakótársukkal: többször szerveznek irodalmi felolvasásokat és versíró versenyeket az író tiszteletére.
Káplár utca 5.
Attila első (és sajnos egyben az utolsó) igazi, teljesen saját otthona az ebben az 1932-ben épített, modernista stílusú bérházban volt, ahol egy alagsori egyszoba-hálófülkés lakást bérelt.
A nyugodt környezet és az egy köpésre lévő Városmajori parkban tett séták sem tudták csökkenteni a költő romló egészségügyi állapotát, és az önerejéből megszerzett lakást sem tudta sokáig élvezni: pár hónapja lakott még csak itt, amikor egyre több időt kellett a svábhegyi Siesta szanatóriumban töltenie.
Ráth György utca 7-9.
A Siesta Postás Szanatórium területén működött 1850-től az első magyar elmegyógyintézet, ami 1921-ben került a református egyház kezelésébe. Az újonnan elnevezett Siesta Szanatórium már nemcsak pszichiátriaként működött, hanem rekreációval is foglalkozott. Az egykori idegszanatórium máig kórházként üzemel, 1950-től az Országos Onkológiai Intézet működik falain belül.
Attila egyre súlyosbodó depressziója, dühkitörései és többszöri öngyilkossági kísérletei miatt visszatérő beteg lett a szanatóriumban, ahol a kor legelismertebb orvosai foglalkoztak vele, de egyre romló állapotát egy idő után csak erős gyógyszerekkel sikerült kordában tartani.
A számos intőjel ellenére, 1937 őszén orvosai úgy ítélték meg, hogy szigorú ellenőrzés mellett Attilának kifejezetten jót tenne a környezetváltozás, és több hónapos kórházban töltött idő után visszatérhet családjához. A békés és nyugodt környezet reményében Balatonszárszóra utazott nővéreihez.
Pár nyugalomban töltött balatoni hét után, József Attilát legyűrte a betegsége: 1937. december 3-án este, a balatonszárszói vasútállomáson egy vonat elé vetette magát, ami halálát okozta.
Fiumei úti sírkert
Csak úgy, mint életében, halálában sem volt nyugta a költőnek: először a balatonszárszói temetőben temették el református szertartás keretein belül, majd négy évvel később, 1942-ben hamvait átvitték a budapesti Kerepesi úti temető (ma: Fiumei úti sírkert) 35. parcellájába.
Innen 1959-ben politikai “reklámfogásként” helyezték át a Munkásmozgalmi Pantheonba Kádár János sírköve mellé, akit végül 1989-es halála után a Pantheonon kívülre temettek. Mostani sírhelyére, imádott Mamája mellé 1994-ben került.