Hosszú utat tettek meg a nyilvános konditermek, míg elérték jelenlegi, az elektronikus zene lüktetésétől hangos, zsírégető és izomtömegnövelő fitneszgépekkel felszerelt, csoportos órák tömkelegét repertoárjukra tűző formájukat, aminek eredetét valahol az ókori Hellászban kell keresnünk.
A tornaterem mint a művelődés melegágya
Az embernek természetesen a kezdetektől formában kellett tartania magát, ha élelemhez akart jutni: őseinknek nem volt más választása, mint a préda után loholva vagy éppen a vad elől menekülve jó párszor lefutni a Margitsziget-kört táplálékszerzés címszó alatt. Idővel azonban megfogalmazódott bennük az igény, hogy kevésbé életveszélyes módon javítsák erőnlétüket és növeljék sportteljesítményüket.
A legelső edzőtermeknek az ókori Hellász szolgált otthonául, ahol többnyire meztelen férfiak birkóztak egymással felkészülés gyanánt az akkoriban népszerű sportversenyekre. Az angol gymnasium (tornaterem) szó is az ógörög gymnos szóból ered, aminek eredeti jelentése meztelen. A sport egyébként szoros kapcsolatban állt a műveltséggel, így nem meglepő, hogy az ókori kondikat jómódú, tanult férfiak látogatták, akik nem csupán edzettek, hanem fürdőztek és eszmét is cseréltek.
Az ókori görög és római birodalmak bukása utáni időkben a kidolgozott, szálkás test nem tartozott a jólét szimbólumai közé, és egészen a 19. század közepéig tartott, amíg újrakezdődött a testmozgás térhódítása. A jónevű oktatási intézmények ekkoriban fogtak tornateremépítésbe, hogy népszerűsítsék sportprogramjaikat, így a mozgás az egészségre tett jótékony hatásaival és a sportos test hamarosan a publikum elismerését is kivívta magának.
A testépítés első koronázatlan királya
Az első modern konditerem a francia erőművész Hippolyte Triat nevéhez fűződik, aki 1833-ban, Liége-ben döntött a közösségi edzőteremnyitás mellett, amely aztán modernkori franchise-zá nőtte ki magát: Párizsban és Brüsszelben is egységekkel bővült.
A testépítés valódi ősatyja, a porosz származású Eugen Sandow azonban néhány évvel később, a századforduló környékén hagyott maradandó nyomot az emberek egészséges életmódról kialakított képén. Gyerekkorától érdekelte a testépítés, volt cirkuszi erőművész, járt versenyekre, majd Angliában megnyitotta saját tornatermét, ahol a világon elsőként oktatott mozgásformákat és látott el étrendbeli tanácsokkal minden férfit, aki szeretett volna a Sandow által ideális testnek vélt, leginkább a Dávid-szoborra hajazó álomalakon (bikini body!) dolgozni.
Sandow újságot szerkesztett és könyveket is írt a testmozgásról (egyes források szerint ezekben ő használta először a testépítés szót), valamint folyamatosan dolgozott a sporteszközök korszerűsítésén, ő rukkolt például elő a gumikötél nyújtáshoz történő használatának ötletével. Sőt, 1901-ben, a londoni Royal Albert Hallban megrendezte az első komoly testépítő versenyt, amelyen Sir Charles Lawes szobrásszal és Sir Arthur Conan Doyle íróval véleményezték a versenyzőket.
A fitneszkeresztapa
Pár évvel Sandow halála után az amerikaiak is megkapták a maguk fitneszüdvöskéjét Jack LaLanne személyében. Az 1930-as évek közepétől kezdődően élete végéig (2011) a rendszeres testmozgás és az egészséges étrend fontosságát hirdette: 21 évesen megnyitotta Amerika első fitnesztermét, az 1950-es években saját fitneszműsora volt a tévében, amelyben elsőként a nőket és az időseket is edzeni hívta, valamint több olyan erőgépet is feltalált, amelyet ma is minden edzőteremben megtalálunk, ilyen például a Smith fekvenyomó pad és a lábemelő gép. LaLanne testépítőként is rekordokat állított fel, többek között Arnold Schwarzeneggert is lenyomta, aki Lalanne halála után a fitnesz apostolaként emlékezett vissza példaképére.
Tornaóra otthon, lábmelegítőben
Az 1980-as évek Amerikájában már nem volt megállás, sorra nyíltak az edzőtermek, teljes volt a fitneszőrület a férfiak körében. A nők igazán 1982 után kezdték elhinni, hogy hasznos és szórakoztató is lehet a testmozgás, amit ki más, mint Jane Fonda mutatott meg nekik. Ikonikus videósorozatával és sportszettjeivel (lábmelegítő! fitneszdressz! fejpánt!) nők millióit inspirálta arra, hogy tornázzanak otthon és járjanak el könnyű súlyokat emelgetni, aerobikos-táncos órákra mozogni.
Az 1990-es és 2000-es években már a csapból is fitnesz folyt világszerte, így a 21. század emberei elkezdték a tömegszolgáltatások helyett a személyre szabott mozgásformákat keresni. Ezzel pedig el is jutunk a ma virágkorát élő személyi edzésekhez és fitneszcsoportokhoz, amelyek egy konkrét célközönségnek szólnak és általában egy mozgásforma köré épülnek, amilyenek például a baba-mama tornaórák, a jógastúdiók, a futóklubok és 2020-ban az online elérhető karanténkihívások.