Szent István Bazilika, Mátyás-templom, Dohány utcai zsinagóga. Három budapesti imaház, amit senkinek sem kell bemutatni. Most viszont bemutatjuk nektek városunk kevésbé ismert, ám építészetük, elhelyezkedésük és történetük miatt annál érdekesebb templomait.
Kőbányai Mindenki temploma
A kőbányai Szent László-templom Zsolnay-cserepes épülete valószínűleg minden templomkedvelő számára ismert – a közelben található Mindenki templomáról ez már nemigen mondható el. A Schöntheil Richárd tervei nyomán 1910-ben, szecessziós stílusban felhúzott komplexum eredetileg a neológ zsidó hitközség számára készült, egy zsinagógából és egy rabbiházból állt. A hatvanas évek második felétől színházként, majd sokáig az MTV raktáraként üzemelt. Az erősen leromlott állapotú épületeket a rendszerváltás után megvásárolta, majd önkénteseivel szépen felújította a Mindenki Temploma Gyülekezet, így a volt zsinagóga ma újra régi pompájában ragyog. Egykoron a fehérre meszelt, súlyos kupolával koronázott, tornyokkal és rózsaablakokkal díszített imaház büszkén magasodott a környék lakóházai fölé – ma már egy tagbaszakadt panelház teszi ugyanezt.
Boldog Özséb-templom
A Békásmegyerhez tartozó Pünkösdfürdő zöldövezetében találjuk Csaba László 1987-ben felszentelt katolikus templomát. Az ötlet, hogy a békásmegyeri lakótelep mellé templom épüljön, a 75. születésnapjára készülő Lékai László bíboros fejéből pattant ki egy Esztergom felé tartó útja során: ő harcolta ki ugyanis az akkori állami vezetésnél, hogy megépüljön a II. világháborút követő első, jogutód nélküli katolikus templom. A négy pontban alátámasztott, egymáshoz sátorszerűen kapcsolódó, ragasztott faszerkezetekből álló épület igazán különleges látványt mutat kívülről: a templom funkcióit a nehéz, rézborítású, középkori ihletésű bélletes kapuk jelzik, míg a belső tér hangulatát a rácsos üvegfelületek és a sugárszerűen szétnyíló faszerkezet játéka határozza meg.
Remetekertvárosi Szentlélek-templom
Lechner Ödön tehetséges unokaöccsének, Kismarty-Lechner Jenőnek köszönhetjük a felvidéki reneszánsz kastélyokat megidéző sárospataki tanítóképző intézet épülete és az itáliai reneszánsz stílusában fogant budai Bécsi kapu mellett a remetekertvárosi Szentlélek-templomot is. Az 1937 és 1942 között felépült, de a valóságban a mai napig el nem készült templomot (a toronyóra, a toronysüveg, valamint további két homlokzati szobor a mai napig váratnak magukra) egyenes vonalvezetés és egyszerű anyaghasználat jellemzik, tágas főhajója, kellemes arányai és vasbetonszerkezete révén pedig a reykjavíki Hallgrímskirkjával mutat távoli rokonságot. A modern szakrális építészet egyik jelentős alkotása 1978 óta élvez műemléki védettséget, de legszebb díszét, Pogány Géza a Szentlélek eljövetelét ábrázoló főoltárképét csak négy évvel később, 1982-ben kapta meg.
Pesti szlovák evangélikus templom
A Rákóczi út 57-es szám alatt található Luther-ház díszes kapuzata mögött, annak udvarán rejlik Pest egykoron népes szlovák ajkú evangélikus közösségének temploma. A gyülekezet 1852-ben kapta meg a területet József nádortól, pár éven belül sikerült is felhúzniuk egy paplakot és egy iskolát, neoromán stílusú templomukat azonban csak 1867-ben vehették birtokba. Az építkezés költségei igen megviselték az egyházközösséget: hogy fenn tudják tartani a templomot, extra bevételek után kellett nézniük. Előbb egy földszintes üzletsort emeltek az ezer fő befogadására alkalmas templom köré, aztán a századfordulóhoz közeledvén megépítették Budapest egyik legnagyobb bérházát. Az épületet a hatvanas években államosították, azóta volt már benne kaszinó és harcművészeti központ is. Augusztusi hír, hogy a magyar állam támogatásával sikerült az Országos Szlovák Önkormányzatnak visszavásárolnia a templomot, így hamarosan kezdetét is veheti az épület felújítása.
Frankel Leó úti zsinagóga
Budapest meleg vizű forrásokkal gazdagon ellátott Felhévíz városrészében, a Frankel Leó utca 49. alatti hatemeletes bérház udvarán találjuk az apszisával a Dunának hátat fordító Frankel-zsinagógát. A neogótikus stílusú, klinkertéglából kirakott épület egy korábbi, a Batthyány téri Szent Anna-templomot is jegyző Nöpauer Máté által épített zsinagóga helyén került felhúzásra, 1888-ban, és az a Fellner Sándor tervezte, akinek a Budai Várban található Pénzügyminisztériumot vagy a Markó utcai Igazságügyi Palotát is köszönhetjük. Mint a szlovák templom esetében, itt is későbbi fejlemény volt a bérházzal történő elfedés: kezdetben csak földszintes házak, kóser mészárszék és hitközségi lakások vették körül a zsinagógát, majd 1928-ban megépült az U-alakú lakóház, mely nem várt védelmet biztosított az imaház számára 1944-45 telén: az épület szinte sértetlenül vészelte át Budapest ostromát.
Vizy J. Márton